Az amerikai jegybank hivatalosan szerdától, vagyis június elsejétől kezdte meg a következő szigorító intézkedésének bevezetését. Az infláció elleni harc jegyében induló QT (mennyiségi szigoritás) önmagában aligha okoz majd hirtelen összeomlást, mert egy már hónapokkal ezelőtt bejelentett folyamatról van szó, amire volt ideje felkészülni a piacoknak. (A gyakorlatban is csak június 15-től veszi majd kezdetét, így a hét közepi visszaesésről sem mondható el, hogy konkrétan ennek volt köszönhető.)
Ennek ellenére érdemes legalább nagy vonalakban tisztában lenni a QT lényegével, mert az amerikai piacot érintő események a kriptopiacra is hatással lehetnek.
A bitcoin árfolyamának idei alakulását időzónák szerint elemző grafikonon jól kivehető az Egyesült Államokból érkező és egyre erősödő eladási nyomás
Az alábbi kép az amerikai jegybank (FED) eszköz állományát ábrázolja, ami 2020 márciusa előtt 4500 milliárd dollár nagyságú volt, ám azóta 9000 milliárdra növekedett.
Ennek oka a koronavírus-járvány kitörése után bevezetett és a most induló QT-vel ellentétes folyamat, a QE (mennyiségi enyhítés) elindítása volt. A QE során a FED hosszú lejáratú értékpapírokat és jelzálog fedezetű értékpapírokat vásárolt a szabadpiacról. Az ehhez szükséges forrásokat pénznyomtatással (a gyakorlatban elektronikus úton, néhány klikkeléssel) teremtették elő.
A jegybank a vásárlásaival új pénzt pumpált a pénzügyi rendszerbe, emiatt csökkentek a kamatok, még olcsóbb lett a hitelezés, ez pedig pénzügyi kockázatvállalásra és befektetésre ösztönözte az embereket. A plusz pénz és a profit életet lehelt a gazdaságba és segítette az elhúzódó karantén utáni talpraállást.
Az alapkamat 1.58%-ról 0.05%-ra esett vissza
A rövid idő alatt jelentősen megnövekvő pénzmennyiség azonban egy idő után elkezdett problémákat okozni és (egyéb befolyásoló tényezők mellett) gyorsuló inflációhoz vezetett. A jegybank emiatt döntött úgy, hogy megkezdi ennek a többlet pénznek a kivonását a gazdaságból.
[banner id=”101231″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A jegybank az elmúlt két évben az általa megvásárolt értékpapírokat a lejártuk után folyamatosan meghosszabbította és újrabefektette, tehát a kinyomtatott pénzt a rendszer körforgásában tartotta. Mostantól kezdve ez már nem így lesz. A FED hagyni fogja, hogy kifussanak ezek a kötések, majd ha azok lejárta után a pénzéhez jut, akkor egyszerűen csak néhány gombnyomással (ahogy a pénznyomtatás során is teremtette őket) kivonja ezeket az összegeket a forgalomból.
Hogy mérsékelje az általa okozott negatív hatást, a jegybank minden hónapban csak egy limitált mennyiségű pénzt fog visszavonni, ha ennél több értékpapírja járna le, akkor azokat továbbra is meghosszabbítja. Ez a kivonás júniusban 47.5 milliárd dollárt fog jelenteni, amit szeptemberig havi 95 milliárdra növelnek, majd utána folyamatosan ezen a szinten tartanak. Ezzel egy év alatt több mint 1000 milliárd dollárral csökenhet a FED által a rendszerbe pumpált pénz mennyisége, ami így 3-4 év alatt térhetne vissza a koronavírus előtti szintekre.
A pénzkészlet csökkenése várhatóan visszaveti majd a fogyasztást, növeli a kamatokat, drágábbá teszi a hitelek felvételét és a remények szerint segít csökkenteni az inflációt is. Mivel ezek a folyamatok a korábbival ellentétben nem ösztönöznek a kockázatvállalásra és a befektetések megtételére, a QT ideje alatt a tőzsdei befektetések teljesítménye is gyengébb lehet.
A QT-nek létezik egy extrémebb verziója is, amikor nem várják meg az értékpapírok kifutását, hanem azok direkt eladásával gyorsítják meg a folyamatot. Ez jelenleg ugyan nincs napirenden, de a bejelentése valószínűleg negatív reakciót váltana ki a befektetőkből.
A jegybanknak, mint a legnagyobb piaci vásárlónak a kilépése hosszabb távon tovább gyengítheti a tőzsdék helyzetét, ám egyes elemzők attól is tartanak, hogy a jelenleg kaotikus nemzetközi helyzet (továbbra is növekvő infláció, háború, energiaellátási problémák, szállítási láncok zavarai, vissza-visszatérő vírushelyzet) okozhatnak majd olyan előre nem látható problémákat, amik a QT fenntartása mellett, 2020 márciusához hasonlóan sokkolhatják a pénzügyi rendszert.
2020 márciusában világjárvánnyá minősítették a koronavírust. Azt ezt követő pánik során a hagyományos és a kripto piac is összeomlott, ám később óriásit emelkedett a jegybank támogató politikájának köszönhetően
Az Egyesült Államok pénzügyminisztere nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem kell félni a szigorítás bevezetésétől, mert “a QT olyan eseménytelen lesz, mintha csak a falon száradó festéket bámulnánk.” Bár reméljük hogy tényleg így lesz, az elmúlt évekkel a hátunk mögött már egyáltalán nem lepődnénk meg azon, ha ismét közbejönne valami.
További hírek és érdekességek Discord csatornánkon és a Youtube-on.