Az Európai Központi Bank 25 bázisponttal megemelte irányadó kamatát, miután a közel-keleti konfliktus és az emelkedő energiaárak ismét felerősítették az inflációs kockázatokat. Az euróövezet gazdasága a vártnál ellenállóbbnak bizonyult, de a jegybank előrejelzése szerint az infláció csak 2028-ra kerülhet vissza a 2 százalékos cél közelébe.
Az Európai Központi Bank szeptember 10-én 25 bázisponttal megemelte mindhárom irányadó kamatát. A betéti kamat 2,50 százalékra, az irányadó refinanszírozási műveletek kamata 2,65 százalékra, az aktív oldali rendelkezésre állás kamata pedig 2,90 százalékra nő. Az új kamatszintek szeptember 16-án lépnek életbe.
A döntés hátterében elsősorban az energiaárak emelkedése áll. A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros körüli ellátási bizonytalanság megdrágította az olajat és a földgázt, ami ismét szélesebb körű áremelkedéssel fenyegeti az euróövezetet.
Ellenállóbb lett az euróövezet gazdasága
Az EKB szeptemberi makrogazdasági előrejelzése szerint az euróövezet GDP-je 2026-ban 0,9 százalékkal nőhet. Ez 0,1 százalékponttal magasabb a júniusban közölt prognózisnál.
A jegybank 2027-re 1,4, 2028-ra pedig 1,5 százalékos növekedést vár. A gazdaságot a viszonylag stabil munkaerőpiac, a háztartások fogyasztása, valamint az állami infrastrukturális és védelmi kiadások tarthatják mozgásban, de a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások is hozzájárulhatnak a következő évek növekedéséhez.
Az európai gazdaság ugyanakkor csak korlátozottan részesülhet a globális AI-beruházási hullám előnyeiből. Az euróövezet technológiai hardverpiaca kisebb, mint az Egyesült Államoké vagy egyes ázsiai gazdaságoké, ezért az AI-eszközök iránti kereslet kevésbé jelenik meg az európai exportban.
A munkaerőpiac egyelőre stabil maradt. Az EKB 2026-ra 6,2 százalékos munkanélküliségi rátát vár, ami 2028-ra 5,9 százalékra csökkenhet.
Az infláció csak lassan térhet vissza a célhoz
Az EKB azzal számol, hogy az euróövezeti infláció a 2025-ös 2,1 százalékról 2026-ban átlagosan 3 százalékra emelkedik. Az éves ütem az idei negyedik negyedévben 3,6 százalékon tetőzhet.
A jegybank 2027-re 2,5, 2028-ra pedig 2,1 százalékos inflációt jelez előre. Az energia- és élelmiszeráraktól megtisztított maginfláció ennél lassabban mérséklődhet: 2026-ban 2,5, 2027-ben 2,6, 2028-ban pedig 2,3 százalék lehet.
Az előrejelzés abból indul ki, hogy az energiapiaci feszültségek fokozatosan enyhülnek. Az olaj- és gázárak csökkenése viszonylag gyorsan megjelenhet a lakossági energiaszámlákban, a vállalatok költségein keresztül kialakuló másodlagos áremelkedés azonban tovább tarthat.
A drágább energia növeli a szállítás, a termelés és a szolgáltatások költségeit. Ha ezek beépülnek a fogyasztói árakba és a bérkövetelésekbe, az infláció akkor is tartósabb maradhat, amikor az olaj és a földgáz ára már mérséklődik.
Megugrottak az európai kötvényhozamok
A kamatemelés és az EKB szigorúbb hangvétele nyomás alá helyezte az európai piacokat. A Reuters beszámolója szerint a német tízéves államkötvény hozama 3,482 százalékig emelkedett, amire 2011 óta nem volt példa. A befektetők 2027 áprilisáig további mintegy 60 bázispontnyi kamatemelést kezdtek beárazni.
A magasabb kötvényhozamok növelik a kormányok és a vállalatok finanszírozási költségeit. A részvénypiacon elsősorban az eladósodott cégek, az ingatlanvállalatok és az energiaintenzív iparágak kerülhetnek nehezebb helyzetbe.
A kriptopiac számára a magasabb eurókamat elsősorban a globális likviditáson keresztül éreztetheti hatását. A kamatozó eszközök vonzóbbá válása csökkentheti a kockázatosabb befektetések iránti keresletet, miközben a magas energiaárak a bitcoinbányászok működési költségeit is növelhetik. A bitcoin és a nagyobb kriptoeszközök mozgását azonban továbbra is erősebben befolyásolhatja az amerikai kamatpálya, a dollár és a globális kötvénypiac alakulása.
Magyarországra is átterjedhetnek a hatások
Magyarország még nem tagja az euróövezetnek, így az EKB döntése közvetlenül nem változtatja meg a hazai alapkamatot. Közvetett hatása azonban az EUR/HUF árfolyamon, az állampapírhozamokon és a Magyar Nemzeti Bank mozgásterén keresztül is megjelenhet.
A magasabb eurókamat vonzóbbá teheti az euróban tartott eszközöket, ami nyomást helyezhet a forintra. Az euróövezet gyenge növekedése eközben a magyar exportot fékezheti, mivel Németország és a többi euróövezeti ország meghatározó piaca a hazai iparnak.
Az EKB friss előrejelzése alapján Európa eddig jobban viselte az energiapiaci sokkot, mint azt nyáron feltételezték. A magasabb növekedési szám azonban továbbra is gyenge gazdasági teljesítményt takar. A következő időszakot elsősorban az energiaárak tartóssága, azok vállalati költségekre és bérekre gyakorolt hatása, valamint az EKB további kamatdöntései alakíthatják.
Az amerikai inflációs adatok és Fed döntése következnek
Az EKB lépése után a piac figyelme az Egyesült Államokra fordul. Pénteken 14:30-kor jelenik meg az augusztusi amerikai fogyasztóiár-index, ami az utolsó meghatározó inflációs adat lesz az amerikai jegybank szeptember 15-16-i kamatdöntő ülése előtt.
A csütörtökön közzétett termelőiár-index már erősödő árnyomást jelzett: az amerikai termelői árak augusztusban éves szinten 5,4 százalékkal emelkedtek. A piaci árazás alapján ezt követően 65 százalék körüli szintről közel 70 százalékra nőtt egy 25 bázispontos Fed-kamatemelés valószínűsége. A Reuters által megkérdezett közgazdászok többsége ugyanakkor továbbra is változatlan kamatra számít, ezért a pénteki fogyasztói infláció akár el is döntheti a szorosnak ígérkező mérlegelést.
Az EKB kamatemelése közvetlenül nem határozza meg a Fed döntését, a két jegybank azonban ugyanazzal a problémával szembesül: a közel-keleti konfliktus miatt megugró energiaárak ismét felfelé húzhatják az inflációt. Az európai döntés azt jelzi, hogy egy nagy jegybank már indokoltnak látta a megelőző szigorítást, miközben a gazdasági növekedés továbbra is gyenge. Ez erősítheti azt a piaci várakozást, hogy a Fed is inkább az infláció megfékezését helyezi előtérbe.
Ha az amerikai fogyasztói infláció meghaladja a várakozásokat, tovább nőhet a szeptemberi kamatemelés esélye, ami felfelé hajthatja a kötvényhozamokat és nyomás alá helyezheti a részvényeket, az aranyat és a kriptoeszközöket. Egy mérsékeltebb adat ezzel szemben erősíthetné a kamattartásra vonatkozó várakozásokat.