Egy HTX kriptotőzsdéhez (korábbi nevén Huobi) köthető Ethereum-cím kis összegű utalásokat küldött más kriptotőzsdéken működő számlák befizetési címeire. Közösségi médiás beszámolók szerint emiatt egyes felhasználóknál számlaellenőrzés indult, mivel a tranzakciók látszólag kapcsolatot teremtettek köztük és a HTX között, amit az elmúlt hónapokban az Egyesült Királyság és az EU is szankciós listára tett.
A vitatott tranzakciók egy olyan Ethereum-címről indultak, ami korábban saját walletként volt feltüntetve a Huobi pénzügyi jelentéseiben.
A cím kisebb összegű USDT-utalásokat hajtott végre, látszólag véletlenszerű tárcák felé. Egy X-felhasználó azt állította, hogy 7,5 USDT érkezett a Coinbase-en használt befizetési címére, ami után egy üzenetet kapott a Coinbase-től, amiben a számla bezárását is kilátásba helyezték arra az esetre, ha nem tudja tisztázni az utalást.
A HTX tulajdonosa, Justin Sun tagadta, hogy ilyen utalásokat hajtottak volna végre, a szintén a tőzsde szervezetéhez tartozó HTX_Molly nevű fiók pedig ugyancsak azt közölte, hogy a tőzsde részéről nem kezdeményeztek ilyen tranzakciókat.
A tárca HTX-kapcsolata jól dokumentált
Az Etherscan blokkláncböngésző maga is HTX 48 néven jelöli a feladó címét, de ennél is erősebb kapcsolatot jelent, hogy ugyanez a cím megtalálható a Huobi saját tartalékigazolásában.
Egy a tőzsde által korábban közzétett proof-of-reserves állomány mellé kriptográfiai aláírás is tartozik, ami azt támasztja alá, hogy a tőzsde hozzáfér a címhez, és saját tartalékainak részeként tartja nyilván.
Ez a bizonyíték azonban csak a cím és a tőzsde közötti kapcsolatot bizonyítha. Azt nem mutatja meg, hogy ki és miért indított kis összegű utalásokat.
Elméletben akár a HTX egyik felhasználója is kérhette a kiutalásokat, amiket a kis összegek miatt az automatizált rendszer végrehajthatott. Emellett pedig egy technikai visszaélés lehetősége sem zárható ki.
Mit jelent egy kriptotárca beszennyezése?
Az úgynevezett dusting vagy poison attack során valaki apró összeget küld sok különböző tárcacímre. A címzett az utalásokat nem tudja előre visszautasítani, ezért a tranzakció örökre rögzül a blokkláncon, és nyilvánosan látható kapcsolat alakul ki a feladó és a fogadó cím között.
A dustingnak több célja is lehet:
- Megfigyelés: a feladó követheti, hová mozgatja tovább a címzett az apró összeget, és megpróbálhat több tárcát ugyanahhoz a tulajdonoshoz kapcsolni.
- Címhamisítás: a tranzakciót egy a felhasználóéhoz nagyon hasonló címről küldik, ami bekerül a tranzakciós előzmények közé. Később a felhasználó tévedésből ezt a címet másolhatja ki egy tranzakció előtt és pénzt küldhet rá.
- Spam vagy reklám: ismeretlen tokeneket is küldhetnek a tárcákba, hogy ezzel reklámozzanak például egy mémcoint, vagy hogy azt a benyomást keltsék, hogy az adott tokennek több tízezer tulajdonosa van.
- Szankciós beszennyezés: egy szankcionált címről érkező utalással látszólagos kapcsolatot teremtenek a címzett és a tiltólistás szereplő között. Ezzel a címzett tárcája is szankciós listára kerülhet.
A HTX-hez kapcsolódó eset első ránézésre ez utóbbinak tűnik, vagyis a kis összegű utalások egy szankcionált szolgáltatóhoz köthető cím és a címzettek között hoznak létre nyilvános kapcsolatot. Egy blokkláncelemző rendszer ezt szankciós kapcsolatként jelölheti meg, függetlenül attól, hogy a címzett kéretlenül kapta az utalást.
A kriptotőzsdék és más pénzügyi szolgáltatók blokkláncelemző rendszerekkel ellenőrzik a befizetések eredetét. Ezek elvileg automatikusan megkülönböztetik és nem írják jóvá, hanem elkülönítik a szankcionált címekről érkező utalásokat.
A mostani HTX utalások azért mehettek át ezen a szűrőrendszeren, mert hivatalosan csak a jövő héttől lépnek életbe a korlátozások.
Augusztus 23-án lép életbe az uniós tilalom
Az Egyesült Királyság 2026. május 26-án helyezte szankciós listára a Huobi Global S.A.-t. A brit pénzügyi szankciókat felügyelő OFSI később külön tisztázta, hogy az intézkedések a Huobi utódjának számító HTX kriptotőzsdére is kiterjednek.
A brit hatóság szerint megalapozottan feltételezhető, hogy a Huobi Global pénzügyi szolgáltatásokat nyújtott az orosz államhoz köthető szereplőknek. A HTX korábban azt állította, hogy a Huobi Global S.A. különálló a tőzsde online működésétől, ezt azonban a brit hatóság nem fogadta el.
Az Európai Unió július 23-án szintén felvette a HTX-et az orosz szankciók megkerülését segítő, harmadik országban működő kriptós szolgáltatók listájára. Az uniós rendelet szerint a HTX-re vonatkozó tranzakciós tilalom 2026. augusztus 23-tól alkalmazandó.
A mostani eset idején tehát a brit szankció már hatályban volt, az uniós tilalom azonban még nem. A napokban több nagy tőzsde, köztük a Binance, a Bybit és az OKX is bejelentette, hogy követni fogják az uniós rendelkezést, és korlátozást vezetnek be a HTX-hez köthető tranzakcióknál.
A nyilvános blokklánc a szankciószűrés gyenge pontját is megmutatja
A jelenlegi adatokból nem állapítható meg, hogy a kis összegű utalások egy szándékos címfertőzési kampány részét képezték-e.
Egyes elemzők szerint egy ilyen támadás sok téves riasztást generálhat, és ha nagyobb méreteket ölt, megnehezítheti vagy túlterhelheti a szankciós tranzakciókat figyelő rendszereket. A kéretlenül pénzt kapó címek később más tárcákkal is kapcsolatba léphetnek, így az eredeti HTX-címhez vezető közvetett kapcsolatok hálózata gyorsan kiszélesedhet. Emiatt olyan felhasználók tárcái is kockázati jelölést kaphatnak, akik soha nem használták a HTX-et, és semmilyen kapcsolatban nem álltak a tőzsdével.
Az eset ezzel rámutat egy nehezen kezelhető problémára. A nyilvános blokkláncon a címzett nem utasíthat vissza előre egy tranzakciót,így az automatikus ellenőrző rendszerek pedig olyan kapcsolatot is feltételezhetnek egy feladó és a fogadó fél között, ami valójában soha nem létezett. Ahogy egyre több kriptotárca és szolgáltató kerül szankciós listára, ez a különbségtétel a megfelelőségi rendszerek egyik visszatérő és megoldásra váró problémájává válhat.