A filmajánlóink mellett időről-időre filmkritikákkal is jelentkezünk, ez persze nem jelenti azt, hogy a Kripto Akadémia profilt váltana az elhúzódó medvepiac okozta kétségbeesésében. Olyan alkotásokról számolunk be, melyek valamilyen formában kapcsolódnak a kriptopénzek világához, az amerikai politikai felsővezetés sötét bugyrait bemutató Alelnök (Vice) határozottan megfelel a kritériumnak.
A szerepei kedvéért extrém testsúlyváltozásairól is ismert Christian Bale játsza Dick Chaney korábbi amerikai alelnököt, mint szinte minden filmjében, ebben is zseniális. Joggal merül fel a kérdés különösen az európai nézőben, hogy miért érdemel önálló filmet egy alelnök, a válasz nem más, mint a 2001-es, new-yorki terrortámadás.
De ne szaladjunk ennyire előre, Chaney életét egészen fiatalkorától követhetjük nyomon, szépen kirajzolódik, ahogy egy keményen piáló, verekedő, villanyszerelőként tengődő szerencsétlenből hogyan válik a modern kori történelem egyik leggátlástalanabb politikusává.
A film középpontjában egyetlen egy, esetünkben szó szerint véres szó áll, ez nem más, mint a hatalom. Persze mint minden politikusi karrierben, a vidéki kisvárosból származó Chaney életében is jelen volt egy politikai narratíva, hithű republikánusként mindig követte pártja elképzeléseit a világ dolgairól.
Valamilyen érthetetlen, hátborzongató oknál fogva azonban Chaney és családja mindig túltolta a biciklit, a film egyik töltelék jelenetében is döbbenten láthatjuk, ahogy gondolkodás nélkül keresztbetesz a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni harc és egy sor egyéb olyan ügynek, amivel jobbá tehetnénk a világot unokáinknak.
[banner id=”30480″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Persze folyamatosan középpontban van a pénz, gátlástalanul segíti üzleti érdekeit, partnereit politikai döntéseivel, többek között a fegyverkezés és az iraki háború elősegítésével. Mégis úgy tűnik, hogy a pénz másodlagos, sosem látjuk, hogy élvezné mesés vagyonát, egyszer sem ül például egy drága autóban, nem kérkedik luxusházakkal, egyebekkel.
Bale egy olyan alakot formál, aki reggelente azért veszi fel az öltönyét, azért építi módszeresen a hatalmát, hogy hatalma legyen, az újabb hatalmát arra használja, hogy további hatalomra tehessen szert, bármiféle racionális ok nélkül. Látszólag nem lebeg semmiféle cél a szeme előtt, még maga a hatalom sem cél, egyszerűen újabb eszköz a további hatalom megszerzéséhez.
Beteges és abszurd. Sokatmondó, hogy az egyik, szintén politikai pályát választó lánya kiáll a melegházasság ellen, miközben másik lánya homoszexuális. Chaney dolgát nem igazán nehezítette meg az akkori elnök, ifjabb George Bush, sőt, talán még örült is annak, hogy van valaki a kormányában, aki tudja, hogyan kell egy országot (ebben a történelmi szituációban a Föld bolygó sorsát) irányítani.
A filmtől független források szerint is Chaney volt az USA történelmének legnagyobb hatalmú alelnöke, az általában jelképes pozícióból szinte totális hatalmat varázsolt magának. Hogyan? A film tanúsága szerint amikor Bush felkérte a feladatra, akkor vonakodva ugyan, de igent mondott, feltéve, hogy irányítása alá vonhatja a hadsereget, a bürökráciát, energetikát, a külpolitikát és egy sor egyéb, kulcs fontosságú területet.
[banner id=”30459″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Nem tudjuk, hogy mennyire hitelesek a film állításai, az viszont biztos, hogy időről időre a történet megáll és számadatokkal igyekeznek bizonygatni az alkotók, hogy Chaney kegyetlensége minden képzeletet felülmúlt. 9/11 számára nem nemzeti tragédia volt hanem lehetőség arra, hogy óriási üzleti előnyt kovácsoljon és persze tovább bővítse a már sokszor emlegetett hatalmát.
Az, hogy mindeközben tízezreket küldött a halálba és pokoli szenvedést okozott sokaknak egy olyan mellékes körülmény, amivel úgy tűnik, nem sokat törődött. Akár hitelesek az Alelnök állításai, akár nem, a film szórakoztató, megdöbbentő, legfőképp pedig újszerű és humoros. Egyedi történetvezetés, korábban sosem látott, merész megoldások, a film például a kellős közepén végetér, elindul a stáblista, majd ott folytatódik, ahol megszakadt.
A Kripto Akadémia értékelése 8/10, szeretettel ajánljuk mindenkinek.
[poll id=”91″]