Az amerikai szenátus nem kezdte meg a CLARITY Act érdemi tárgyalását, miután a kriptopiac szabályozására vonatkozó javaslat elbukott a szeptember 15-i eljárási szavazáson. Az indítvány 49 igen és 50 nem szavazatot kapott, egy szenátor pedig nem vett részt a szavazáson. A javaslat továbbviteléhez 60 támogató voksra lett volna szükség, vagyis a végső eredmény alapján 11 igen hiányzott.
A szavazás még nem a CLARITY Act végleges elfogadásáról szólt. A szenátorok arról döntöttek, hogy lezárják-e az előzetes eljárási vitát, és megkezdik-e a törvényjavaslat tényleges tárgyalását, de ezt a küszöböt sem sikerült átlépni.
A republikánusok sem szavaztak egységesen
A demokraták és a két független szenátor közül mindenki nemmel szavazott, egy demokrata szenátor viszont távol maradt.
A republikánusok közül Susan Collins, Josh Hawley, Jerry Moran és Thom Tillis is a javaslat ellen voksolt. Tillis eredetileg támogatta az előrelépést, de eljárási okból nemre változtatta a szavazatát, ez ugyanis lehetővé teszi számára, hogy később kezdeményezze az indítvány újratárgyalását.
Collins, Hawley és Moran nem szavazata viszont azt mutatja, hogy a törvényjavaslat körül a republikánus táboron belül sem alakult ki teljes egyetértés. A republikánus párt 53 szenátusi hellyel rendelkezik, ezért még teljes republikánus egység mellett is legalább hét demokrata vagy független szenátor támogatására lett volna szükség.
A vita középpontjába a végrehajtás került
A republikánusok két nappal a szavazás előtt hozták nyilvánosságra a CLARITY Act 635 oldalas, módosított változatát. A törvény kidolgozói szerint a szöveg 126, demokraták által kért tartalmi változtatást tartalmazott.
A Fehér Ház állítólag elfogadta a republikánus és demokrata szenátorok által kidolgozott etikai kompromisszum elemeinek mintegy 80 százalékát, a demokraták kifogása azonban már elsősorban az volt, hogy ki és milyen módon tudná azokat betartatni egy hivatalban lévő elnökkel.
A módosított változat szerint az elnökkel szembeni közvetlen polgári eljárást továbbra is csak az amerikai igazságügyi miniszter indíthatta volna meg. A tisztséget jelenleg Todd Blanche tölti be, aki kinevezése előtt éveken át Trump személyes ügyvédjeként dolgozott.
A tagállami főügyészek korlátozott lehetőséget kaptak volna a beavatkozásra, és nem indíthattak volna közvetlen keresetet az elnök ellen. Ehelyett csak az igazságügyi miniszter tétlenségét támadhatták volna meg a bíróságon.
A tervezet egy olyan új kitételt is tartalmazott, hogy ha a szövetségi etikai hatóság azt állapította volna meg, hogy egy adott tevékenység nem sérti a törvényt, a tagállami főügyész már nem vizsgálhatta volna ezt a kérdést egy eljárás során. A demokraták szerint az elnök politikai kinevezettjei ezekkel a szabályokkal megfékezhetik a törvények betartatását.
Az etikai fejezet emellett csak 360 nappal a törvény elfogadása után lépett volna hatályba, a tokenkibocsátásra és projektek támogatásra vonatkozó tilalmak pedig csak az ezt követően végzett tevékenységekre terjedtek volna ki. Trump korábbi mémcoinprojektje és a már megszerzett milliárdos kriptobevételek ezért nem kerültek volna visszamenőleg az új szabályok alá.
A fentieken túl a rendelkezések csak a tisztségviselőkre és házastársaikra vonatkoztak volna, a felnőtt gyermekekre azonban nem. A demokraták módosítási javaslatai Trump felnőtt fiaira is kiterjesztették volna a korlátozásokat, de a republikánusok ezt nem fogadták el.
A tagállamok saját hatásköreiket is féltették
Az ellenállás nem korlátozódott Trump üzleti érdekeltségeire. Letitia James New York-i főügyész és további 17, republikánus és demokrata vezetésű tagállam főügyésze közös levélben kérte a szenátustól a CLARITY Act elutasítását.
A főügyészek szerint a javaslat túl széles lehetőséget adott volna a az amerikai tőzsdefelügyeletnek arra, hogy felülírja a tagállami regisztrációs szabályokat, ami szerintük megnehezítené a kriptocsalások elleni helyi fellépést, és a digitális eszközökön túl a hagyományos értékpapírpiac szövetségi és tagállami hatásköreit is átrendezhetné.
A szenátusi szavazáson emellett a már korábban felmerült kifogásokat is megismételték. A demokraták szerint a törvény gyengítette volna a pénzmosás és a szankciók kijátszása elleni fellépést, veszélyeztette volna a bankrendszer működését, és lehetőséget teremthetett volna arra, hogy hagyományos értékpapírokat tokenizálással vonjanak ki egyes befektetővédelmi szabályok alól.
Marad a szabályozási bizonytalanság
A CLARITY Act az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) és árupiaci felügyelet (CFTC) közötti hatáskörmegosztást is rendezte volna, és országosan szabályozta volna a tokenkibocsátók, kereskedési platformok és más kriptoközvetítők működésének feltételeit.
A szavazás kudarca után ezeknek a szabályoknak a kialakítása a SEC-re és a CFTC-re marad. Az általuk alkotott előírások azonban könnyebben megváltozhatnak egy későbbi kormányváltás után, és a bíróságon is könnyebben támadhatók, mintha egy kongresszus által elfogadott törvény rendezte volna őket.
A szavazás körüli órákban a bitcoin több mint 5 százalékot esett, miközben a Coinbase és az USDC stabilcoint kibocsátó Circle részvényeinek vesztesége pedig elérte a 10 százalékot. A rövid távú piaci mozgásokat más tényezők is alakították, de a reakció jelezte, hogy a befektetők számoltak a törvény elfogadásának lehetőségével.
A CLARITY Act formálisan még nem szűnt meg, Tillis eljárási szavazata ugyanis nyitva hagyta egy újabb próbálkozás lehetőségét. A novemberi félidős amerikai választások előtti kongresszusi menetrend azonban már kevés időt hagy egy új kompromisszumra. A CLARITY-re nemmel voksolók közül később többen is jelezték, hogy a részükről lenne támogatás egy piacszerkezeti törvény kialakításához, de ehhez elengedhetetlen annak rendezése, hogy a szabályok megalkotóinak mekkora távolságot kell tartaniuk az általuk felügyelt iparágtól.