Két új paragrafussal egészült ki 2025. július 1-jétől a Büntető Törvénykönyv, amelyek a kriptováltást és az engedély nélküli kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások nyújtását szankcionálják.
Az új szabályozás komoly aggodalmat keltett a hazai kriptotársadalomban, sokan attól tartanak, hogy a jogszabályok értelmezése félrevezető lehet, és akár véletlenül is bűncselekményt követhetnek el. Nézzük meg, miről is van szó pontosan!
A Btk. módosítás lényege
A módosítás két új tényállást vezetett be:
Kriptoeszközzel visszaélés (394/A. §)
(1) Aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.
Jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás nyújtása (408/A. §)
(1) Aki a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen nagy értékre követik el.
(3) A büntetés bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt különösen jelentős értékre követik el.
Mikor valósul meg a bűncselekmény?
Sokan azt gondolják, hogy minden engedély nélküli kriptováltás – például DeFi okosszerződésen keresztül vagy engedély nélküli tőzsdén történő váltás – már bűncselekmény. A jogszabály pontos értelmezése azonban árnyaltabb:
- Jogosulatlan szolgáltatás igénybevétele akkor valósul meg, ha valaki olyan Magyarországon működő váltót vesz igénybe, amelynek engedélye és validálása kötelező lenne, de e kötelezettségnek nem tett eleget.
- Szándékosság szükséges: például, ha valaki tudatosan illegális váltót választ, vagy rábírja a szolgáltatót a validálás elhagyására.
Minket, felhasználókat az első érint. Ha laikusként csak ezt olvassuk el, azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minden olyan kriptováltás, amely nem felel meg a MiCA rendeletben foglaltaknak, mint például defi okosszerződéseken keresztüli váltás vagy egyelőre MiCA engedéllyel nem rendelkező tőzsdén történő váltás, akkor elkövetjük ezt a bűncselekményt.
Valójában jogi szemmel elemezve, más kép rajzolódik ki.
Elemezzük ki az első tényállást: Aki jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás igénybevételével jelentős értékű kriptoeszközt pénzre vagy más kriptoeszközre átvált…
Mi lehet a jogosulatlan kirptoeszköz-átváltatási szolgáltatás?
Erre segítségünkre van a másik Btk-s módosítás. Az nyújtja a jogosulatlan kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást, aki „a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség megsértésével jelentős értékben kriptoeszköz-átváltási szolgáltatási tevékenységet végez”.
Meg kell nézzük, hogy mit jelent a kriptoeszközök piacáról szóló törvény szerinti validálási kötelezettség.
Ahhoz, hogy megtaláljuk, hogy kinek van e törvény szerint validálási kötelezettsége, nézzük meg azt, hogy kire terjed ki a törvény hatálya:
- § (1) E törvény hatálya kiterjed:
- a) a kriptoeszközök Magyarországon történő kibocsátására, nyilvános ajánlattétel keretében történő kínálatára, illetve kereskedésbe bevezetésére,
- b) a Magyarország területén végzett kriptoeszköz-szolgáltatásra, valamint
- c) a magyar hatóság által ellátott, e törvényben meghatározott felügyeleti tevékenységre.
- d) a Magyarországon végzett kriptoeszköz-átváltási szolgáltatás validálására.
A b) pont szerint a törvény arra vonatkozik, aki Magyarország területén végez kriptoeszköz-szolgálatatást.
A törvény 2. § 6. pontjában ezt találjuk:
kriptoeszköz-szolgáltatás: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekképp meghatározott fogalom
Nézzük meg mit mond az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendelet erről, amit mi úgy ismerünk, hogy MiCA.
A Mica rendelet 16. pontja szerint:
- “kriptoeszköz-szolgáltatás”: a következő szolgáltatások és tevékenységek bármely kriptoeszközhöz kapcsolódóan:
- a) kriptoeszközök ügyfelek számára történő letétkezelése és nyilvántartása;
- b) kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése;
- c) kriptoeszközök átváltása pénzre;
- d) kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;
- e) kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő végrehajtása;
- f) kriptoeszközök elhelyezése;
- g) kriptoeszközökre vonatkozó megbízások ügyfelek nevében történő fogadása és továbbítása;
- h) kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadás;
- i) kriptoeszközök portfóliókezelése;
- j) kriptoeszköz-átküldési szolgáltatások ügyfelek nevében történő nyújtása;
Ezek közül meg kell keresnünk azokat, amelyeknél a szolgáltatónak validáltatnia kell.
A kriptotörvény szerint a Magyarországon végzett kriptoeszköz-átváltási szolgáltatást kell validálni.
A MiCA rendeletben megkeressük ezeket:
- c) kriptoeszközök átváltása pénzre;
- d) kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre;
Tehát ezek azok a szolgáltatások, amelyek igénybevételével vagy nyújtásával a bűncselekményeket elkövethetjük.
Ha elolvassuk a teljes Mica listát, akkor megtaláljuk a b) kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése; szolgáltatást.
A kriptos zsargonban az „átváltás” valójában kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése.
Nézzük meg a MiCA szerint mi a különbség a kereskedelmi platform működtetése és az átváltás között:
- “kriptoeszköz-kereskedési platform működtetése”: egy vagy több olyan multilaterális rendszer irányítása, amely – a rendszeren belül és annak szabályaival összhangban – összehozza több harmadik fél kriptoeszköz-vételi és -eladási szándékát vagy elősegíti ezt oly módon, hogy az szerződést eredményez, kriptoeszközök pénzre vagy kriptoeszközök más kriptoeszközre történő átváltásával;
- “kriptoeszközök átváltása pénzre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel pénz ellenében, saját tőke felhasználásával;
- “kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközökre”: kriptoeszközökre vonatkozó vételi vagy eladási szerződések megkötése ügyfelekkel más kriptoeszközök ellenében, saját tőke felhasználásával;
A különbség a platform és az átváltások között, hogy a platformon felhasználók váltanak egymás között, míg a kriptoeszközök átváltása pénzre és a kriptoeszközök átváltása más kriptoeszközre szolgáltatást a szolgáltató nyújtja, aki alanya a MiCA-nak.
Amikor „kriptotőzsdét” használunk, akkor kriptoeszköz-kereskedési platformot használunk. A másik eset lehet, az úgynevezett OTC (over the counter) ügyletek, amikor a szolgáltató a saját pénzén megvásárolja vagy eladja, vagy más kriptora cseréli a kriptonkat.
Kapcsolódó cikkünk: Bitcoin adózás Magyarországon
Magyarországon is van olyan szolgáltató, amely nem üzemeltet kereskedési platformot, hanem ő megvásárolja vagy eladja a kriptovalutánkat. Átválthatunk forintról, euróról, dollárról a főbb kriptovalutákra, illetve kriptovalutákat válthatunk más kriptovalutákra.
Jellemzően az ilyen szolgáltatóknál történnek a nagyobb vásárlások vagy eladások. Ha valaki több százmillió forintot akar átváltani, akkor a kereskedési platformok használata nem célszerű az alacsony likviditás miatt. A Btk-ban található törvénymódosítások tehát ezekkel a szolgáltatásokkal hozható összefüggésbe.
Mikor valósulhat meg a bűncselekmény?
Kétféleképpen lehet a bűncselekményt elkövetni:
- Szándékosan olyan Magyarországon működő váltó igénybevétele, amely illegálisan működik. Tevékenysége miatt engedéllyel kellene, hogy működjön, és igénybe kellene vennie a validálási szolgáltatást, vagy magának a váltónak kellene a validálást elvégezni. A validálás részletszabályai még kidolgozás alatt vannak.
- A másik elkövetési mód az lehet, amikor legálisan működő váltót „rávesz” a felhasználó, hogy kivételesen ne végezze el a validálási feladatait, vagy hunyjon szemet néhány problémán.
Azt is meg kell vizsgálnunk, hogy mit jelent a „Magyarországon végzett szolgáltatás”!
Egy szolgáltató akkor végzi Magyarországon a tevékenységét (azon túl, ha magyarországi székhellyel, leányvállalattal, fióktelephellyel rendelkezik), ha
- Magyar nyelvű reklámkampányokkal rendelkezik
- Magyar domaint használ (.hu)
- Magyar bankszámlára forintban utal, vagy Magyarországi bankszámlája van
- Magyar nyelvű ügyfélszolgálattal rendelkezik
- Magyar rendezvényeken aktívan részt vesz
A MiCA szabályozás 61. cikk-e azt is kimondja, hogy „(1) Amennyiben egy, az Unióban letelepedett vagy ott tartózkodó ügyfél saját kizárólagos kezdeményezésére kéri, hogy egy harmadik országbeli vállalkozás kriptoeszköz-szolgáltatást nyújtson vagy tevékenységet végezzen számára, az 59. cikk szerinti engedélyezési követelmény nem alkalmazandó a harmadik országbeli vállalkozás ezen ügyfélnek nyújtott kriptoeszköz-szolgáltatására vagy neki végzett tevékenységére, ideértve a kifejezetten a szolgáltatásnyújtáshoz vagy tevékenységhez fűződő kapcsolatot is.”
Tehát, ha egy harmadik országbeli szolgáltató, amely nem minősül olyan szolgáltatónak, aki Magyarországon végzi a szolgáltatását, annak nem kell MiCA engedéllyel rendelkeznie, ebből következőleg nem kell a kriptotörvénynek megfelelnie, így nem érvényes rá a validálási kötelezettség, ezért sem ő, sem mi nem valósíthatjuk meg a bűncselekményt.
Kérdés az, hogy P2P váltások esetén mi a helyzet? Feltehetően a jogalkotó szándéka nem az, hogy rokonok, barátok egymás között ne válthassanak kriptovalutákat, hanem az üzletszerűen, engedély nélküli pénzváltókat kívánja szankcionálni. De ennek a részletszabályozása még várat magára.
Hasonló lehet, mint az, hogy hitelt, kölcsönt csak pénzügyi szolgáltató nyújthat. Ettől függetlenül kérhetünk kölcsön rokonainktól, barátainktól.
Összegzés
Az új Btk. paragrafusok célja az engedély nélküli, üzletszerű kriptoeszköz-átváltási szolgáltatások kiszűrése, nem pedig a magánszemélyek vagy hétköznapi felhasználók kriminalizálása. Minden kriptotulajdonosnak érdemes alaposan megismernie a szolgáltatója jogi státuszát, hogy elkerülje a jogsértéseket.
Ne feledd! Magyarországon a kriptovaluták fiat pénzre váltása és azokból származó nyereség adóköteles, de a szabályok egyszerűsödése kedvezőbb feltételeket teremtett a befektetők számára. Az adóalap meghatározásához és a bevallás elkészítéséhez fontos a pontos dokumentáció és a megfelelő ismeretek. Ha betartod a szabályokat, elkerülheted a későbbi problémákat az adóhatósággal.
Érdekelnek az adózással kapcsolatos kérdések és válaszok? Keresd Discord csatornánk bárki számára elérhető adózás szobáját. Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube és TikTok csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
Az új Btk. paragrafusok értelmezésében és a cikk megszületésében nagy segítséget nyújtott dr. Kocsis István ügyvéd, aki iko felhasználói név alatt megtaláltok Discord csatornánk adózás szobájában.
