Az XRP és a mögötte álló Ripple hosszú ideje dolgozik azon, hogy forradalmasítsa a nemzetközi pénzforgalmat. A RippleNet infrastruktúrájára építve a projekt célja, hogy gyorsabbá, olcsóbbá és hatékonyabbá tegye a határokon átnyúló fizetéseket, elsősorban a bankszektor számára. Ugyanakkor egyre többen teszik fel a kérdést: mikor jön már a valós elterjedést, vagy örökké csak az ígéretek és a marketing fognak dominálni?
RippleNet: jól hangzó partnerségek, de mit jelentenek a gyakorlatban?
A Ripple hivatalos kommunikációja szerint több száz pénzintézet csatlakozott már a RippleNet rendszerhez. Ezek között szerepelnek a pénzvilágban ismert nevek, mint a Santander, SBI Holdings vagy a PNC Bank, de a részleteket tekintve gyakran nem világos, hogy milyen mélységű integrációról van szó.
Számos esetben kiderült, hogy a partnerség nem az XRP token használatát, hanem csupán a RippleNet infrastruktúrájának (pl. xCurrent vagy xVia) bevezetését jelenti, ami nem igényli a kriptovaluta használatát. Így bár a Ripple technológiája valóban jelen lehet az intézményi szektorban, az XRP valós ipari felhasználása korlátozott.
Az On-Demand Liquidity (ODL) ígérete
A Ripple az XRP token elsődleges szerepét az úgynevezett On-Demand Liquidity (ODL) rendszerben határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a bankok és pénzintézetek XRP-t használnak közvetítő valutaként, amikor két különböző nemzeti fizetőeszköz között szeretnének gyorsan és olcsón utalni.
Bár az ODL technológia technikailag működik, és valóban gyors tranzakciókat tesz lehetővé, a használat volumene továbbra is elenyésző. A Ripple ugyan rendszeresen közöl ODL-forgalmi statisztikákat, de ezek jelentős része zárt, szabályozatlan piacokra korlátozódik, ahol nem érvényesül ugyanaz a piaci vagy szabályozói szigor, mint például az USA-ban vagy az EU-ban, így nem is tekinthetők annyira mérvadónak..
Hype és valóság szétválása
A Ripple marketingstratégiájának egyik sarokköve, hogy XRP-t olyan eszközként mutassa be, amely képes lehet leváltani a SWIFT-rendszert, sőt, akár az állami központi banki digitális pénzek (CBDC-k) versenytársává válhat. Ugyanakkor a valóságban:
- A bankok többsége inkább saját stabilcoin vagy CBDC-megoldásokat tesztel.
- A Ripple által bejelentett partnerségek ritkán tartalmaznak hosszú távú kötelezettségvállalást az XRP használatára.
- A piac figyelme egyre inkább az olyan technológiák felé fordul, amelyek szélesebb körű DeFi-, AI- vagy adatvédelmi funkciókat kínálnak. Ezeken a területeken az XRP nem számít éllovasnak.
A befektetői oldal is egyre szkeptikusabb
Az XRP hosszú távú befektetői többször reménykedtek abban, hogy a RippleNet globális elfogadottsága előbb-utóbb komoly piaci árfelhajtó tényező lesz. Ennek azonban eddig alig van látható jele az árfolyamban. Az iparági adaptáció üteme messze elmarad az elvárásoktól, és a valódi üzleti felhasználás ritkán hozza meg azt a fajta keresletet, amely képes lenne fenntartható módon feljebb tolni az XRP értékét.
A verseny fokozódik
Miközben a Ripple folyamatosan hirdeti az XRP szerepét a nemzetközi fizetésekben, egyre több szereplő jelenik meg ezen a területen:
- A stabilcoinok amerikai szabályozása 2025 nyarán befejeződhet, ami jelentős versenyt indíthat el ezen a területen.
- A CBDC-projektek fejlesztése szintén gyors ütemben halad, ráadásul sok esetben közvetlen állami részvétellel és/vagy támogatással.
Összegzés
Az XRP és a RippleNet története tipikus példája annak, amikor egy technológia sokkal ígéretesebbnek tűnik marketingkommunikációban, mint a tényleges piaci implementációk során. Bár a Ripple valóban épít ki együttműködéseket, ezek többsége nem jár együtt az XRP token aktív felhasználásával, így ez nem is teremt természetes keresletet a token számára.
A hosszú távú kriptovaluta-elterjedés kulcsa az, hogy valós problémák kerüljenek megoldásra, méghozzá skálázható és átlátható módon. Az XRP esetében ez a cél továbbra is távoli, a befektetőknek érdemes ezt figyelembe venniük, amikor a projekt jövőbeli értékére spekulálnak.