Az EU októberben szavaz a Chat Control javaslatról, amely kötelező kliensoldali üzenetszkennelést vezetne be az üzenetküldő alkalmazásokban. Ez a végpontok közötti titkosítás végét, és egy példátlan digitális megfigyelési rendszert hozhat Európában.
Totális kontroll
2025. október 14-én a dán soros elnökség szavazásra bocsátja az úgynevezett Chat Control rendeletet (hivatalos nevén: EU rendelettervezet a gyermekek online szexuális bántalmazása elleni küzdelemről, CSAM Regulation). Amennyiben addig sikerül a jelenleg semleges Németországot is a támogató államok közé állítani, a javaslat könnyen átmehet – és ezzel alapjaiban változtathatja meg, hogyan kommunikálhatunk digitálisan az Európai Unióban.
A tervezet minden üzenetküldő szolgáltatást, beleértve a végponti titkosítást (end-to-end encryption) használó alkalmazásokat – mint a Signal, WhatsApp vagy Telegram – arra kötelezne, hogy a felhasználó készülékén, még titkosítás előtt egy mesterséges intelligencia-alapú szkenner átfésülje az összes küldendő üzenetet, képet, videót és hanganyagot. Amennyiben a rendszer „gyanús” tartalmat talál, azt jelentené a hatóságok felé.
Papíron a cél a gyermekekkel szembeni szexuális visszaélést ábrázoló anyagok (CSAM) terjedésének megakadályozása. A kritikusok szerint azonban ez a technológia a végponti titkosítás végét jelenti, és példátlan digitális megfigyelést tenne lehetővé.
Miért veszélyes a Chat Control?
Az Európai Digitális Jogok (EDRi), a Privacy International és számos adatvédelmi szakértő szerint a javaslat aránytalan, technológiailag hibás, és alapvető szabadságjogokat sért. A legfőbb kritikák jellemzően a következők:
- A digitális magánélet végét jelentheti: az üzenetekbe és fájlokba a kormányok és az általuk kötelezett techcégek bármikor betekinthetnek.
- Tömeges megfigyeléshez vezethet: mindenki, minden üzenete előzetes ellenőrzés alá kerülne, függetlenül attól, hogy gyanús-e vagy sem. Ezzel az ártatlanság vélelme, mint alapelv sérülne.
- A szólásszabadságot is veszélyezteti: a szűrési listák könnyen bővülhetnek, így a tiltott kategóriák politikai nyomásgyakorló eszközzé válhatnak. Ez a duplagondol és az öncenzúra korát hozhatja magával.
- Hibás találatokkal ártatlanokat inkriminálhat: a mesterséges intelligencia nem tévedhetetlen, így családi fotók vagy ártatlan beszélgetések is vizsgálat alá kerülhetnek, feleslegesen terhelve a hatóságokat. Egyes vélemények szerint a hamis jelzések aránya akár 10% körül is lehet, hiszen az AI nem érti egy családi fotó kontextusát, ahogyan egy 17 és egy 18 éves személy között se tud feltétlenül különbséget tenni.
Csúszós lejtő
A politikatudományokban „slippery slope”-nak, vagyis csúszós lejtőnek nevezik azt a jelenséget, amikor egy szűk hatáskörben bevezetett korlátozás – például egy megfigyelési eszköz – idővel fokozatosan kiterjed, és végül általános, mindenkire kiterjedő szabállyá válik.
A Chat Control esetében sokan úgy vélik, már nem is csúszós lejtőről, hanem tudatos stratégiáról van szó: a gyermekvédelem politikailag nehezen támadható, így ideális ürügy arra, hogy brutálisan korlátozzák a szabadságjogokat.
Nem nehéz elképzelni, hogy néhány év múlva nemcsak a CSAM-tartalmak, hanem más, „veszélyesnek” minősített anyagok is a szűrés célkeresztjébe kerülnek. Ilyenek lehetnek például:
- kormánykritikus újságírói tényfeltárások
- emberi jogi kampányok
- vagy olyan politikai vélemények, amelyeket egyes hatóságok „szélsőségesnek” bélyegeznek, függetlenül attól, hogy azok törvényesek.
Az Egyesült Királyságban már most is kötelező a KYC azonosítás számos online szolgáltatásnál. Ha ez a két rendszer összeér, teljes profil készülhet minden felhasználóról – minden üzenetével, fotójával, véleményével együtt.
Aránytalan és hatékonysága megkérdőjelezhető
Kiberbiztonsági szakértők évek óta figyelmeztetnek: a valódi bűnözők jellemzően nem a mainstream platformokat használják, hanem zárt, anonim rendszereket vagy saját titkosított infrastruktúrát. Ez azt jelenti, hogy a Chat Control minimális bűnüldözési nyereség mellett vetne alá tömeges megfigyelésnek 447 millió EU-s állampolgárt.
A fentiek nem egy távoli, disztópikus jövőképet festenek le, hanem a jelenünket. A Chat Control javaslatot évek óta tárgyalja az Unió, a dán soros elnökség pedig elkötelezett a mielőbbi megszavazásában.
A Chat Control nem pusztán egy technikai módosítás, hanem egy alapvető fordulópont: a digitális magánélet végét és a tömeges megfigyelés korának kezdetét jelentheti. Amit ma a gyermekvédelem nevében bevezetnek, az holnap könnyen politikai eszközzé válhat – és amit egyszer engedünk, azt később talán soha nem tudjuk visszavonni.