Miért éppen Korea?

Megosztom

A kripto világ egyik legérdekesebb jelensége a dél-koreai piac. Legnagyobb tőzsdéjük a Bithumb – annak ellenére, hogy csak dél-koreai állampolgárok használhatják – már számtalan alkalommal bizonyította, hogy bármikor képes az egekbe tornászni az ismertebb coinok árfolyamát. A jelenségről nemrégiben egy érdekes cikk is készült, melyben a legnagyobb helyi blokklánc technológiákba fektető cég, a Hashed igazgatója mesélt arról, hogyan is válhatott Szöul a kripto zászlóshajójává.

Kultúra

Amerikában és úgy általánosságban az egész nyugati kultúrkörben az emberek hozzászoktak, hogy pénzüket kézzelfogható vagyontárgyakba, például ingatlanba vagy aranyba fektessék. A kizárólag a virtuális térben létező javak megértése még sokak számára nehézséget okoz.

Ezzel szemben Dél-Koreában már felnőtt egy egész generáció, akik számára ez a hétköznapok részévé vált már jóval azelőtt, hogy a Bitcoin megjelent volna. Bár 51 milliós lakosságával Dél-Korea jóval elmarad a világ vezető hatalmai mögött, mégis az egyik legjelentősebb vásárló erő, a virtuális cikkek piacán.

A Google Play áruházában 2017-ben több mint 3 milliárd dollár értékben vásároltak alkalmazásokat, avatarokat és egyéb prémium szolgáltatásokat. Ezzel a Google statisztikái szerint a harmadik legtöbbet költő ország lettek. Egy népszerű online szerepjátékban a Lineage-ben például nem ritka, hogy a játékosok akár 1000 dollárt is hajlandóak fizetni egy limitált kiadású digitális baltáért vagy kardért.

Mivel a virtuális tárgyaknak már korábban is jelentős értéket tulajdonítottak, a kripto pénzekbe történő befektetés számukra egy teljesen természetes lépés volt.

Egy másik fontos kulturális tényező a szerencsejátékok szeretete. Bár hivatalosan be vannak tiltva az országban, a szórakozás ezen formái rendkívül közkedveltek. Ünnepnapokon, családi- és baráti találkozók alkalmával szívesen játszanak különböző kártyajátékokat.

A kripto pénzek árfolyamaiban tapasztalható hatalmas ingadozások és a gyors meggazdagodás esélye a dél-koreaiak szemében az egész piacot egyfajta online kaszinóvá változtatta, melyre nem vonatkoztak a törvényi tiltások.

Népesség

Az 51 milliós lakosság közel fele Szöulban (9.5 millió fő) vagy annak közvetlen vonzáskörzetében (14.5 millió fő) él. Népsűrűsége kétszer akkora mint New York-é. Itt található a világ leggyorsabb internet hálózata is, melyhez a lakosság 93%-nak van hozzáférése. Az összezártság és az állandó kapcsolat miatt mely összeköti az embereket a külöböző közösségi oldalakon, az információ rendkívüli sebességgel tör utat magának.

Népsűrűség. Az a piros folt: Szöul.

Az igazi kripto láz 2017 első hónapjaiban tört ki, amikor az Ethereum árfolyama az év eleji 8 dollárról március végéig közel 52 dollárig emlekedett. A közbeszéd az Ethereumot, mint az “új Bitcoint” kezdte emlegetni előkészítve a terepet az elkövetkező hónapok Litecoin, Ripple és Monero mániájának.

A statisztikák szerint az Egyesül Államok lakosságának kevesebb, mint 1%-a birtokol kriptopénzt. Ezzel szemben ez a szám Dél-Koreában 30%. Míg nyugaton a kripto inkább a fiatalok hóbortjának számít, itt már a hétköznapok része és az is előfordulhat, hogy egy kávézóban üldögélve az idősebb korosztály tagjai éppenséggel a kripto portfóliójuk alakulásáról beszélgetnek.

Politika és időzítés

Felmerülhet a kérdés, ha a szerencsejátékok tiltott dolognak számítanak, vajon miként terjedhettek el ennyire a spekulatív jellegű kripto pénzek hatósági szabályozás nélkül?

A válasz erre, hogy amikor az őrület első hullámai elérték Koreát, a politikusokat egészen más dolog foglalkoztatta. A miniszterelnökről ugyanis kiderült, hogy kapcsolatban áll egy rendkívül furcsa szervezettel.

Park Geun-Hye (miniszterelnök) egy befolyásos katonai vezető és politikus lánya volt. Miután szüleit meggyilkolták “Az Örök Élet Egyházának” (The Church of Eternal Life) vezetője Choi Tae-nim vette magához, aki bebeszélte Parknak, hogy képes kommunikálni halott szüleivel és ezáltal hatalmas befolyást szerzett a jövendőbeli miniszterelnök felett. Pályafutása alatt rendre kihasználta nevelt lánya politikai kapcsolatait, halála után pedig vér szerinti lánya Choon Soon-sil lépett a helyére. Idővel azonban a média tudomást szerzett a dologról.

Kiderült, hogy Park elnök beszédeit Choon Soon írta és több az országgal kapcsolatos döntést is ő hozott meg, noha erre semmilyen hivatalos felhatalmazása nem volt. Amikor napvilágot láttott, hogy az ország első embere egy sámánisztikus szekta befolyása alatt áll és közel 70 millió dollár értékben vett rá cégeket, hogy az egyház non-profit szervezetei számára adakozzanak, a koreai emberek az utcára vonultak. A 2015 októberétől 2016 márciusáig tartó tiltakozások eredményeként Park elnök lemondott posztjáról.

Az kripto első nagyobb szárnyalása ugyanerre az időszakra tehető. 2016 első három hónapjában több mint tízszeresére nőtt az Ethereum árfolyama. Bár biztosan nem állíthatjuk, meglehet hogy a kormányválság nélkül sokkal jobban odafigyeltek volna és szabályozták vagy be is tiltották volna a kriptopénzek kereskedését mielőtt azok igazán népszerűvé váltak volna.

A legnagyobb amerikai váltón, a Coinbasen létezik egy maximum 10.000 dolláros limit, amely felett nem lehet egyszerre több kriptopénzt vásárolni. Dél-Koreában ilyen limit nincs és a gazdagabbak 100.000-500.000 dolláros tételekben kezdtek el befektetni. Sokan a saját otthonukra is hitelt vettek fel, hogy minél többet tudjanak vásárolni.

Szabályozás és a Jövő

Miután elült a por és Korea új elnököt választott magának, lassan a közigazgatás is utolérte saját magát és elkezdett foglalkozni azokkal az ügyekkel, melyekről a botrányok elterelték a figyelmet. Hogy mit találtak? Egy nemzetet, ami hatalmas kitettségekkel rendelkezett egy olyan területen mely előtt az ország vezetése értetlenül állt.

A 2017-es évben már több esetben szkeptikus hangvételű közlemények érkeztek kormányközeli emberektől, de a legnagyobb port a pénzügyminiszter által 2018 elején adott rádiós interjú kavarta, melyben úgy nyilatkozott hogy a kripto pénzek teljes tiltása “egy lehetséges opció”.

A bejelentés akkora felháborodást okozott, hogy rövid időn belül 200.000 koreai írta alá azt a petícíót, melyet a tiltás megakadályozása érdekében indítottak. Az interjút követően több mint 300 milliárd dollárnyi pénz távozott a piacról és bár az utóbbi időben több esemény is negatív módon befolyásolta az árfolyamok alakulását, ez az eset is közrejátszott abban hogy jelenleg a kriptopénzek történetük legnagyobb korrekcióját élik.

A kormány végül teljes tiltás helyett egy ellenőrzött piac létrehozása mellett döntött és január 30-ával véget vetett az anonim kereskedésnek. A bankok és a helyi tőzsdék ettől a naptól fogva csak egy több lépésből álló KYC azonosítást követően tehetnek eleget bármilyen kripto típusú tranzakciónak.

(KYC = Know your Customer; olyan eljárás ami egyértelműen azonosítja az ügyfelet pl.: személyes megjelenéssel vagy társadalombiztositás szám megadásával.)

Ebből kifolyólag a dél-koreai piac eltűnésére a közeljövőben nem kell számítanunk. Akár tetszik a képviselőknek akár nem, a lakosság jelentős része már része a kripto világnak és ez ellen nem tehetnek semmit. Ugyanakkor egy esetleges tiltás olyan mértékű negatív hatással lenne az egész piacra, mely akár belügyi/politikai problémákat is okozhatna. A kormány tulajdonképpen az egyetlen helyes döntést hozta meg: egy szabályozott piac hosszútávon minden szereplő számára kedvező lesz.

Az új trend egyébként is kialakulni látszik. Szinte nap mint nap hallhatunk arról, hogy világcégek vesznek részt blokklánccal kapcsolatos fejlesztésekben, vagy már ezen alapuló megoldásokat tesztelnek és használnak a mindennapokban. Míg régebben lepukkant garázsokból induló start-up cégekről hallottunk, ma tech óriások és milliárdos kockázati tőkealap-kezelők által támogatott blokklánc projectekről szólnak a hírek. Korábban csupán egy rendkívűl szűk, privát befektetői réteg számára volt adott hogy befektessen egy ilyen háttérrel induló vállalkozásba. Ma az ICO-kon keresztül a hétköznapi emberek is élhetnek ezzel a lehetőséggel.

Azok a cégek amelyek nem haladnak a korral könnyen kiszorulhatnak a piacról. Várható, hogy egyre többen fogják “tokenizálni” termékeiket és szolgáltatásaikat. Az is előfordulhat hogy a jövőben már nem egy mai értelemben vett munkahelyen, hanem protokolok és okos szerződések számára fogunk dolgozni. Például a fuvarért a taxi társaság helyett egy közösségi közlekedést segítő blokklánc alapú protokolnak fizetünk, amely automatikusan levonja a megfelelő összeget és átutalja a sofőrnek. Egy szerény bányász díjat leszámítva megszabadulunk a harmadik félnek (taxi társaság) fizetendő jutalékoktól. Eljöhet az idő ahol az elvégzett munkáért mindenki a saját hozzájárulásának függvényében (igazságosan?) lesz kompenzálva, mindenféle előny vagy hátrány nélkül nélkül.

Dél-Korea minden szempontból tökéletes környezetet biztosít a kriptopénzek és blokklánc technológiák széleskörű alkalmazására. A Hashed igazgatója az interjú végén kiemelte: a manapság rendkívül népszerűnek számító közösségi média Dél-Koreában már 5 évvel a Facebook létrehozása előtt is létezett. Az 1999-ben indult Cyworld nevű közösségi oldalnak 19 millió felhasználója volt, mely a lakosság több mint harmadát jelentette. Az itt élő emberek rendkívül fogékonyak az új technológiákra. Reméljük, hogy a világ is képes lesz lépést tartani velük!

A cikk a Cryptoambit blogbejegyzése alapján készült.

 

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel