Kína aranyvásárlásai jóval nagyobbak lehetnek annál, mint ami a jegybank hivatalos statisztikáiban megjelenik. A Goldman Sachs által készített becslés szerint májusban és júniusban összesen mintegy 88 tonnányi kínai aranyvásárlás történhetett, miközben a People’s Bank of China (PBOC) ugyanerre a két hónapra mindössze 25 tonnás tartaléknövekedést jelentett.
Miközben a kínai jegybank hónapról hónapra növeli aranytartalékát, az ország amerikai állampapír-állománya júniusban 2008 óta nem látott szintre csökkent.
A hivatalos adatoknál nagyobb lehet a kínai aranykereslet
A PBOC hivatalos adatai szerint Kína májusban 10 tonnával, júniusban pedig további 15 tonnával növelte aranytartalékát. A Goldman Sachs vizsgálata azonban ennél lényegesen nagyobb vásárlási aktivitást feltételez. A bank májusra körülbelül 48 tonnányi, júniusra pedig 40 tonnányi kínai aranyvásárlást becsült a londoni OTC-piac adataira hivatkozva.
Az OTC, vagyis tőzsdén kívüli piac olyan kereskedési forma, ahol a nagy intézményi szereplők nem egy hivatalos tőzsdén, hanem közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül kötnek egymás között üzleteket. London a globális intézményi aranykereskedelem egyik központja, ezért az ottani áramlásokból következtetni lehet a valós kereslet nagyságára.
A kínai jegybank 21 hónapja folyamatosan növeli aranytartalékát
A hivatalos adatok a PBOC júliusban további 20 tonna aranyat vásárolt, ami 2023 októbere óta a legnagyobb havi növekedés volt. Július ezzel egyben a 21. egymást követő hónap volt, amikor a kínai jegybank növelte aranyállományát. Az ország tartaléka jelenleg több mint 2300 tonna, ami a kínai devizatartalékok 9 százalékát teszi ki.
A felhalmozási folyamat nem kizárólag Kínára jellemző. A jegybanki aranykereslet 2022 óta világszerte magasabb szinten mozog, mint az azt megelőző években. Ez az arany árfolyamában is tükröződött.
Az arany olyan tartalékeszköz, amely nem egy másik állam kötelezettsége, és közvetlenül nem kapcsolódik egyetlen ország fizetőképességéhez vagy monetáris politikájához.
Ez főleg olyan országok számára lehet vonzó, amelyek nagy devizatartalékokat kezelnek, és csökkenteni szeretnék azok koncentrációját és egy másik országtól való függőségét.
A világ legnagyobb aranytartalékkal rendelkező országa továbbra is az USA (több mint 8000 tonna), akiket Olaszország, Kína, India és Oroszország követ. Magyarország 110 tonnával rendelkezik.
2008 óta nem látott szintre esett Kína amerikai állampapír-állománya
Az aranyfelhalmozással párhuzamosan folytatódott Kína amerikai állampapír-állományának csökkenése. Az ország kitettsége májusban még 659,3 milliárd dollár volt, júniusban azonban 633,4 milliárd dollárra csökkent. Ez egyetlen hónap alatt 25,9 milliárd dolláros, közel 4 százalékos visszaesést jelent.
Az állomány 2008 szeptembere óta nem volt ilyen alacsony, éves szinten több mint 13 százalékkal csökkent Kína amerikai állampapír-kitettsége.
Az Egyesült Államok kormánya által kibocsátott államkötvények évtizedek óta a világ jegybanki devizatartalékainak egyik alapvető eszközei. Likvid piacuk és a dollár nemzetközi szerepe miatt a nagy exportőr országok hagyományosan jelentős mennyiséget tartanak belőlük. Kína esetében azonban az állomány már hosszabb ideje csökkenő pályán mozog.
A kínai piac jelentősége azért is nagy, mert az ország a világ egyik legfontosabb aranyfogyasztója és importőre. A World Gold Council szerint júniusban Kína nettó aranyimportja 152 tonna volt, az év első hat hónapjában pedig elérte a 764 tonnát.
Ez az adat a teljes kínai piacot jelenti, nem kizárólag a jegybank vásárlásait, így jól mutatja ugyanakkor, hogy az arany iránti kereslet nem kizárólag az állami tartalékkezelésből származik.
Összességében a havi vásárlások pontos nagyságánál többet mond a hosszabb távú folyamat. Kína amerikai állampapír-állománya csökken, aranytartaléka pedig rekordra emelkedett. A folyamat a bitcoin szempontjából is érdekes, még ha közvetlen kapcsolat nincs is a kínai aranyvásárlások és a kriptopiac között.
A tartalékok diverzifikálása azt mutatja, hogy egyes nagy szereplők egyre nagyobb súlyt adnak az olyan eszközöknek, amelyek nem egy másik állam adósságát testesítik meg. Az arany ebben már régóta elfogadott jegybanki eszköz, míg a bitcoin szerepe ebben még jóval kisebb és bizonytalanabb. Kérdés viszont, hogy a következő években tovább nő-e a nem szuverén tartalékeszközök jelentősége a hagyományos deviza- és kötvénytartalékok mellett, és ha igen, akkor ebből az arany mellett a bitcoin is részesülhet-e.