Bill Gates három évvel ezelőtt még kezelhető átmenetként beszélt az AI munkaerőpiaci hatásairól, mostanra viszont jóval borúlátóbb lett. A Microsoft társalapítója szerint a mesterséges intelligencia olyan széles körben válthatja ki az emberi munkát, hogy a jelenleginél jóval kevesebb állás maradhat elérhető, a kormányok pedig még nem készültek fel ennek gazdasági következményeire.
Gates augusztus 26-án közzétett esszéjében azt írja, hogy az AI fejlődése az emberiség történetének egyik legviharosabb átmenetét hozhatja. A technológia szerinte egyszerre teremthet hatalmas gazdasági értéket és mélyítheti tovább a társadalmi különbségeket. Az ennek kapcsán a Semafornak adott interjújában ennél is határozottabban fogalmazott. Gates szerint “nincs olyan munka, amit az átalakulás ne érintene”, és a foglalkozások többségében idővel jelentősen jobb teljesítményre lehetnek képesek az AI-rendszerek, mint az emberek.
Gates már nem hisz a könnyen kezelhető átmenetben
A mostani álláspont jelentősen eltér attól, ahogyan Gates néhány évvel ezelőtt beszélt a technológiáról. Korábban arra számított, hogy az AI ugyan okoz némi átalakulást a munkaerőpiacon, de az átmenet kezelhető lesz, a technológia pedig elsősorban hatékonyabbá teszi az emberek munkáját.
Most már arra számít, hogy új munkahelyek ugyan valóban létrejönnek, de megfelelő gazdaságpolitika nélkül összességében jóval kevesebb emberi állás maradhat elérhető. Saját esszéjében külön kiemeli a belépő és középszintű munkaköröket, amelyeket szerinte az elsők között érhet nagyobb átalakulás.
Gates szerint az AI-t nem egyszerűen a korábbi technológiai forradalmak újabb változataként kell kezelni. A személyi számítógép vagy az internet elterjedéséhez új infrastruktúrára, szoftverekre és hosszú alkalmazkodási időre volt szükség. Az AI ezzel szemben már meglévő számítógépeken és telefonokon működik, természetes nyelven kezelhető, így a legtöbb munkafolyamatba alacsony belépési küszöb mellett építhető be.
A Semafornak azt mondta, nem elsősorban a változás sebessége aggasztja, hanem annak szélessége: az AI az ügyfélszolgálattól és a programozástól a jogi, pénzügyi vagy egészségügyi munkáig egymástól nagyon különböző területeken és egyszerre terjedhet el. Vagyis ha valaki munkanélkülivé válik, más területen is nehéz lesz elhelyezkednie, a hatás pedig a fizikai munkakörökben is dolgozói túlkínálathoz vezethet, miközben a robotika fejlődése idővel ezeket az állásokat is érintheti.
A munkaerőpiaci adatok még nem mutatnak tömeges állásvesztést, de a folyamat már elkezdődött.
Az általános munkaerőpiaci adatok egyelőre nem utalnak arra, hogy az AI tömegesen váltaná ki az emberi dolgozókat. Bár az elmúlt év során több amerikai nagyvállalat is az AI-ra és az automatizációra hivatkozott egyes leépítési hullámoknál, szakértők szerint ez sok esetben inkább csak kommunikációs magyarázatként szolgált, és a technológiával próbálták kedvezőbb színben feltüntetni a hagyományos költségcsökkentést és szervezeti átalakításokat.
Ugyanakkor az IMF becslése szerint az AI világszerte a munkahelyek mintegy 40 százalékát érintheti, de a fejlett gazdaságokban ez az arány a 60 százalékot is elérheti. Az “érintett” nem feltétlenül lesz egyenlő egy megszűnő állással, de a hatás így is kiterjedt lehet.
A Stanford Digital Economy Lab augusztusban frissített kutatása még nem talált széles körű, a teljes gazdaságra kiterjedő AI okozta állásvesztést. A fiatal munkavállalóknál azonban már kirajzolódott egy eltérés.
A 22-25 évesek foglalkoztatása az AI-nak erősen kitett munkakörökben 19 százalékkal maradt el attól a szinttől, ami akkor alakult volna ki, ha ugyanúgy növekszik, mint a kevésbé érintett szakmákban. A különbség elsősorban abból adódik, hogy az AI miatt a cégek kevesebb új belépő pozíciójú állást hirdetnek meg, így a fiatalok nehezebben tudnak belépni a munkaerőpiacra.
Az eddigi adatok összességében arra utalnak, hogy az átalakulás bizonyos munkakörökben és különösen a pályakezdőknél már megjelenhetett, de egy általános AI okozta foglalkoztatási sokkról még nem lehet beszélni.
Gates megadóztatná az AI-t és a robotokat
Gates szerint nem érdemes megvárni, amíg az esetleges munkaerőpiaci hatások teljes egészükben megjelennek, ezért az ennek kezelésével kapcsolatos egyik javaslata az adórendszer átalakítása.
Érvelése szerint egy vállalat jelenleg adókat és járulékokat fizet az alkalmazottai után, miközben egy emberi dolgozó helyett megvásárolt robot beruházási költségként elszámolható, és természetesen nincs utána társadalombiztosítási járulék sem. Gates szerint az adórendszer ezzel az automatizáció irányába tereli a vállalatokat.
Gates egy robotokra, illetve az AI használatához szükséges számítási kapacitásra és tokenekre épülő adót is elképzelhetőnek tart. (Amikor Gates “AI tokenek” adóztatásáról beszél, nem a kapcsolódó kriptovalutákra gondol, hanem a modellek által használt számítási egységekre.)
Egy ilyen használati adó drágábbá tehetné az emberi munka teljes kiváltását, a bevételből pedig átképzési és szociális programokat lehetne finanszírozni.
Bizonyos munkákat akkor is embereknek tartana fenn, ha az AI jobb lenne
Gates még ennél tovább is menne, és elképzelés alapján bizonyos feladatokat vagy teljes munkaköröket tudatosan emberek számára tartana fenn.
A hasonlatot a természetvédelmi területekből vezeti le: attól, hogy valahová technikailag lehetne utat vagy épületet építeni, a társadalom még dönthet úgy, hogy ezt nem teszi meg. Hasonló választás jelenhetne meg a munka világában is. Gates példaként többek között a gondozást említi, ahol az emberi kapcsolatnak önmagában is értéke lehet.
Ez szembemegy azzal az elképzeléssel, hogy minden gazdasági folyamatot automatikusan a lehető leghatékonyabb megoldás felé kell terelni, de Gates szerint az emberiség célja nem lehet pusztán a gazdaság végtelen optimalizálása.
Az AI forradalma nem feltétlenül jelent ugyanekkora profitot az AI-cégeknek
Gates az AI körül kialakult befeketési lázról is megosztotta gondolatait. Szerinte abból, hogy a mesterséges intelligencia rendkívül nagy gazdasági változást idézhet elő, még nem következik, hogy a modelleket fejlesztő vállalatok ugyanekkora profitot tudnak majd szerezni.
Ha az OpenAI, a Google, az Anthropic, a Meta és más szereplők versenye miatt a modellek képességei egyre könnyebben hozzáférhetővé és egyre inkább felcserélhetővé válnak, az általuk létrehozott gazdasági érték nagyobb része nem náluk, hanem az AI-t a gyakorlatban alkalmazó vállalatoknál fog lecsapódni.
Hasonló jelenség más technológiai korszakokban is előfordult. Az optikai hálózatok, a vasút vagy a légiközlekedés terjedése alapjaiban változtatta meg a gazdaság működését, miközben az infrastruktúrát kiépítő vállalatok jelentős része nem tudott tartósan kiemelkedő profitot termelni, sőt egyes beruházási hullámokat tömeges csődök követtek.
Gates szerint ahelyett, hogy mire képes az AI, már inkább arról kellene beszélnünk, hogy miként oszlik majd meg az általa létrehozott gazdasági érték. Ha ugyanazt a termelést és szolgáltatást egyre kevesebb emberi munkával lehet előállítani, az már nem pusztán technológiai kérdés, mert az adóbevételektől a társadalombiztosításon át a bérekig és a nyugdíjakig a mai gazdasági rendszer több alapvető elemét is érintheti.