Egy online fogadások kötését kriptopénzben lehetővé tévő szervezet felszámolása során, 540 embert vett őrizetbe a kínai rendőrség. Az elmúlt 8 hónapban, a résztvevők mintegy 1.5 milliárd dollár értékben tették meg tétjeiket és annak ellenére, hogy a szerencsejáték a törvények által tiltott tevékenységnek számít, a platform annak leállításakor már mintegy 330 000 felhasználóval rendelkezett. A razzia során további 70 mobil alkalmazást, weboldalt és 250 chat szobát is elérhetetlenné tettek a hatóságok.
Az első bekezdésben talán több szám és adat szerepel, mint amit így reggel meg tudna emészteni az ember, de egy friss hírről van szó és elég jól érzékelhető, hogy Kínában mennyire komolyan veszik a szerencsejáték ellenes törvény betartatását. Ez pedig felvet egy érdekes kérdést. Pár napja számoltunk be az Augur indulásáról, mely lényegében egy decentralizált fogadó platform. Aki esetleg figyelt rá, láthatta, hogy az indulás napján az Augur vált a legnépszerűbb decentralizált alkalmazássá és bár azóta visszaesett, a tényen önmagán nem változtat, hogy az embereknek most már meg van a lehetőségük arra, hogy hozzáférjenek egy ilyen szolgáltatáshoz.
Kína és az összes többi olyan ország, ahol törvényileg van tiltva a szerencsejáték szervezés valószínűleg megpróbálja majd megszűntetni a hozzáférést mind az Augur, mind más hozzá hasonló alkalmazásokhoz. A kérdés, hogy vajon sikerrel járnak-e? A nagy kínai tűzfal vajon képes lesz ezzel is megbírkózni?
A jövőben rengeteg decentralizált alkalmazás indulásának lehetünk majd tanúi, melyek valamilyen formában megkérdőjelezhetik az évtizedek során kialakult erőviszonyokat. Egy állam sok mindenre képes lehet, hogy elérje céljait és ha tehetetlenné válna magával az alkalmazással szemben, még mindig megpróbálhatja annak készítőit nyomás alá helyezni. Könnyen lehet, hogy a decentralizáció jövője nem a technológián, hanem a mögötte álló embereken múlik majd. Vajon a bitcoin akkor is képes lett volna mindarra amit elért, ha ismernénk az azt megalkotó személy kilétét?
