A VanEck szerint a bitcoin árfolyama 2050-ig akár 53 millió dollárig is emelkedhet. Az 1955-ben alapított, 180 milliárd dollárt kezelő befektetési cég szerint a bitcoinból kimaradni ma már kockázatosabb, mint egy mérsékelt kitettséggel rendelkezni belőle.
A cég egy néhány nappal ezelőtt kiküldött, ügyfeleknek szóló levelében tette a fenti, merész jóslatát. Az elemzés több forgatókönyvet is felvázolt a következő évekre vonatkozóan.
A legpesszimistább verzió abból indul ki, hogy a bitcoin intézményi és állami elfogadottsága megtorpan, és csak egy szűk kör által használt alternatív befektetés marad.
A VanEck számításai szerint ez a stagnáló pálya sem okozna összeomlást, de 2050-re csak nagyjából 130 000 dolláros árfolyamot körvonalazna, ami évi 2 százalék körüli növekedést jelentene a jelenlegi árfolyamról.
A normál vagy alapeseti forgatókönyv ennél lényegesen ambiciózusabb. Ebben a modellben a bitcoin fokozatosan beépül a nemzetközi pénzügyi infrastruktúrába, elszámolási szerepet kapva a globális kereskedelem 5–10 százalékában, miközben a jegybankok mérlegeiben is megjelenik, nagyjából 2,5 százalékos arányban.
A VanEck szerint ezt az elképzelést a fejlett országok egyre nehezebben fenntartható államadósság-pályája és a monetáris rendszerek iránti bizalom lassú eróziója támogathatja.
Ebben az esetben a bitcoin ára 2050-re elérheti a 2,9 millió dollárt, ami átlagosan 15 százalékos éves növekedési ütemnek (CAGR) felelne meg, vagyis magasabb lenne az SP500 hosszú távon mért 11%-os növekedési értékétől.
A legoptimistább “hiperbitcoinizációs” forgatókönyv egy rendszerszintű fordulatot feltételez. Eszerint a bitcoin nemcsak az arannyal egyenrangú, hanem akár azt meghaladó globális tartalékeszközzé válhat.
Ebben a világban a nemzetközi kereskedelem mintegy 20%-a, a belföldi gazdasági teljesítmény (GDP) pedig körülbelül 10%-a bitcoin-alapon kerül elszámolásra, a BTC pedig a világ pénzügyi vagyonának közel harmadát képviseli.
Ennek eredményeként egyetlen bitcoin ára 2050-re az 53 millió dollárt is elérheti, ami közel 29 százalékos éves növekedési ütemet jelentene.
Az elemzés következtetése szerint a bitcoin hosszú távon nem spekulatív eszközként, hanem strukturális szerepet betöltő, nem szuverén tartalékeszközként értelmezhető, és a globális pénzügyi rendszerben felhalmozódó államadósság és a monetáris hitelesség fokozatos gyengülése olyan környezetet teremt, ahol a bitcoin iránti kereslet tartósan fennmaradhat.
A tanulmány szerint egy kisméretű, fegyelmezett kitettség (1–3 százalék) egy diverzifikált portfólióban aránytalanul nagy pozitív hatással lehet a portfólió hatékonyságára, miközben a bitcoin ingadozások okozta kockázat portfóliószinten kiegyenlítődik.
A bitcoin hatását egy klasszikus 60% részvény, 40% kötvény portfólió esetén az alábbi ábrával illusztrálták.
60/40 bitcoin nélkül, 0,5% bitcoin kitettséggel, 1% bitcoin kitettséggel, 3% bitcoin kitettséggel.
A VanEck arra a következtetésre jutott, hogy még a legkedvezőtlenebb forgatókönyv esetén sem indokolt a bitcoin teljes elutasítása, kedvezőbb környezetben pedig fokozatosan beépülhet a globális elszámolási és tartalékrendszerbe, ami hosszú távon jelentős értéknövekedést eredményezhet.
Teljes adómentesség 2026-ban: így tarthatod meg a profitod 100%-át