A nemrég újraválasztott orosz elnök, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin éves kérdezz-felek (QnA) ülését tartotta népével. Az eseményen bárki kérdezhet a világ szárazföldjeinek egyhatodát kitevő ország első emberétől, sokan élnek is a lehetőséggel.
Arról nincsenek információink, hogy milyen előszűrésen kell átesnie az orosz polgároknak ahhoz, hogy a közönség soraiba kerülhessenek, azt sem tudjuk, hogy hány ügynöknek kell ráugrania egy vendégre, ha netán kellemetlen kérdést tenne fel.
De legyünk jóhiszeműek, nem kizárt, hogy egy gyors biztonsági átvilágítás után valóban bárki feltehet egy kérdést a rendezvényen. Az idei alkalommal természetesen szóba kerültek a kriptopénzek is, Putin felkészült, komoly választ adott a kérdésre, miszerint napirenden van-e az Orosz komámnyban egy nemzeti kriptopénz bevezetése.
Kifejtette, hogy “definíció szerint” nem születhet Orosz kriptopénz, hiszen határokat nem ismerő, decentralizált digitális fizetőeszközökről van szó. Többször hangoztatta, hogy a terület egészét “óvatosan” figyelik, külön kitért a bányászatra is, elmondása szerint az óriási energiafogyasztás miatt szintén szemmel tartják az egyelőre szabályozatlan tevékenységet.
A higgadt, jól informált válaszok mellett kritkával is illette a kripto fanatikusok gondolatvilágát, tolmácsolta az Orosz Nemzeti Bank álláspontját, miszerint a kriptopénzek nem alkalmasak sem fizetőeszköznek, sem tartalékképzőnek, hiszen “nincs mögöttük semmi”.
A lehetséges alkalmazási területek között viszont kiemelte azt a lehetőséget, miszerint a nyugati szankciókat Oroszország elkerülheti, legalábbis harcolhat ellenük a kriptopénzek segítségével.
A tizenhatodik elnöki kérdezz felelek nem mellesleg pár héttel azután zajlott, hogy Oroszország és Irán közsen bejelentette, kriptopénzekkel védekeznek az amerikai szankciók ellen, ez részben összecseng az elnök friss nyilatkozataival, részben ellentmond annak, hogy egyelőre nem terveznek felülni a kripto vonatra.