A jegybanki kriptopénzek éve lehet 2018.

Megosztom

Az Indiából érkező legfrissebb hírek után érdekes olvasmány jött velünk szemben egy angol nyelvű felületen: A Dél-Koreában április 3-4-én tartott Deconomy konferencián előkerült a jegybanki kriptopénzek témája is. Fontosnak tartjuk, hogy az Akadémián is essen szó a témáról, hiszen egyértelműen befolyásolni fogja a piac irányát.

Az idei várható kibocsátások jelei

A rendezvény egyik panelbeszélgetésén Anthony Lewis, az R3 nemzetközi banki konzorcium és vállalati szoftvergyártó kutatási igazgatója elmondta, hogy az utóbbi hónapokban több olyan jegybanki delegációval is beszélgettek, akik konkrét fizetési problémák megoldásaként érdeklődnek a blockchain alapon nyugvó, saját kriptopénz iránt.

A jegybank által kibocsátott digitális valuta (azaz a jegybanki kriptopénz) hivatalos fizetőeszköz mivolta teljes egészében az aktuális kormány szabályozásától és a meglévő törvényektől függ. Várható, hogy kétféle verzióban fogják kibocsátani: Egy “nagybani” (wholesale) változatban, amelyet csak bankok és más pénzügyi intézmények tudnak használni, és tulajdonságaiból fakadóan a pénzügyi stabilitás sarokköve lehet, valamint egy “kiskereskedelmi”, publikus változatban, amelyet az utca embere is használhat. Ezutóbbit a kutatók egyelőre inkább destabilizáló faktornak látják a milliónyi-milliárdnyi új wallet miatt.

Például tehát az e-forint bevezetése valamiért a piaci és hitelkockázat növekedésével kellene hogy járjon. Egyelőre nem látjuk az összefüggést, ráadásul Magyarországon ilyen problémákkal egy jópár évig még biztosan nem fogunk találkozni. Tudhat-e egy jegybanki kriptopénz a jövőbeli piaci kriptókhoz hasonló szolgáltatást, felhasználói felületet nyújtani? Valószínűleg nem, viszont itt már többről van szó: A pénzforgalom felügyeletéről, ami pedig maga a hatalom. Ezt nem fogják egyik pillanatról a másikra Bitcoin és társainak átadni.

A panelbeszélgetésben egyébként kifejtették, hogy minden bank számára lenne értelme decentralizált párhuzamos rendszereket futtatni a nagyobb biztonság miatt, ezzel pedig akkor is egyet lehet érteni, ha egyébként bankellenes beállítottságú a kedves olvasó.

Az egyes országok hozzáállása

2018. elején meglehetősen vegyes a kép, egyes országok látszólag a fülük botját sem mozdították az ajtót berúgni készülő blokklánc forradalom kopogtatására, míg mások már jegybanki rendszereken, teljes legalizáción, kriptopénzek adómentessé vagy épp fizetőeszközzé nyilvánításán dolgoznak. Málta például a legnagyobb kriptopiaci szereplők szigetre csábításával igyekszik meglovagolni a hullámot, egyelőre sikeresen.

0406 jegybanki kriptopénz india 2
Jövőbemutató és legkevésbé sem tipikus kép Indiáról. Kattints a nagyobb méretért!

Más országok, például a bejegyzés elején hivatkozott India éppen a bankok és pénzügyi szereplők kriptopiacokról való kizárásán munkálkodik, miközben egyes hírek szerint ők is jegybanki digitális valután kezdenek dolgozni.

Az utóbbi hónapokban a következő országokról olvashattunk kósza híreket a saját jegybanki kriptó bevezetésének ötletével, blokklánc alkalmazással vagy már konkrét munkával kapcsolatban:

  • Kína
  • Oroszország (kriptorubel)
  • Szingapúr
  • Nagy-Britannia
  • Svájc
  • Malajzia
  • Tajvan
  • Lengyelország
  • Japán
  • EU (Európai Központi Bank)
  • India

 

Megosztom
jelszó legyen minimum 8 karakter számmal és speciális karakterrel