Donald Trump háromnapos pekingi csúcstalálkozóra készül Hszi Csin-pinggel, és bár a hivatalos napirenden ott lesz a kereskedelem, Tajvan, a nukleáris stabilitás és a mesterséges intelligencia is, a legkényesebb téma az iráni válság lehet, miután Washington szerint Kína túl közel került Teheránhoz.
Nagyhatalmi találkozó
A látogatást május 13. és 15. között tartják, és több beszámoló szerint Trump arra akarja rávenni Hszit, hogy Peking gyakoroljon nyomást Iránra.
Trump azt szeretné elérni, hogy Kína ne szállítson fegyvereket, vagy ilyen célú felhasználásra alkalmas technológiát Iránnak. Ezzel párhuzamosan azt is szeretné, hogy Peking több amerikai olajat vásároljon. Ha Kína kevesebb iráni olajat vesz, Teheránnak kevesebb pénze marad, miközben az amerikai energiaexport is jobban jár.
Trump áprilisban azt állította, hogy Kína beleegyezett, hogy nem küld fegyvereket Iránnak. Csakhogy Peking ezt nem erősítette meg, a kínai külügy pedig tagadta, hogy katonai segítséget nyújtana Teheránnak. Vagyis Trump most részben egy olyan ígéretet próbálhat számon kérni Hszin, amelynek létezését a másik oldal nem ismerte el.
Az amerikai-iráni tárgyalások eközben ismét megakadtak, miután Irán a hétvégén ismét elutasított egy amerikai béketervet.
Egyelőre nincs vége a konfliktusnak
A beszámolók szerint Teherán a szankciók enyhítését, a haditengerészeti blokád feloldását, háborús kártérítést, valamint a Hormuzi-szoros feletti iráni szuverenitás elismerését is követelte. Washington eközben az iráni nukleáris program komoly korlátozását várná el.
A viza középpontjában álló Hormuzi-szoros egy szűk tengeri útvonal, amelyen a világ olaj- és gázforgalmának jelentős része halad át. Ha térségnek a biztonsága megkérdőjeleződik, arra az olajpiac és más ágazatok is reagálnak. Irán elutasító változata után az olajárak újból emelkedni kezdtek, ahogy a piac ismét elkezdte beárazni egy hosszabb közel-keleti patthelyzet lehetőségét.
Óvatos emelkedés
Ez a kriptopiac számára sem mellékes. A bitcoin ma már nem külön kis szigetként működik, hanem egyre inkább része a globális piacoknak. Ha az olaj drágul, az erősítheti az inflációs félelmeket. Ha az inflációs félelmek erősödnek, a jegybanki kamatcsökkentések is távolabb kerülhetnek. Ez pedig hatással lehet a kockázatos eszközökre, köztük a kriptovalutákra.
Az S&P 500 és a bitcoin 2026-os ármozgása
Még annak ellenére is, hogy az amerikai részvénypiac jelenleg kifejezetten erős formában van, és az S&P 500 új történelmi csúcsot ért el, válsághelyzetben a befektetők sokszor kockázatot csökkentenek, a kriptopiac pedig ilyenkor a partvonalra kerülhet. Részben ez lehet az oka, hogy a bitcoin ugyan tartja magát, de nem követi olyan erővel az amerikai részvénypiaci ralit, ahogy azt sokan várnák.
Kérdés, hogy Trumpnak sikerül-e a pekingi útján bármilyen kézzelfogható támogatást elérni Iránnal szemben. Ismerve az amerikai elnök habitusát, sokan már annak is örülni fognak, ha az elnök nem tesz olyan kijelentéseket Kínában, amelyekkel esetleg egy újabb frontot nyit a konfliktusban.