Nagy felháborodást váltott ki az Egyesült Államok pénzügyminiszterének vasárnapi nyilatkozata, ami szerint adót vetnének ki a nem realizált tőkejövedelmekre. Ez azt jelenti, hogy akkor is évente kellene adózni például a részvények, kriptovaluták, vagy éppen ingatlanok értékének emelkedése után, ha azokat nem is adják el a tulajdonosaik.
[banner id=”101223″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Janet Yellen a CNN-nek adott interjúja során egy “milliárdosokra és ultra gazdagokra” kivetett köztehernek nevezte a javaslatát, ám ezt sokan kétkedve fogadták.
.@SecYellen on the proposed tax which would pay for the Build Back Better act: "It's not a wealth tax, but a tax on unrealized capital gains of exceptionally wealthy individuals." pic.twitter.com/7JXAysPkxI
— The Hill (@thehill) October 24, 2021
A szkeptikusok szerint ha ezt az adót bevezetik, csak idő kérdése lesz, hogy azt más adófajtákhoz hasonlóan valamilyen indokkal kivessék az alacsonyabb jövedelmi sávokban tartózkodókra. Sokan egyenesen törvényesített vagyonelkobzásnak nevezték az elképzelést.
Amint arra az FTX igazgatója is rávilágított, ez a közteher könnyen kiölhetne minden vállalkozási kedvet az emberekből. Ha valaki például sikeresen felépít egy vállalkozást, akkor egy bizonyos szint elérése után kénytelen lesz eladni a saját üzletének egyes elemeit, hogy ki tudja fizetni a nem realizált hasznára kirótt adóterheket. De az sem örülhetne, aki ilyen módon bevásárolja magát egy jól menő cégbe, mert ha az tovább növekszik, akkor egy évvel később már ő maga is eladásra kényszerül, hogy be tudja fizetni a saját adóját. Mindez oda vezethethet, hogy a vállalkozásoknak állandóan változó tulajdonosi körrel kellene működniük.
This would lead to a world where ownership of all companies was constantly churning because any time a company does well, the equity holders have to sell out to generate cash to pay tax on their gains.
— SBF (@SBF_FTX) October 25, 2021
Mások szerint a jelenlegi magas inflációs környezetben az is könnyen előfordulhatna, hogy ha például egy részvény névértéke 1 év alatt felemelkedne 100 dollárról 110 dollárra, akkor ennek a 110 dollárnak a vásárlóereje az egyre gyorsabban dráguló élelmiszer, stb. árak miatt lényegében továbbra is csak 100 dollár, vagy akár még kevesebb maradna (vagyis a befektetőnek nem is keletkezne valós nyeresége), viszont mivel az állam ennek ellenére is beszedné a maga a 10 dolláros nem realizált tőkenyereség utáni adóját, ezzel már biztosan nettó veszteségessé tenné a befektetést.
Volt aki úgy gondolta, hogy teljesen mindegy milyen adót vezetnek be, egy kiskaput mindig hagyni fognak a milliárdos haverok számára, hiszen szükség lesz rájuk a következő elnöki kampány finanszírozásához. Egy kommentelő pedig a pénzügyminiszter javaslata alapján már azon se lepődne meg, ha a nem realizált jövedelmek után az el nem követett bűnöket is törvényileg kezdené el szabályozni az Egyesült Államok kormánya.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.