A polgári és autonóm légi közlekedés egyik legsérülékenyebb pontja a digitális infrastruktúra. Ennek megerősítésére keres megoldásokat a NASA, ami egy friss kísérletben blokklánc-alapú megoldással próbálta megvédeni a repülőeszközök és a földi irányítás közötti adatforgalmat a kibertámadásokkal szemben.
Hogyan zajlott a kísérlet?
A teszt során egy speciális, egyedi építésű Alta X drónt használtak, ami normál repülési körülmények között teljesített feladatokat. A drónt rádiós adóval, GPS-modullal és egy olyan fedélzeti számítógéppel szerelték fel, ami képes volt a blokklánc-szoftver futtatására.
A hagyományos adatbázisokkal szemben, ahol az információk egy központi helyen tárolódnak, a blokkláncon az adatok elosztott módon, több helyen jelennek meg egyszerre. Ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha a rendszer egy része kompromittálódik, az adatok egésze változatlanul és hitelesen hozzáférhető maradhat.
A NASA mérnökei elsősorban azt vizsgálták, hogy valós repülési helyzetben mennyire stabil a technológia és hogyan reagál a szimulált kibertámadásokra. A rendszer tesztelése során a kritikus légi közlekedési adatok, például a repülési terv, a repülésben résztvevők és azt felügyelők azonosítói, valamint a valós idejű telemetria (pl.: hőmérséklet, sebesség, terhelés, állapotinformációk) gyorsan és védetten jutnak-e el az arra jogosult szereplőkhöz.
A tesztek alapján a blokklánc-alapú infrastruktúra 60 000 láb, azaz kb. 18 000 méteres magasságig képes hatékonyan védeni a repülés biztonságát.
A NASA által tesztelt modell a zero trust elvre épít, ahol nincs egyetlen központi elem sem, aminek a meghibásodása vagy meghackelése az egész rendszert veszélybe sodorná.
A kísérlet egyik legfontosabb tanulsága, hogy a blokklánc a jövő légi rendszereinek alaptechnológiája lehet.
Az önvezető drónok, csomagszállító eszközök és a légi taxik terjedésével a biztonságos és folyamatos adatkommunikáció egyre fontosabb kérdéssé válik.
Ételfutár drónok Kínában
A hagyományos irányítási rendszerek egyetlen hiba vagy támadás esetén is könnyen megbénulhatnak, míg az elosztott adatkezelés jelentősen megnehezíti az információk jogosulatlan módosítását.
Városi környezetben, ahol alacsony magasságban és egyszerre sok, akár önműködő jármű is mozoghat, ez a fajta “digitális bizalmi réteg” segíthet átláthatóbbá és biztonságosabbá tenni a légi közlekedést.
Ehang: Kínában tavaly a világon elsőként kapott működési engedélyt egy polgári használatra tervezett, pilóta nélküli légitaxi
A NASA szerint a technológia még fejlesztésre szorul, de a mostani tesztek már azt mutatják, hogy a blokklánc hosszabb távon a modern légiközlekedési hálózatok egyik alapkövévé válhat.