A Deutsche Bank friss elemzése szerint a Bitcoin egyre közelebb kerül ahhoz, hogy hivatalosan is jegybanki eszközzé váljon.
2025 szeptemberében az arany új történelmi csúcsra, unciánként 3750 dollárra emelkedett. A felfutást a geopolitikai bizonytalanságok, a központi bankok folytatódó vásárlásai és a Fed kamatcsökkentéseivel kapcsolatos hírek fűtötték. Az arany iránti kereslet tehát változatlanul erős, pozíciója mint biztonságos menedék és diverzifikációs eszköz szilárdabb, mint valaha.
Arany és bitcoin
A Deutsche Bank kutatóintézete arra kereste a választ, hogy vajon a bitcoin képes lehet-e felzárkózni az arany mellé, mint tartalékeszköz. A tanulmány négy fő szempont mentén vizsgálta a két eszközt: volatilitás, likviditás, stratégiai érték és bizalom.
Az elemzés szerint az arany több ezer éves története, széles körű elfogadottsága és fizikai jelenléte továbbra is a fontosabb előny marad. Ezzel szemben a Bitcoin decentralizált természete, korlátozott kínálata és digitális infrastruktúrája egy olyan újfajta értéktárolási lehetőséget kínál, amit egyre inkább komolyan vesznek a nagy pénzügyi intézmények.
A kutatók szerint a bitcoin legnagyobb gyengesége a volatilitás, de a növekvő piaci elfogadottság és a szabályozási környezet fejlődése folyamatosan mérséklik a nagy ingadozásokból eredő kockázatot. A likviditás terén a kriptoeszköz már most versenyképes az arannyal, miután napi kereskedési volumene a nagyobb devizákkal is összemérhető.
Arany és bitcoin átlagos ingadozásának alakulása
A jegybankok dilemmája
A központi bankok számára a tartalékeszközök kiválasztása nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Az arany a geopolitikai feszültségek idején is kézzelfogható menedék maradhat, miközben a bitcoin által ígért új, digitális pénzügyi szuverenitás még egy új koncepciónak számít.
Az elmúlt években Kína, India, Törökország, Oroszország és több közép-ázsiai ország is aktívan növelte aranytartalékait. Ugyanakkor például El Salvador, az Egyesült Államok, vagy Abu Dhabi már hivatalosan is rendelkezik bitcoin kitettséggel, és más feltörekvő országok, például a hozzánk közeli Csehország is jelezte, hogy kísérletezne a BTC-vel, vagy már meg is kezdte a digitális eszköz integrálását.
A Deutsche Bank elemzői úgy látják, hogy a jövő nem az “arany vagy bitcoin”, hanem az “arany és bitcoin” narratíváról fog szólni, és hogy a két eszköz kiegészíti majd egymást a jegybanki mérlegeken: az arany maradhat a konzervatív pillér, míg a bitcoin lehet a digitális kor fedezeti eszköze.
Kettős rendszer 2030-ra
Az előrejelzés szerint 2030-ra a bitcoin is nemzetközileg elfogadott helyet találhat a tartalékgazdálkodásban.
A dollár és az arany arányának alakulása a banki tartalékokban
Mint kiemelték, nem először fordulna elő, hogy a világ tartalékeszközei átalakulnak. 1944–1971 között az arany és a dollár voltak a rendszer központi pillérei, amíg Nixon 1971-ben le nem állította az arany–dollár konvertibilitást. Ezt követték a Dollárhegemónia évtizedei, amikor az amerikai deviza vált a globális kereskedelem és tartalékgazdálkodás fő eszközévé. Az arany viszont az elmúlt 10 évben ismét elkezdett visszakapaszkodni.
A Deutsche elemzői szerint miután a múltban is voltak trendfordulók, a világ és a technológia fejlődésével könnyen elképzelhető, hogy beköszönthet egy új, digitális korszak, amiben a bitcoin mint az első, valóban államoktól független globális eszközként jelenhet meg az állami tartalékokban.
A tanulmány egy kettős globális pénzügyi architektúra létrejöttét vetíti előre, ahol a jegybankok már nemcsak a tonnában mért aranytartalékaikról, hanem a digitális tárcákban őrzött bitcoinjaikról is jelentést tehetnek. A tanulmány szerint ez akár már néhány éven belül, 2030-ra megszokott eseménnyé válhat.