Becslések szerint a korrupció világszerte évente 2 billió dollárt emészt fel, ami körülbelül Olaszország GDP-jével egyenlő és a fejlesztésre elkülönített 142 milliárd dollárnyi globális fejlesztési segély sokszorosa.
Az alábbiakban egy rövid kivonatban próbálunk az IMF korrupcióellenes tanulmányából pár információt megosztani Olvasóinkkal.
A 2016-os “A Korrupció költségei és a kármentési stratégiák” című 2016. évi IMF tanulmány szerint, azonban nem csak a pénzügyi kár, – vagyis a pénzügyi források elvonása a közszférától a magánszféra javára -, hanem a nem materiális, nem vagyoni kár is óriási.
A korrupció ugyanis elriasztja befektetéseket és gátolja a gazdasági növekedést. A korrupt hivatalnokok közpénzeket csalnak el különböző – direkt módon – pazarló projektek kapcsán, amelyek aztán persze bőséges kenőpénzeket eredményeznek a bennük résztvevőknek.
Sajnos ezáltal olyan egyéb célra fordítható pénzügyi alapokat merítenek ki, amelyeket a társadalom többi tagjának egészségére, oktatására és egyéb szolgáltatásokra lehetne fordítani és amelyek inkább a szegényebb társadalmi rétegek javát szolgálnák.
“A kevésbé korrupt országok magasabb növekedési rátával rendelkeznek a GDP-ben és az ENSZ ún. Human Development Indexében is, amely olyan tényezőket mér, mint a várható élettartam és az iskolában eltöltött tanuló évek “– mondja Susan Rose-Ackerman a Yale Egyetem jogi professzora, aki a korrupció politikai gazdasági vetületét tanulmányozza.
A fentiek megmagyarázzák azt is, hogy a nemzetközi pénzintézetek – például az IMF és a Világbank – miért próbálják segíteni a kormányokat a korrupció elleni küzdelemben a jobb átláthatóság, elszámoltathatóság és intézményfejlesztés révén.
A korrupció elleni küzdelem azonban az olyan magán-technológiai vállalatok számára is lehetőséget nyújt, mint például a Bitfury-csoport, amely a Grúz Köztársasággal kötött szerződést a földtulajdonosok ingatlan-nyilvántartása kapcsán.
A blokklánc ebben az esetben amellett, hogy egyidejűleg pénz- vagy információcsere eszközként is szolgál, egy olyan adatbázis is, amely automatikusan nyilvántartja az ügyleteket. A bejegyzések pedig titkosítottak és decentralizált számítógépes hálózaton történik a tárolásuk, nem egy központi helyen, így nem változtathatók meg olyan könnyedén.
Egyes induló blokklánc vállalkozások a jótékonysági szervezeteknek és a kormányoknak nyújtanak szolgáltatásokat a pénzügyi források nyomon követése érdekében.
Ezek közé tartozik a dublini székhelyű AID: Tech, amely olyan platformot hozott létre, amely biztosítja a jótékonysági hozzájárulások és a szociális jóléti kifizetések integritását.
“Sok embert ismerek, akik szeretnek pénzt adni, de nem azért, hogy aztán ne tudják hogy az hova is megy” – mondta az AID: Tech vezérigazgatója és társalapítója, Joseph Thompson.
Az AID: Tech-et 2009-ben jótékonysági esemény ihlette. Thompson 152 mérföldet futott a szaharai sivatagban, hogy pénzt gyűjtsön azoknak a gyerekeknek, akiknek műtétre volt szükségük. Amikor azonban kérte az arra vonatkozó bizonyítékokat, hogy az így összegyűjtött pénzt a gyerekek műtétjére fordították, a jótékonysági szervezet nem tudta azokat prezentálni.
“Ha egy támogatásra szoruló végső kedvezményezettet berögzítünk a blokkláncba, akkor ezáltal kap egy “saját bankszámlát” is, ahol teljesen transzparens az oda beérkező pénzek útja” – mondta Thompson.
Ezáltal az adományok közvetlenül a kedvezményezettekig követhetőek közvetítők nélkül. Az AID:TECH pedig csak biztosítja a technológiát, de nem kezeli a pénzt.
Az ír Vöröskereszt pedig beleegyezett abba, hogy teszteli Thompson megoldását egy olyan programmal, amely segítséget nyújt a libanoni szíriai menekülteknek.
Minden résztvevő egy kisméretű műanyag kártyát kapottQR-kóddal és a blokkláncról került levonásra az általuk igénybe vett összeg, amikor a kártyáikat a szupermarket pénztáránál használták. Ily módon ötszáz, 20 dollár értékű elektronikus utalványt váltottak be Libanonban és egy penny sem ment tévútra.
A blokklánc technológia az okos telefonokat készség szintjén kezelő fiatalabb generációknál lehetővé teszi az adományozásra korábban költött marketing kampányok költségeink csökkentését.
Ez azt jelenti, hogy több pénz folyik be azoknak az embereknek a részére, akiknek valóban szüksége van rá.
“Ez olcsóbb, átláthatóbb, gyorsabb és hatékonyabb módja annak, hogy ne csak az adományt szerezzük meg, hanem abban is biztosak lehessünk, hogy jó helyre kerül az adomány” – mondja Curran.
A blokklánc tehát pontosan a korábban könnyen módosítható digitális információ módosíthatatlanságát adja, ezáltal lehetővé téve a korrupció vagy adományozás kapcsán oly nagy jelentőségű információk nyomon követését.
Dr. Varsányi Károly