Bár hajnalban még 64 000 dollár fölött is járt, a bitcoin hétfő délelőttre 63 000 dollár alá esett, miután az Egyesült Államok és Irán közötti katonai összecsapások újabb kockázatkerülési hullámot indítottak el.
A közel-keleti feszültség az olaj árát is megemelte, ami ismét előtérbe helyezte az infláció és a magas kamatok veszélyét. A bitcoin mellett az ether, az XRP és a többi nagyobb altcoin is veszített az értékéből.
Újra egymásnak esett az Egyesült Államok és Irán
A piaci hangulat azután romlott, hogy a hétvégén ismét felerősödtek az amerikai-iráni harcok a Hormuzi-szoros térségében. Az Egyesült Államok iráni katonai létesítményeket támadott, válaszul egy kereskedelmi hajót ért lövedékre, ami az amerikai hatóságok szerint Iránhoz köthető.
Az amerikai Központi Parancsnokság, a Centcom első közlése szerint az akcióban mintegy 140 iráni célpontot támadtak meg, köztük rakétaállásokat, drónlétesítményeket és más katonai infrastruktúrát. A Reuters későbbi beszámolója már több mint 300 megtámadott célpontról írt.
Breaking News🚨:
The US has completely destroyed the IRGC headquarters in Iran. This was the primary location from which Iran controlled its air force. The attack was so massive that surrounding buildings were completely destroyed. An uncontrollable fire is raging at the site… pic.twitter.com/JAMQebHKzW
— Us_militryPower (@Trumpspoof__) July 13, 2026
Irán rakétákkal és drónokkal válaszolt, és több közel-keleti országban, köztük Bahreinben, Kuvaitban, Ománban, Katarban és Jordániában található amerikai célpontokat támadott.
Teherán egyúttal ismét lezártnak nyilvánította a Hormuzi-szorost. Az amerikai hadsereg vitatta ezt, és közölte, hogy Irán nem ellenőrzi teljes egészében a vízi útvonalat, a kereskedelmi hajózás pedig továbbra is működik.
A bejelentett és a tényleges lezárás között tehát lényeges különbség van. Irán katonailag veszélyessé teheti a térséget, és elriaszthatja a hajózási társaságokat, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a forgalom teljesen leállt.
Négy százalékkal drágult az olaj
A Hormuzi-szoros a világ egyik legfontosabb energetikai útvonala. A Perzsa-öböl olaj- és földgáztermelő országainak exportja jelentős részben ezen a keskeny vízi folyosón keresztül jut el a nemzetközi piacokra, ezért már a hajóforgalom fennakadásának veszélye is elég lehet ahhoz, hogy az olajkereskedők magasabb kockázati felárat építsenek az árakba.
Az energiapiac ennek megfelelően gyorsan reagált a konfliktus kiéleződésére. A West Texas Intermediate, vagyis az amerikai WTI olajfajta hordónkénti ára 3,4 százalékkal magasabban nyitott a pénteki záráshoz képest, és ezzel 74 dollár fölé emelkedett. A nemzetközi referenciának számító Brent hasonló mértékben emelkedett, jelenleg 78,6 dollár környéként kereskednek vele.
A drágább energia közvetve a kriptopiacot is érintheti. A tartósan magasabb olajár növelheti az inflációt, ami szűkítheti a jegybankok lehetőségét a kamatok csökkentésére. A magas kötvényhozamok csökkenthetik az érdeklődést a nagy árfolyam-ingadozású, közvetlen hozamot nem termelő eszközök, köztük a bitcoin iránt.
Az amerikai részvényindexek ugyancsak mínuszba kerültek. A Dow Jones, az S&P 500, valamint a technológiai vállalatokat tömörítő Nasdaq-100 0,3 és 1,24 százalék között veszített az értékéből. A kriptopiacon szintén hasonló mozgás alakult ki. Az ether 1,1 százalékkal, az XRP pedig 1,7 százalékkal gyengült, de a solana, a cardano és a BNB árfolyama is 0,2-3 százalék közötti mértékben csökkent.
A bitcoin hétfő reggeli gyengülése egy szélesebb piaci mozgás része volt. A közel-keleti konfliktus az olajárakon, az inflációs várakozásokon és a kamatkilátásokon keresztül érte el a kriptopiacot. A geopolitikai hírek mellett a piac a kedden megjelenő amerikai fogyasztóiár-indexre is készül. A júniusi CPI-adatot magyar idő szerint 14:30-kor teszik közzé, aminek eredménye a kamatvárakozásokat és ezzel a kriptopiac hangulatát is alakíthatja.
Nyolc hét kiáramlás után visszatért a tőke a bitcoin-ETF-ekbe, de kedden jön az inflációs próba