A tízéves japán államkötvény hozama 3 százalék fölé emelkedett, amire 1996 óta nem volt példa. A változás Japán határain túl is éreztetheti a hatását, és csökkenhet a nemzetközi piacokra áramló japán tőke. Ez a bitcoinra és a kisebb kriptovalutákra is nyomást gyakorolhat.
A tízéves japán államkötvény hozama szeptember 1-jén átlépte a 3 százalékot. Ilyen magas szintre 1996 szeptembere óta nem volt példa.
A rövidebb és hosszabb lejáratokon is több évtizedes csúcsok alakultak ki. A kétéves kötvény hozama 1,81 százalékra (31 éves csúcsra), az ötévesé 2,265 százalékra (történelmi csúcsra), a húszévesé pedig 3,885 százalék közelébe (30 éve nem látott szintre) emelkedett. A harmincéves hozam 4,18 százalékig (rekordközeli szintre) jutott.
A változás kifejezetten látványos ahhoz képest, hogy 2022 elején Japán még körülbelül 0,1 százalékos hozam mellett tudott tízéves kötvényeket kibocsátani.
Véget ér az olcsó japán pénz korszaka
Japán évtizedeken keresztül a fejlett világ egyik legalacsonyabb kamatszintjét tartotta fenn. A Bank of Japan a gyenge gazdasági növekedés és a defláció ellen küzdött, ezért kötvényvásárlásokkal és rendkívül laza monetáris politikával szorította alacsonyra a finanszírozási költségeket. Ez a helyzet az infláció visszatérésével megváltozott.
A Bank of Japan júliusi előrejelzése szerint a maginfláció a 2026-os pénzügyi év második felében 2 százalék fölé gyorsulhat. A jegybank az USA és Irán közötti konflitkus hatására dráguló olajárakat és az AI-kereslet miatt emelkedő félvezetőárakat is az inflációt erősítő tényezők közé sorolta. Szigetországként a nyersanyag- és energiaimporttól erősen függő japán gazdaság érzékenyen reagál ezek drágulására.
A magas hozamok ellenére van kereslet a japán kötvényekre
A 3 százalék körüli tízéves hozam már a japán bankok, biztosítók és nyugdíjalapok számára is vonzó, ezt mutatta a szeptember 1-jén megtartott államkötvény-aukció is.
A japán pénzügyminisztérium adatai szerint 6538,5 milliárd jen értékű ajánlat érkezett, miközben a versenyző ajánlatokból 1989,6 milliárd jent fogadtak el. Ez körülbelül 3,29-szeres lefedettségnek felel meg. Az új kötvény névleges kamata 2,7 százalék, átlagos aukciós hozama pedig 2,995 százalék lett.
A több mint háromszoros kereslet arra utal, hogy a piac egyelőre nem Japán fizetőképességét kérdőjelezi meg, de a befektetők már magasabb hozamot várnak a növekvő inflációs kilátások miatt.
Mindez azért probléma, mert Japán államadóssága már jelenleg is meghaladja a gazdaság éves teljesítményének kétszeresét. A következő pénzügyi évben az adósságszolgálatra szánt összeg várhatóan 17 százalékkal, rekordot jelentő 36,6 billió jenre, mintegy 230 milliárd dollárra emelkedik.
Mi köze mindennek a kriptopiachoz?
Japán hosszú ideig a nemzetközi piacok egyik legolcsóbb finanszírozási forrása volt. A befektetők alacsony, szinte 0 százalékos kamattal vettek fel jenhitelt, majd a pénzből magasabb hozamú külföldi kötvényeket, részvényeket és más kockázatos eszközöket, többek között kriptovalutákat vásároltak. Ez az úgynevezett jen carry trade.
A japán kamatok emelkedése drágítja ezt a finanszírozást, és a felvett hitelek visszafizetése költségesebbé válhat. A befektetők ilyenkor a pozíciók lezárásával és eszközök eladásával csökkenthetik a kockázatot.
A bitcoin és a kriptopiac a nap 24 órájában kereskedhető, ezért ha egy hirtelen likviditási sokk érné a nemzetközi piacokat, a kripto mint gyorsan értékesíthető eszköz akkor is eladói nyomás alá kerülhet, ha magának a problémának nincs közvetlen kapcsolata az ágazattal.
A japán tőke már elindult hazafelé
A hatás nem korlátozódik a kriptopiacra. A magasabb hazai hozamok miatt a japán intézményi befektetőknek egyre kevésbé éri meg amerikai, európai vagy ausztrál kötvényeket vásárolniuk.
A Reuters adatai szerint a japán befektetők 2026 eleje és augusztus 22. között nettó 3 billió jen, mintegy 18,7 milliárd dollár értékű külföldi kötvényt adtak el. Egy 82 vállalati nyugdíjalapot vizsgáló felmérésben 2008 óta most volt a legmagasabb azok aránya, amelyek növelni tervezik a japán kötvényállományukat.
A folyamat egyelőre még nem tömeges tőkekivonás, ha azonban Japán fokozatosan visszavonul a külföldi állampapírok egyik meghatározó vásárlójának szerepéből, az amerikai és európai kötvényhozamokra is felfelé irányuló nyomást gyakorolhat. A magasabb globális hozamok általában rosszabb környezetet teremtenek a részvények (és a kriptoeszközök) számára.
További veszélyt jelenthet egy vártnál erősebb jegybanki kamatemelés vagy a jen hirtelen felértékelődése.
A carry trade során a befektető olcsón jent vesz kölcsön, átváltja például dollárra, majd dollárban magasabb hozamú kötvényt, részvényt vagy más kockázatos eszközt vásárol. A futamidő végén eladja a befektetést, a dollárt visszaváltja jenre, és visszafizeti a hitelt.
Ha viszont időközben a jen megerősödik, több dollár kell ugyanannyi jen visszavásárlásához.
Például ha a befektető 100 millió jen kölcsönt vesz fel, 160 jenes dollárárfolyamnál ez 625 000 dollár. Ha a jen a növekvő kamatszint miatt erősödni kezd és 145 lesz a dollárral szemben, a 100 millió jen visszavásárlásához már közel 690 000 dollár kell.
A befektető tehát körülbelül 65 000 dolláros, több mint 10 százalékos árfolyamveszteséget szenved el, még a hitelkamat és az egyéb költségek megfizetése előtt, ami könnyen elviheti a külföldi befektetésen elért teljes hozamot.
dollár – jen
A jen az elmúlt évek során 160-ig gyengült a dollárral szemben, de ha erősödni kezd, az szintén arra ösztönözheti a befektetőket, hogy eladják a dollárban tartott részvényeiket, kötvényeiket vagy kriptoeszközeiket, majd a pénzből jent vásároljanak a hitel mielőbbi visszafizetéséhez. Minél gyorsabban erősödik a jen, annál nagyobb lehet a pozíciók kényszerű leépítése,
Ezek a hatások együtt már a carry trade gyors leépítését indíthatják el, amelynek hatása a globális részvény- és kriptopiacon is megjelenhet.