A Bitcoin hálózaton bárki megtekintheti egy cím korábbi tranzakciós történetét. Ez a funkció a Bitcoin működésének alapvető eleme, de egy új kutatási javaslat most azt vizsgálja, el lehetne-e rejteni az átutalások összegét és résztvevőit úgy, hogy közben a hálózat szabályai változatlanok maradjanak.
A Shielded Bitcoin nevű rendszer alkalmazása egyelőre csak egy elméleti lehetőség, kutatói a rejtett átutalások működését írták le, a Bitcoin hálózatba történő beemelésének technikai lehetőségét egy későbbi időpontban tervezik bemutatni.
A szeptember 24-én közzétett első tanulmányt Clara Shikhelman, Mikhail Komarov és Aleksei Moskvin, az [[alloc] init] kutatói jegyzik. Az elképzelés a Zcashből ismert megoldáshoz hasonlít: a felhasználók közötti értékmozgást titkosított bejegyzések és úgynevezett nullaismeretű bizonyítások segítségével követnék. Az utóbbiakkal anélkül lehetne igazolni egy átutalás érvényességét, hogy nyilvánosságra kerülne annak összege vagy a felek kiléte.
A Bitcoin tárolná az adatokat, de nem értené a rejtett utalást
A javaslatban az értéket titkosított jegyek képviselik. Amikor valaki fizet, új jegyet hoz létre a címzettnek, és közzétesz egy bizonyítást arról, hogy jogosult elkölteni és átutalni a saját jegyét, és ezzel nem hoz létre fedezet nélküli többletet.
Ezek az adatok a Bitcoin blokkláncára kerülnének. A Bitcoin hálózata azonban csak rögzítené és sorrendbe állítaná a jegyeket, a rejtett utalás szabályainak ellenőrzését külön szoftver végezné. Ezt bárki futtathatná, így a terv szerint nem lenne szükség az utalásokat jóváhagyó központi szereplőre.
A módszer bevezetése elviekben nem igényelne sem soft- sem hardforkot, vagyis a Bitcoin konszenzusszabályainak módosítását. Ez adja a javaslat egyik legérdekesebb vonását, ugyanis más Bitcoinfunkciók bevezetésével szemben a kutatók ezúttal a meglévő hálózatra építenének egy új szabályrendszert, amelynek állapotát a Bitcoinon tárolt adatokból lehetne ellenőrizni.
A bitcoinok be- és kiléptetése még nincs kidolgozva
A kutatók ismertetőjében világosan elválasztják egymástól a rendszeren belüli rejtett utalásokat és a valódi bitcoinok ebbe való be- és kiléptetését. A mostani tanulmány csak a rejtett utalásokkal foglalkozik. Arról, hogyan kerülne bitcoin a rejtett rendszerbe, majd onnan vissza egy hagyományos Bitcoin-címre, külön tanulmányt ígértek.
A be- és kilépés határozná meg, miként kapcsolódik a rejtett elszámolás a tényleges bitcoinhoz, és milyen adatokat láthatna egy külső megfigyelő a két rendszer határán. A kutatók szerint az ott látható összegek és időpontok akár későbbi műveletekkel is összekapcsolhatók lehetnek, ami növelné a titkosítás hatékonyságát.
A rejtett összeg nem jelent teljes láthatatlanságot
A tervezett rendszer elrejtené az átutalás összegét, a rejtett rendszerben szereplő küldőt és címzettet, valamint azt, hogy pontosan melyik korábbi jegyet költötték el. Annak a ténye viszont nyilvános maradna, hogy történt egy titkosított művelet, hogy az milyen időtartományban, milyen Bitcoin-tranzakció vitte fel az adatokat a blokkláncra és az mekkora adatmennyiséget használt (a rejtett utalások pedig több helyet foglalnának a blokkláncon, mint a szokásos Bitcoin-tranzakciók). Ha ugyanaz a tárca rendszeresen fizeti ilyen típusú tranzakcióknak a díját, az lehetőséget adhat a megfigyelőknek, hogy ezen nyom alapján következtessenek a fogadók kilétére.
A résztvevők száma és szokásai is számítanak. Kevés titkosított utalást használó felhasználó vagy jellegzetes tranzakciós minták mellett könnyebb lehet következtetni arra, ki kinek fizetett, még akkor is, ha maga a titkosítás működik.
A már használható CoinJoin és PayJoin Bitcointitkosítási módszerekhez képest ez a javaslat más módon működne. A korábbi módszerek megnehezíthetik a nyilvános tranzakciók szereplőinek összekapcsolását, de az összegek és a tranzakciók szerkezete továbbra is látható. A Shielded Bitcoin az összeget is elrejtené, cserébe összetettebb rendszerre és további kriptográfiai eljárások alkalmazására épülne.
A kutatás egy újabb lehetséges irányt mutat a Bitcoinon végzett fizetések adatainak védelmére, de egyelőre nem kínál egy teljes és azonnal használható adatvédelmi funkciót. A következő kérdés az, hogy a kutatók miként oldják meg a bitcoinok be- és kiléptetését, és hogy a rendszer ezután is képes lesz-e megőrizni az ígért adatvédelemet a gyakorlatban.