Újabb akadályba ütközött az Egyesült Államok egyik legfontosabb kriptoszabályozási terve. Thom Tillis republikánus szenátor jelezte: nem támogatja a Szenátus előtt lévő Clarity Actet, ha abba nem kerülnek be olyan etikai rendelkezések, amelyek meghatározzák, hogy a kormányzati tisztviselők miként fektethetnek digitális eszközökbe.
A politikus a Politicónak nyilatkozva mondta azt, hogy ha a törvényjavaslat szenátusi elfogadása előtt nem egészítik ki etikai szabályokkal a szöveget, akkor megvétózza a tervezetet. Tillis a Szenátus banki bizottságának rangidős tagja, akinek lehetősége van az ügymenet megakasztására. A helyzet komolyságát fokozza, hogy a szenátor hamarosan leköszön posztjáról és nem indul újra a mandátumáért, vagyis már nem kötik az újraválasztását segítő politikai számítások sem.
Etikai vita a kriptoszabályozás közepén
Tillis szerint tisztázni kell, hogy a szövetségi tisztviselők, köztük a Fehér Házhoz kötődő személyek részt vehetnek-e olyan digitális eszközök kibocsátásában, támogatásában vagy népszerűsítésében, amelyekből anyagi előnyük származhat. A javaslat az Egyesült Államok mindenkori elnökét is érintené.
A demokrata törvényhozók már korábban is szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat sürgettek, miután kiderült, hogy a Trump családhoz több kriptós kezdeményezés is kapcsolódik.
Mit szabályozna a Clarity Act?
A Clarity Act célja, hogy világosabban ossza fel a kriptovaluták felügyeletét az amerikai árutőzsdei ügyleteket felügyelő CFTC és az értékpapírpiaci felügyelet, a SEC között. A kriptoipar régóta sürgeti a tisztázást, mivel az Egyesült Államokban kiszámíthatatlan, hogy egy adott token vagy szolgáltatás melyik hatóság befolyása alá tartozik.
A képviselőház már tavaly júliusban elfogadta a törvény alsóházi változatát, a szenátusi folyamat azonban jóval lassabban halad. A késlekedést több vitás kérdés is hátráltatta, többek között a stabilcoinok után fizethető kamatok ügye.
- Kriptoháború Washingtonban: a Coinbase bedöntötte a kriptotörvényt
- A Tether támogatja a stabilcoin-kamatok betiltását
Elemzők szerint a törvény elfogadásának esélyei egyre romlanak. Ha májusban nem sikerül lezárni a szenátusi vitát, a nyári ülésezési szünetek, illetve az azt követő félidős választások miatt a 2026-os elfogadás esélyei lényegében nullára csökkenhetnek. Ha csak jövőre kerül ismét napirendre a törvényjavaslat, a tényleges végrehajtási szabályok már csak 2029-ben lépnének ténylegesen életbe, amivel a kriptoiparnak újabb éveket kellene eltöltenie a bizonytalan amerikai szabályozási környezetben.