A tartályhajó-üzemeltetőknek a jövőben bitcoinban kellene megfizetniük a Hormuzi-szoroson való áthaladás díját. A rendszer célja az lenne, hogy a kifizetések kevésbé legyenek kiszolgáltatva a nemzetközi szankcióknak, a terv ugyanakkor több ponton is kérdéseket vet fel.
A javaslatot Hamid Hosseini, az iráni olajexportőrök szövetségének szóvivője ismertette. Elmondása szerint a tankerhajóknak előzetesen e-mailben kellene tájékoztatniuk az iráni hatóságokat a rakományról, majd egy ellenőrzést követően hordónként 1 dollárnak megfelelő vámot kellene bitcoinban megfizetniük.
A szóvivő azzal érvelt, hogy a bitcoin használata azért előnyös, mert az ilyen tranzakciókat “nem lehet nyomon követni vagy lefoglalni a szankciók miatt, és néhány másodperc alatt végbemehetnek”.
Ez az állítás csak részben állja meg a helyét. A bitcoin tranzakciók a blokkláncon nyilvánosan is követhetők, és az amerikai pénzügyminisztérium is folyamatosan figyeli és szankcionálja a megfigyelés alá vont címeket.
Hosseininek az az állítása is vitatható, hogy a fizetés “néhány másodperc” alatt teljesülhet. Bár a kriptovalutás tranzakciók technikailag valóban gyorsak, a bitcoin a lassabb hálózatok közé tartozik, ahol az elszámolás jellemzően perceket vesz igénybe, nem másodperceket.
Részben logikus, részben problémás elképzelés
Az iráni érvelés ugyanakkor nem teljesen alaptalan. A bitcoin esetében nincs olyan központi szereplő, ami egy tranzakciót vagy tárcát befagyaszthatna, miközben a nemzetközi fizetésekben egyre inkább terjedő stabilcoinoknál ez könnyen kivitelezhető.
Az Elliptic blokkláncelemző cég szerint Irán jegybankja 2025-ben több mint 500 millió dollárnyi Tetherhez (USDT) jutott hozzá. Az USDT azért vált tavaly Irán egyik elfogadott elszámolási eszközévé az olajügyletekben, mert valóban gyors és másodpercek alatt célba érhet, de az ebben érkező utalások befagyasztásának lehetősége arra késztette Teheránt, hogy más alternatíva után nézzen.
Az Iránra kivetett szankciók ugyanakkor a bitcoinra is vonatkoznak.
A BTC decentralizált jellege ugyan megnehezíti a közvetlen beavatkozást, ez azonban nem jelenti azt, hogy a tranzakciók kívül esnének a nemzetközi szankciós rendszereken. Az amerikai Külföldi Eszközök Ellenőrzésének Hivatala (OFAC) már 2018 novembere óta vesz fel iráni bitcoin címeket egy szankciós listára, amelyeket a nagyobb tőzsdék nem szolgálhatnak, és nem tehetik lehetővé az ezekről érkező eszközök hagyományos pénzre való átváltását.
A Chainalysis 2026-os Crypto Crime Reportja szerint 2025 negyedik negyedévében az iráni rezsimhez köthető címek adták az ország kriptoökoszisztémájába beáramló tőke több mint felét. A cég becslése alapján ezekre a címekre az év egészében legalább 3 milliárd dollárnyi kriptovaluta érkezhetett, ami enyhíthette az országra kivetett nemzetközi szankciók és pénzügyi elszigeteltség hatásait.
Összességében a bitcoin fizetésekkel kapcsolatos tervek megvalósítása még sok kérdést vet fel. A tankerüzemeltetők számára nemcsak a felvázolt fizetési mechanizmus jelenthet problémát (emailt küldeni a szoroson való átkelést felügyelő iráni erőknek, majd bitcoinban fizetni nekik), hanem a lehetséges jogi következmények is.
Az amerikai, európai uniós és brit szankciós szabályok jellemzően tiltják a rezsimhez kapcsolódó szervezetekkel történő üzletkötést, függetlenül attól, hogy az ellenértéket banki utalással vagy bitcoinban rendezik, a BTC-re való váltás tehát önmagában nem jelent kiutat a nemzetközi jogi és pénzügyi korlátozások alól.