Gigabájtonként 5,5 eurócentes adót fizettetne a francia internet-előfizetőknek adatot küldő tartalomszolgáltatókkal egy költségvetési módosító, amelyet október 30-án szavazott meg a francia nemzetgyűlés. A javaslat elsősorban a nagy technológiai vállalatokat célozná, de sokan attól tartanak, hogy az előfizetési díjakban is tükröződne.
A parlamenti jegyzőkönyv szerint az 577 képviselőből csak kevesen voltak jelen a szavazáskor, így a módosítót 11 igen, 10 nem és 14 tartózkodó szavazat mellett fogadták el. A rendelkezés a 2027-es költségvetési törvényjavaslat része lenne, ezért annak elfogadásáig a mostani döntés még nem jelent végleges törvényi elfogadást, és akár ki is kerülhet a végső tervezetből.
Kriptóznál? Nem mindegy, kire bízod a pénzed.
A Coinbase a kriptovilág egyik legismertebb, szabályozott szereplője, ahol kezdők és tapasztaltabb kereskedők is megtalálhatják a számukra megfelelő eszközöket. Ismerd meg a platformot, a díjakat és a lehetőségeket, mielőtt döntesz.
[Coinbase bemutató cikkünk ->]
A szolgáltatók fizetnének az adatforgalom után
Az I-1358-as módosító alapján az adatküldő tartalomszolgáltatókat gigabájtonként 0,055 eurós (kb. 20 Ft) adó terhelné. Az internetszolgáltatók mérnék az előfizetőikhez érkező adatmennyiséget és azonosítanák a küldőt. Az összesített adatokat negyedévente továbbítanák az adóhatóságnak, a mérés részletes szabályait rendelet határozná meg.
A szöveg szerint csak az adatforgalom mennyiségét vizsgálnák, a továbbított tartalom pontos jellegéről viszont nem kérhetnének kimutatást. A felügyeletben az Arcep távközlési szabályozó és a francia adóhatóság kapna szerepet.
A tartalomtovábbító hálózatokra, vagyis CDN-ekre külön rendelkezés vonatkozna.
A CDN egy köztes szerverhálózat, amely közelebb viszi a tartalmat a felhasználókhoz. Például egy amerikai szolgáltató videóját egy francia néző egy közeli európai szerverről kaphatja meg, így gyorsabban indulhat a lejátszás. A javaslat szerint azt az adatmennyiséget számolnák, amelyet a CDN továbbít a francia felhasználóknak.
Például:
- A szolgáltató elhelyez egy 1 GB-os fájlt a CDN-en.
- Ezt 1000 francia felhasználó letölti.
- Így 1000 GB adatforgalmat vennének alapul az adó kiszámításához.
Vagyis a fájl egyszeri feltöltése helyett a felhasználók kiszolgálása során továbbított teljes adatmennyiség számítana.
Tízmilliárd eurót remélnek tőle
A javaslat szerzője a parlamenti vitában évi 10 milliárd euróra (kb. 3650 milliárd forintra) becsülte az adó bevételét. Érvelése szerint a nemzetközi technológiai vállalatok a francia piacon termelt értékükhöz képest túl kevés adót fizetnek; az adatforgalom megmérésével ezt kívánják ellensúlyozni.
Az előterjesztés indoklása az Arcep statisztikáira hivatkozva évi mintegy 200 milliárd gigabájtra teszi a francia előfizetőknek továbbított adatmennyiséget, amiből a Google, a Meta, az Amazon, a Netflix és az Akamai együttes részesedését a forgalom felére becsülik. A javaslat ugyanakkor egy adóplafont is tartalmaz: a franciaországi árbevétel 15 százalékához vagy a teljes árbevétel 2 százalékához köti a felső korlátot.
Az előfizetési díjakra is hatással lehet
Bár az adót a tartalomszolgáltatók fizetnék, a költség egy részét magasabb előfizetési vagy szolgáltatási díjak formájában továbbháríthatnák az ügyfelekre. Ennek mértéke az egyes vállalatok adatforgalmától, az adóplafon alkalmazásától és az árazási döntéseiktől függne. A bevezetés ugyanakkor még bizonytalan, ugyanis a kormány maga ellenzi a javaslatot, a költségvetés bevételi részéről pedig november 3-án szavaz a nemzetgyűlés.
Ha a javaslat átmegy, és az adatforgalomra kivetett adót elfogadják, a francia döntés más országok számára is mintát adhat, különösen ott, ahol a költségvetési hiány miatt új bevételi forrásokat keresnek.
Magyarországon is volt internetadó-terv
Magyarországon 2008-ban a Gyucsány-kormány, 2014-ben pedig az Orbán kormány vetett volna ki adót az internetre. A 2008-as tervezetben 0,8%-os adó ill. járulék terhelte volna az internetszolgáltatást és a mobiltartalom-szolgáltatást, a 2014-esben pedig minden megkezdett gigabájt után 150 forintot kellett volna fizetniük az internetszolgáltatóknak.
Az első kezdeményezés már a parlamenti viták során elakadt, míg a második országszerte tüntetéseket váltott ki, amire a Fidesz-KDNP-kormány is visszakozott, és végül elhagyta az internetadóra vonatkozó rendelkezések bevezetését.
A stabilcoinra váltás adóztatásáról is szavazni fognak
A francia költségvetés holnapi szavazása nem csak a gigabájtadó miatt lesz érdekes, a kriptobefektetők számára is tartogatni fog izgalmas pillanatokat. Amint arról korábban beszámoltunk, a költségvetés bevételi részébe bekerült az a módosító is, amely 2027. január 1-jétől adókötelessé tenné a kriptoeszközök “MiCA szerint szabályozott elektronikuspénz-tokenekre”, vagyis stabilcoinokra váltásakor elért nyereséget.
Az október 16-án megszavazott javaslatot 38 képviselő támogatta, 37 ellenezte, 25 pedig tartózkodott. Elfogadása esetén már akkor el kellene számolni az állam felé a nyereséget, amikor például bitcoint váltanak stabilcoinra, és az összeget nem váltják vissza hagyományos valutára. A javaslat magyar szempontból azért érdekes, mert jelenleg Magyarországon sem kell személyi jövedelemadót fizetni akkor, ha valaki kriptót másik kriptóra, például stabilcoinra vált. A javaslat elfogadása egy Magyarországon is alkalmazott kedvező adózási megközelítés szigorúbb európai alternatíváját vezetné be.