AI-falánkság: a bitcoinbányászat után megérkezett az igazi energiazabáló. A mesterséges intelligencia olyan éhséggel veti rá magát a hálózatra, amit még nem látott a világ. Az AI nemcsak az állásunkat, hanem az elektromos áramot is elveheti tőlünk? Texasban már látszanak az összeomlás jelei a brutális adatközpont-igények miatt.
A kriptobányászat aranyláza csak a bemelegítés volt. Az igazi energetikai sokk most érkezik, és olyan elemi erővel rajzolja át a világgazdaság térképét, amire senki nem volt felkészülve. Miközben a világ a ChatGPT-vel és a Gemini-vel beszélget, a háttérben az AI-szuperszámítógépek elképesztő éhsége az összeomlás szélére sodorhatja az Egyesült Államok egyik legfontosabb energiahálózatát.
Az AI-boom és az AI-falánkság padlóra küldheti a texasi áramhálózatot. 226 GW-nyi igény zúdult a rendszerre. Vajon bírni fogja a technológiai éhséget az USA?
Texasban az élet mindig is a méretekről szólt, de amit az ERCOT (a texasi áramhálózat üzemeltetője) jelentése mutat, az még az olajmágnások államában is kiverte a biztosítékot. Az AI-boom nem egyszerűen kopogtat az ajtón, hanem rátörte azt az energiaszektorra. A rendszerbe érkező új csatlakozási igények mértéke elérte a 226 gigawattot (GW). Hogy ezt kontextusba helyezzük: tavaly év végén ez a szám még „csak” 63 GW volt.
Brutális számok: az AI-ipar letarolja a hálózatot
A növekedés nagyjából 73 százalékáért közvetlenül az óriási adatközpontok felelősek. Ezek már nem egyszerű szerverszobák, hanem 1 gigawattos gigakampuszok, amelyek egyenként annyi áramot fogyasztanak, mint egy hatalmas gázerőmű. A jelentés szerint idén novemberig több igényt nyújtottak be, mint 2022 és 2024 között összesen.
Óriási bírságolás: háborúban az EU és az amerikai techóriások – Kripto Akadémia
A helyzet drámaiságát fokozza, hogy míg a bitcoinbányászok korábban rugalmas fogyasztóknak számítottak (le tudtak állni, ha nagy volt a terhelés), az AI-fejlesztők és a hiperskálázó óriások (mint a Google vagy a Microsoft) folyamatos, megszakítás nélküli energiát követelnek. Ez az energiazabáló attitűd teljesen új kihívás elé állítja a tervezőket.
A zöld energia csapdája és az AI-falánkság
Bár a kínálati oldalon is hatalmas a tolongás, 432 GW-nyi új termelőkapacitás várakozik. Azonban van egy bökkenő. A kérések 77 százaléka napenergia és akkumulátoros tárolás, ami bár környezetbarát, nem nyújtja azt a stabil alapterhelést, amit egy éjjel-nappal dübörgő AI-szuperszámítógép igényel. A földgáz alapú erőművek aránya ehhez képest csekély, így a hálózat egyensúlya pengeélen táncol.

A texasi hatóságok (PUCT) már léptek is: minden 75 megawatt feletti igényt különleges elbánás alá vonnak, hogy kiszűrjék a komolytalan spekulánsokat a valódi beruházók közül. A versenyfutás az idővel és az elektronokkal elkezdődött.
7 Milliárdos üzlet: Így lesz a bitcoinbányászatból AI forradalom – havi bitcoinbányászat összefoglaló – Kripto Akadémia
Az AI-forradalom tehát nem a szoftverkódokban, hanem a rézkábelekben és a transzformátorállomásokon dől el. Ha Texas, a világ egyik energiaközpontja nem bírja a tempót, az az egész globális technológiai fejlődést visszavetheti. A kérdés már nem az, hogy okosabb lesz-e az AI, hanem az, hogy lesz-e mivel etetni az étvágyát.
Szerinted az AI energiaigénye hazánkat is elérheti? Még több hírt és információt olvasnál? Iratkozz fel YouTube csatornánkra! Ha pedig segítőkész és informatív kripto közösségre vágysz, látogass el Discord csatornánk valamennyi szobájába.
Elveszi az AI a munkád 2030-ra? A jövőálló munkahelyek nyomában
/miner weekly, financial times, blackrock/


