A lengyel kormány újabb törvényjavaslattal rendezné a kriptopiac felügyeletét, miután Karol Nawrocki államfő vétója harmadszorra is megakadályozta a korábbi tervezet elfogadását. A helyzet következtében Lengyelország maradt az egyetlen uniós tagállam, ahol nem működik teljes körű nemzeti MiCA-engedélyezési rendszer.
A történet megértéséhez először a lengyel politikai helyzetet kell tisztázni. Lengyelország kormányát a Donald Tusk vezette, több pártból álló, alapvetően Európa-párti koalíció irányítja. Nawrockit ezzel szemben a kormánnyal szemben álló, nemzeti-konzervatív Jog és Igazságosság párt (PiS) támogatásával választották államfővé.
A kormány és az elnök számos kérdésben politikai ellenfélként viselkedik. Nawrocki elnökként nem alkot törvényeket, de megtagadhatja és megvétózhatja a parlament által elfogadott jogszabályok aláírását.
Karol Nawrocki
Huszonöt szavazat hiányzott a törvény elfogadásához
A lengyel parlament alsóháza, a Sejm szeptember 4-én szavazott arról, hogy az elnök tiltakozása ellenére is hatályba léphessen-e a kriptotörvény.
Ehhez az egyszerű többségnél nagyobb, háromötödös támogatásra volt szükség. A szavazáson 442 képviselő vett részt: 241-en az elnök döntésének megkerülését támogatták, 198-an ellenezték, hárman pedig tartózkodtak.
A háromötödös többséghez 266 igen szavazat kellett volna, így a kormánynak 25 képviselő támogatása hiányzott, az elnöki vétó pedig érvényben maradt.
A kormányoldali pártok képviselőinek többsége megszavazta volna a törvényt, de a PiS, a jobboldali Konföderáció és a Rozwój Plus viszont Nawrocki döntését támogatta, ezért ellenezte, hogy a parlament megkerülje az elnöki vétót.
Nawrocki június 11-én harmadszor utasította el a lengyel kriptopiac szabályozását célzó törvényt. Közlése szerint támogatja a fogyasztóvédelmet és a piac ellenőrzését, de a kormány javaslata túl nagy terheket rótt volna a vállalkozásokra, és nem vette figyelembe az elnöki hivatal korábbi kifogásait.
Az elnök egy saját, enyhébb tervezetet is benyújtott, amely több ponton hasonlított a kormány javaslatára, de alacsonyabb büntetéseket és egyszerűbb szabályokat tartalmazott volna.
A Rzeczpospolita értesülése szerint a pénzügyminisztérium most új törvényjavaslatot készít, de ennek szövege még nem ismert, és benyújtási időpontot sem közöltek. Arról sincs információ, hogy a kormány ezúttal előzetesen egyeztet-e az elnökkel.
Lengyelországban is van MiCA, de nincs, aki engedélyt adjon
Az Európai Unió kriptopiacot szabályozó rendelete, a MiCA Lengyelországban is hatályos, mivel az uniós rendeletek minden tagállamban közvetlenül alkalmazandók.
A MiCA gyakorlati működéséhez azonban minden országnak ki kell jelölnie egy saját hatóságot. Ennek a szervezetnek kell kiadnia a kriptoszolgáltatói engedélyeket, ellenőriznie a piaci szereplőket és fellépnie a szabálysértésekkel szemben.
Lengyelországban ezt a feladatot a pénzügyi felügyelet, vagyis a KNF kapná meg, de ehhez szükség lenne a most elakadt törvényre is. A KNF júniusban közölte, hogy a törvény hiányában nincs kijelölt lengyel hatóság a MiCA szerinti általános felügyeletre.
A probléma leginkább a lengyel kriptovállalkozásokat érinti. Július 1-jén lejárt az uniós átmeneti időszak, így a korábbi lengyel nyilvántartásban szereplő cégek már nem működhetnek tovább automatikusan. Új MiCA-engedélyt viszont Lengyelországban nem tudnak kérni, mert nincs olyan hazai hatóság, amely azt kiadhatná.
Ez nem jelenti a kriptoszolgáltatások teljes megszűnését. Egy vállalkozás például Franciaországban, Németországban vagy más uniós tagállamban is megszerezheti a MiCA-engedélyt, amivel aztán egész Európai Unióban, így Lengyelországban is kínálhatja szolgáltatásait. Egy nagy és tőkeerős nemzetközi vállalat számára ez nem jelenthet akadályt, de a kisebb hazai cégek számára hátrányos lehet. A más tagállamokba vitt engedélyezés miatt Lengyelország az ehhez kapcsolódó beruházásoktól, adóbevételektől és munkahelyektől is eleshet.
A Zondacrypto összeomlása élezte ki a vitát
A szabályozási konfliktus közvetlen hátterében a korábban BitBay néven működő Zondacrypto tőzsde összeomlása áll. A lengyel kötődésű, de Észtországban bejegyzett platform egykor az ország legnagyobb kriptotőzsdéjének számított.
Az ügyfelek 2025 végén és 2026 elején kezdtek késedelmes vagy blokkolt kiutalásokról beszámolni. Áprilisra a tőzsde honlapja elérhetetlenné vált, több kereskedési pár eltűnt, a platform saját ZND tokenjének árfolyama pedig közel nullára esett.
A lengyel ügyészség becslése szerint az ügyfelek vesztesége meghaladhatja a 350 millió zlotyt, ami körülbelül 96 millió dollárnak (kb. 29,4 milliárd forint) felelt meg. Miután ügyfelek ezrei nem fértek hozzá a pénzükhöz, a hatóságok csalás és pénzmosás gyanújával indítottak nyomozást.
Az ügyben politikai kapcsolatok is előkerültek. A kormány szerint a tőzsde vezetői kapcsolatban álltak a jobboldali ellenzékhez köthető személyekkel és szervezetekkel. Az ellenzék tagadja, hogy a pártoknak közük lett volna a feltételezett bűncselekményekhez, és azzal vádolja a kormányt, hogy politikai célokra használja a nyomozást.
Ezeknek az állításoknak egy része tanúvallomásokból, ügyészségi közlésekből vagy politikusi nyilatkozatokból származik. A nyomozás még tart, jogerős ítélet nem született.
A Zondacrypto összeomlása nagyobb támogatást adott a szigorúbb szabályozást sürgető kormánynak, de a kritikák szerint vitatható, hogy egy szigorúbb törvény biztosan megakadályozta volna az ügyfelek veszteségeit. A tőzsde több országot érintő működése egy nemzeti felügyelet számára is megnehezítette volna az ellenőrzést és az ügyfélvagyon visszaszerzését.
A 37 milliós lakosú Lengyelországban a kriptohasználók és tulajdonosok körét 3-19 százalék közötti arányra becsülték, a Forbes pedig 2025-ben egy kriptós adatszolgáltató (oracle) startupot nevezett meg az ország legnagyobb figyelemre érdemes startupjaként.
Magyarország eltörölte a kriptovalidációt
Magyarországon más irányból alakult ki szabályozási probléma. Egy 2025-ben elfogadott magyar törvény a MiCA előírásain felül egy további, más uniós országokban nem alkalmazott ellenőrzési réteget vezetett be.
A kriptoeszközök forintra, euróra vagy más kriptoeszközre történő átváltásához egy engedéllyel rendelkező validáló szolgáltató megfelelőségi nyilatkozatára volt szükség. A validátornak az ügyfél és az ügylet ellenőrzése mellett a kriptoeszköz eredetét is vizsgálnia kellett.
A rendszer megsértéséhez büntetőjogi következmények kapcsolódtak. Külön bűncselekménnyé vált a kriptoeszközzel való visszaélés és az engedély nélküli kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása. A szabályok pontos alkalmazása körül folyamatos bizonytalanság volt, miközben több nemzetközi kriptotőzsde és fintech szolgáltató is korlátozta magyarországi tevékenységét.
Az Országgyűlés 2026 júliusában végül megszavazta a validációs rendszer eltörlését. A változások augusztus 7-én léptek hatályba, így ezen a napon megszűnt a kötelező validáció, hatályukat vesztették a validátori engedélyek, és törölték a kapcsolódó büntetőjogi tényállásokat.
A validáció eltörlésével megszűnt a kriptováltásokhoz kapcsolódó külön magyar ellenőrzés, de a piac nem vált szabályozatlanná. A MiCA előírásai, a pénzmosás elleni követelmények, az adózási szabályok, valamint a csalásra és más pénzügyi bűncselekményekre vonatkozó törvények továbbra is érvényesek.
Teljes adómentesség 2026-ban: így tarthatod meg a profitod 100%-át