A filmkritikus és a bitcoin

spot_img

Az ismert filmkritikus, politikai, gazdasági, kulturális, párkapcsolati szakértő Puzsér Róbert nemrég célkeresztjébe vette a bitcoint. Bár ne tette volna. Az eredetileg a Magyar Nemzet reinkarnációjának szánt Magyar Hang hasábjain megjelent írása tárgyi tévedésektől, súlyos csúsztatásoktól és félreértésektől hemzseg. A cím költőinek hat, a “Ledek által homályosan” nevezetű írás azonban éppen olyan kusza, mint a szerző legtöbb munkája.

“Amit a bitcoin, a Facebook, az Airbnb, az Uber, az Apple, a Microsoft, az Alibaba meg az Amazon leszállít nekünk, az nem a jövő, hanem a múlt.”

Már a lead is figyelemreméltó, egy közösségi média platform, két sharing economy (vagy annak hazudott) modellel operáló, egy szoftvergyártó és két webshop óriás mellett ott árválkodik a bitcoin. Szegény azt sem tudja, hogyan csöppent az illusztris társaságba.

De segítünk Puzsér úrnak:

A bitcoin az úgynevezett elosztott hálózatot alkotó blokklánc technológia egyik példája, irányítással, vezetőséggel nem rendelkezik, működését az a konszenzus mechanizmus határozza meg, melyet a rendszerét adott pillanatban felépítő csomópontok gazdái aktuálisan elfogadnak.

A felsorolás többi szereplője ezzel szemben az úgynevezett cég kategóriájába esik, shareholder-ek, részvényesek, menedzsment, a szervezet csúcsán pedig a mindenható CEO, aki minden bizonnyal édesnek érzi a cukorhegy csúcsán az életet. De ócska szóviccek helyett haladjunk tovább az írásban:

„A kriptovaluták létét képező technológia, a blokklánc egy nyilvánvalóan briliáns és beláthatatlan jelentőségű innováció – mégsem gondolom, hogy a bitcoin vagy egyéb kriptovaluták képezik majd ennek a technológiának a sikertörténetét. Miért kell fenntartásokkal kezelnünk a világon végigsöprő tömegpszchiózist?”

Ezt jól látja a filmkritikus, valóban számos egyéb alkalmazási lehetőséggel bír a blokklánc, nem csupán kriptopénzeket mozgathatunk rajta. A tömegpszichózisra viszont kíváncsiak vagyunk. Robogjunk is lejjebb:

“A bitcoin jelenlegi szárnyalása mögött három tényező áll. Egyrészt terroristák és egyéb bűnözők, akik így képesek nagy összegeket névtelenül mozgatni. Másrészt a kapzsiság: a bitcoin nem egyéb, mint a 2008-ban kipukkadt pénzügyi lufira válaszoló pénzügyi lufi. Mindenki nagyot és még nagyobbat akar kaszálni – a működés egy piramisjátékra emlékeztet. Harmadrészt piacfundamentalizmus és technológiafundamentalizmus: a kriptovaluták divatja mögött a kapitalizmus olyan megszállott fanatikusai állnak, akik minden állami intézkedést elleneznek, mert olyan világban hisznek, ahol egyedül a piac szabályoz; elfajzott elvbarátaik, a technológiafundamentalisták pedig ha tehetnék, minden munkát a legolcsóbb munkaerőre, a mindenható algoritmusra bíznának.”

Nem kedves Róbert, a bitcoin nem szárnyal. Árfolyama lassan hetedik hónapja esik, legjobb esetben is stagnál, apró emelkedéseit újabb zuhanások követik. Tény, számos bűnöző használja a kriptopénzeket, azonban ezt összefüggésbe hozni a bitcoin árfolyamának alakulásával elképesztően bátor kijelentés.

A fekete pénzek és egy kriptopénz árolyamának összefüggésbe hozásához ismerni kellene néhány alapvető szakmai fogalmat, úgymint a KYC, a blokktörténet (blockhistory), a tranzakciós érték, a volumen, egyebek. Az egyes országok szabályozási kísérleteivel sem árt tisztában lenni.

A kapzsiság citálása szintén roppant felületes gondolat, érdemes lenne elmélyedni a technológiák adoptációs görbéjében, célszerű ezzel összefüggésbe hozni az észérvek mentén alkotott árfolyampredikciókat. A “lufi” szó kellemesen dobálható, egy cikkben viszont gondolatmenetek nélkül annyit ér csupán, mint a gyermeki zsúrokon kergetett lufi.

A “piramisjátékra” és az “emlékeztet” szavak egymásutánjával elérkezünk az iromány csúcspontjához. Itt ül tort a felszínesség.

Kedves Puzsér Úr, ha jól tudom, ön történészként szerzett felsőfokú okmányt. Támpontot adok, az alábbi képen az egyiptomi piramisok gyönyörű látképe:

PIRAMIS
A következő segédábrán pedig a piramisjátékok általános ábrája, sosem szabad megzavarni az olvasót, így olyan ábrát választottam, melyen nem szerepelnek a piramisjátékokra jellemző szintek, csupán a sziluettet láthatjuk:
HÁROMSZÖG

A következő ábra pedig az egyetlen ábra amit ismernünk kell, ha egy blokklánc rendszer esszenciáját meg akarjuk érteni. (Bár már nem feltételezzük, hogy meg akarja érteni.)

ELOSZTOTT HÁLÓZAT

Az utóbbi két ábra hasonlóságát hosszas elemzés után sem sikerült felfedeznünk. Egy odavetett megjegyzéssel, miszerint “piramisjátékra emlékeztet” nem csak azt a közel százmillió embert nézi le a szerző, akik bitcoinba, egyéb kriptopénzekbe fektették pénzüket. Egyúttal semmibe veszi azoknak a fejlesztőknek, vállalkozóknak, újságíróknak is a munkáját, akik egy új technológián keresztül szeretnék jobbá tenni a világot. De haladjunk tovább:

“Harmadrészt piacfundamentalizmus és technológiafundamentalizmus: a kriptovaluták divatja mögött a kapitalizmus olyan megszállott fanatikusai állnak, akik minden állami intézkedést elleneznek, mert olyan világban hisznek, ahol egyedül a piac szabályoz; elfajzott elvbarátaik, a technológiafundamentalisták pedig ha tehetnék, minden munkát a legolcsóbb munkaerőre, a mindenható algoritmusra bíznának.”

A csúcspont után még egy erős roham, teljesen értelmezhetetlen agyrém. Soha, senkivel sem találkoztam még a kirptopénz és blokklánc közösségben (pedig sokan voltak ám), akik “minden állami intézkedést” elleneztek volna. A közösségünk nem valamiféle Mad Max romantikát, idealisztikus álmokat kergető tinédzserekből áll.

A megfogalmazás itt is igénytelen, az állami intézkedések ellenzése nem azonos az állam létjogosultságának megkérdőjelezésével, bizonyára utóbbira gondolt a szerző. Nem, az sem célunk, hogy “egyedül a piac” szabályozzon. A kriptopénzeknek sem tulajdonítunk annál nagyobb jelentőséget, mint amennyivel azok rendelkeznek.

Nem az állam kikezdése a cél, hanem olyan pénz alkotása, mely felett az állam nem rendelkezhet, nem bővítheti vagy szűkítheti mennyiségét, a tranzakciók gyorsabbak, alacsonyabb költséggel valósíthatóak meg. A “nem rendelkezhet” kitétel nem jelent egyet azzal, hogy beleszólása sincs az államnak – például az adókötelezettségen keresztül – annak felhasználásába.

Az “elfajzott elvbarátaik, a technológiafundamentalisták” valamiféle lázálomból származhat, ezt értelmezni is nehéz. A következő, teljesen véletlenszerű gondolat, a “legolcsóbb munkaerő, a mindenható algoritmus” ismét pszichiáterért kiállt, olyasmi, ami úgy tűnik, mintha valami lenne, de valójában semmi. Megfoghatatlan, értelmezhetetlen, felesleges karakterszám növelés.

Ugrunk egyet a szótengerben, a következő számunkra izgalmas rész:

“…A kriptovaluták körül zajló diskurzus ezeket az evidenciákat hivatott felszámolni. A tőzsde és a neoliberális elit egy új technológia divatjával és a hozzá kapcsolódó mesés meggazdagodás mítoszával altatja el a társadalmak legalapvetőbb önvédelmi ösztöneit, és propagálja széles körben a Szilícium-völgy milliárdosainak szélsőséges, piacfundamentalista dogmáit.”

Összefüggésbe hozni a kriptopénzeket és a Szilícium-völgy nevezetű technológiai központot végérvényesen egyértelművé teszi: a szerző a kriptopénzek alapjaival sincs tisztában.

De menjünk még tovább, bár az erőnk fogytán:

“Kriptopénz soha nem lesz alkalmas arra, hogy stabil gazdaság alapja legyen. Akárhogy is: a hivatalos pénznemek mögött van bizonyos fedezet. Nem olyan, mint az aranystandard, de az amerikai dollár mögött a világ legerősebb hadserege és gazdasága áll – a bitcoin mögött meg egy divathullám és egy életérzés. Mi van, ha holnap jön egy jobb technológiával és marketinggel rendelkező vállalkozás meg az ahhoz tartozó divathullám és életérzés? Ekkor jön az összeomlás. Ha pedig valaki bitcoinban tartotta a megtakarítását vagy a nyugdíját, jön az öngyilkosság vagy az időskori nyomor. A kriptovaluták árfolyamingadozása a válságmentes órákban is elképesztő mértékű – ki képes erre üzleti tervet, kiszámítható vállalkozást alapozni? Már úgy értem, Soros Gyuri bácsin kívül? Tisztességes cégvezető, aki alkalmazottakat és adót fizet, biztosan nem.”

Érdekes megfigyelni, ahogy a kriptopénz és a kriptovaluta szavak váltakoznak, lehetséges, hogy a szerző cikkírás közben igyekezett legalább némi tudásra szert tenni a témában. Az egyik mondathoz az egyik megnyitott ablakból merített, így lehetett kriptopénz a választott szóhasználat, a másikhoz másik ablakból szemezgetett, talán így születhetett a kriptovaluta szóhasználat.

De ez nem számít. Az, hogy mi van egy pénz mögött valóban fajsúlyos kérdés. A pénz történetét illik ismernie mindenkinek, aki hozzányúl a kriptopénzek témájához. A szerzőnek jól láthatóan fogalma sincs az egyenértékesek, az árupénzek, a váltók, az első papírpénzek, a kényszer vásárlóértékű pénzek, a fiat pénzek, a Rai kövek egyikéről sem. Ugyanúgy, ahogy nem érti azt sem, hogy egy kriptopénz hogyan függ össze az inflációval, mi fán terem a circulating supply, a total supply, a maximum supply egy kriptopénz életében.

Arról sincs halvány fogalma sem, hogy a bitcoin-nak nem feltétlenül célja, hogy pénzzé váljon, a fork szó minden bizonnyal az evést juttatja eszébe, a market cap hallatán pedig keresi a kalapját.

Az ömlengés még hosszasan folytatódik, a cikk végén ismét a Szilícium-völgy egyik termékeként utal a bitcoin-ra, elképesztő az egész. Kedves Róbert, a hazai kriptopénz közösség nevében szeretettel kérlek:

Ne írj többet a témában.

 

spot_img
spot_img
spot_img
spot_img