2017. december végi hír volt Dél-Koreával kapcsolatosan, hogy egy helyi jogász cég az Alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis alkotmányellenesnek találta a dél-koreai kripto pénzekre vonatkozó szabályozást. Azt a szabályozást, amit – mint korábban írtuk – a dél-koreai Kormány hajtott a legjobban azzal a céllal, hogy „hűtse” a digitális devizákba nagy kedvvel befektető állampolgárainak a kedélyét.
Akkor az Anguk Law Offices nevű jogi szolgáltatásokat nyújtó cég fordult az Alkotmánybírósághoz.
Az említett cég képviseletében Jeong Hee-chan ügyvéd elmondta, hogy “a kripto pénzek kereskedésének pusztán igazgatási és adminisztratív eszközökkel történő szabályozása, a jogpolitikai vagy még inkább jogdogmatikai megalapozottság nélkül semmi más, mint az állampolgárok tulajdonhoz fűződő jogainak megsértése.
A Kormányzat ilyen jellegű szabályozása jogilag devalválja a digitális devizákat vagy kripto pénzeket, mely az árfolyamokon is látszódik és egyúttal igencsak megnehezíti az azokkal való kereskedést is.”
A beadvány kapcsán az Alkotmánybíróság most az ország Legfelsőbb Bíróságához fordult.
Jeong korábban tisztázta:
“Abban egyetértünk, hogy a szabályozás szükséges”, hozzátéve, hogy “, de a szabályozásnak meg kell felelnie a vonatkozó törvényeknek is. Ez adott esetben ugye azt jelenti, hogy ki kell dolgozni azokat vagy alkalmazni kell a már meglévőeket, lásd még: a tulajdonjog szabályaira vonatkozóak”.
A petíció arra szólítja fel a kormányt, hogy tartsa tiszteletben az emberek tulajdonjogát és csak a szociális konszenzus elérése után vezessen be szabályokat.
Mint emlékezetes a kripto pénzekre vonatkozó szabályozás részeként ez év január 30. napjától a dél-koreai Korrmány kötelező nevesítést, azaz az ügyfelek azonosítását lehetővé tevő rendelkezést léptetett életbe a digitális deviza tőzsdékkel kapcsolatosan.
A szabályozók szerint a digitális deviza tőzsdéken a kripto pénzzel kereskedőket azonosítani kell, vagyis fel kell, hogy fedjék a személyazonosságukat, ahhoz, hogy fiat pénzt tudjanak beutalni a tőzsdékre. A szabályozás életbe lépését követően az ország 4 legnagyobb tőzsdéjén található kripto számlák 8,21% -ánál történt meg azok tulajdonosainak beazonosítása, míg 1,6 millió számla tulajdonosát még mindig homály fedi.
Ráadásul a bankok csak az Upbit, a Bithumb, a Coinone és a Korbit számláinál segítették elő a számla tulajdonosok azonosítását, a kisebb tőzsdéknél mindez nem történt meg.
„ A legfontosabb kérdés a digitális devizák kapcsáni azonosítás tisztességtelen volta.
A kormánynak világossá kell tennie egy ilyen rendelkezés bevezetésének jogi alapját. A koreai Alkotmányban meghatározott állampolgári jogokat ugyanis csak az Országgyűlés által meghatározott törvények korlátozhatják. „
A Kormány szerint ezen korlátozás törvényes alapokon, jelesül a bank törvényen és a pénzügyi információs törvényen alapul. Mi nem osztjuk ezt a jogi álláspontot.”
Ha a bíróság kimondja, hogy az adminisztratív eszközökkel történő szabályozás alkotmányellenes, akkor a kormányzat kripto pénzekkel kapcsolatos szabályozásai megsemmisíthetőek.
Az alkotmányellenességi beadványt egyébként 180 napon belül kell elbírálni az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében, ezért az ügy várhatóan június végéig zárul.
Hogy miért éppen Dél-Korában alakult ki ilyen helyzet? Ezt is elolvashatod.
Írta: dr. Varsányi Károly
