2017-ben 3.7 milliárd dollárnyi kriptopénz folyt be az ICO-kat szervező startupok vagy cégek számláira, ami a 2016-os 100 millióhoz képest brutális növekedés. A világ több országában aztán az év során be is tiltották őket különböző indokokra hivatkozva. Egy érv azonban mindig ismétlődött: a befektetők védelme.
Színrelép Gibraltár
A Reuters napokban megjelent cikkében kifejtik, hogy a világ országai közül azok, akik egyáltalán foglalkoznak a kérdéssel, igen széles skálán mozognak a kriptopénzek és az ICO-k szabályozásához való hozzáállásukban. Kína például még 2017. szeptemberében egyik pillanatról a másikra betiltotta az országban az ICO-kat, kellemes 30+%-os zuhanást indítva a BTC árfolyamában. Az USA-ban a meglévő törvényeik alapján az értékpapírok közé sorolták be az ICO-k tokenjeit, így a legtöbb esetben például amerikai állampolgárok nem is vehetnek részt bennük.
Mivel Gibraltár 2019-ben (elméletileg) Nagy-Britanniával együtt lelép az EU-ból, érthető módon igyekeznek továbbra is fenntartani a pénzügyi szolgáltató szektoruk lendületét például azzal, hogy január óta engedélyeket adnak ki blockchain projektekkel foglalkozó fintech cégeknek. A világon elsőként tiltás helyett olyan szabályozási környezetet készülnek teremteni, amelyben a törvényesen működő cégek továbbra is tudnak az ICO-ikkal pénzt gyűjteni.
A gibraltári kormány és pénzügyi felülegyelet (GFSC) törvénytervezetében szó esik az ICO-k hirdetéséről, tokenek árusításáról és elosztásáról, valamint olyan, törvényesen üzemelő “szponzorok” közbeiktatásáról, akik biztosítani fogják, hogy ügyfeleik projektjei megfelelnek a szabályozásnak. Különös hangsúlyt fognak fektetni arra, hogy legyen megfelelő mennyiségű, elérhető információ az ICO szervező cégekről.
Személyes véleményem, hogy az információ része teljesen jogos, a szponzor része viszont megint arra jó, hogy mivel az állam nem akar ezzel foglalkozni, közbeiktat egy olyan lépcsőt, amire költenie kell a cégeknek, de végül úgyis a vásárlók/befektetők fogják megfizetni.
Csak az ICO-kal törődnek
Az utóbbi hetekben azt vettem észre (aztán persze lehet, hogy csak én kapcsolok későn), hogy a szabályozásról szóló hírekben teljesen elkülönül a kriptopénzek és az ICO-k témája.
A február 6-ai, fenti képen is szereplő meghallgatáson is leginkább a mostani gyakorlatot – az ICO tokenek részvényként való kezelését – erősítették meg, de arról nem volt szó, hogy ezek a tokenek kereskedhetővé válásuk után ugyanúgy ott ülnek az amerikai polgárok portfóliójában, mintha az ICO-kban vettek volna részt.
Személy szerint nagyon örülök annak, hogy a kriptopénzeket nem akarják vagy nem tudják lefojtani, viszont a kamu projekteknek és átveréseknek kőkeményen utána fognak menni. Te is segíthetsz azonban magadon: Minden alkalommal mikor egy ígéretesnek tűnő ICO-t látsz, kutasd meg a csapatot, akik mögötte állnak, nézd meg a LinkedIn-jüket, olvasd el a whitepapert és keress utánuk fórumokon, twitteren, redditen.
Március 17-20. között Buenos Airesben üléseznek a G20-at pénzügyminiszterei és jegybankárai. Tudjuk, hogy elő fog kerülni a Bitcoin, kriptopénzek és az ICO-k ügye ez alatt a négy nap alatt. És habár korábban német és francia politikusok a kriptopiac pénzügyi stabilitást veszlyeztető növekedésére hívták fel a figyelmet, az amerikai állásfoglalás után én számítok semmilyen számunkra durva fejleményre a G20-ról. Arra viszont igen, hogy az ICO-k szabályozása tekintetében lesz megegyezés, ami után több nemzetállam is meghozza a maga törvényeit.
G20 témában ma egy videót is készítettünk, több infóért érdemes megnézned.
Szerinted van egyáltalán szükség szabályozásra? Ha igen, te milyen megközelítést tudnál elképzelni, akár Magyarországon? Beszéljük meg a Fórumban!