Néhány napja írtunk a múlt héten nagy port kavaró, Wall Street Journalban megjelent leleplezőnek szánt cikkről, amelyben 88 millió dollárnyi, kriptóval tisztára mosott pénz útját követték és jutottak arra a megállapításra, hogy a ShapeShift (eddig) anonim szolgáltatásával 9 millió dollárnyi bitcoint váltottak monero-ra.
Az USA lassan, de biztosan bukja a vezető innovátor szerepet
Időközben megjelent a Shapeshift tételes válasza (érdemes egészében elolvasni!) a vádakra. A kifejtésből kiderül, hogy néhány WSJ megállapítás egészen nevetséges, mert habár 5 hónapon keresztül végezték a nyomozást, nem sikerült megérteni a blokklánc tranzakciók működését. Tudatosan és szándékosan tartalmaz hazugságokat a “leleplező” írás, ráadásul a ShapeShift platform olyan alapvető tulajdonságaival sincsen tisztában, mint hogy nem lehet, és soha nem is lehetett rajta keresztül fiatot váltani.
5 hónapon keresztül dolgozott együtt a ShapeShift és a WSJ egy készülő, kriptopiaci trendeket bemutató írás elkészültének érdekében. Legalábbis a folyamat közben ezt hitték a kriptós cég vezetői. Az öt hónap alatti számtalan egyeztetés során elhangzó információk közül semmit sem használtak fel a pénzmosós cikkben, ellentétben a CEO több, máshol tett, és kontextusból kiragadott nyilatkozatát is lehozták.
Egy szó sem esik a cikkben arról, hogy az állítólagosan 9 millió dollárnyi “fekete” pénz a váltó azonos időszak alatti forgalmának a 0,15%-a. Szorosan együttműködnek a partner tőzsdéikkel a gyanús felhasználók és címek kizárásáról, külön csapatuk van erre, sőt, néhány országot teljes egészében blokkolnak.
A kedvencünk annak az esetnek a kifejtése, amely alapján a WSJ szerint valakik a platformon 600 dollárnyi kriptopénz küldése után 10 hónappal 70.000$-t kaptak vissza. A valóságban azonban egy tőzsdéről (a ShapeShift épp tőlük vásárolt nagyobb mennyiségű kriptót a saját váltásaihoz) érkezett a tranzakció, semmi köze nincs a korábbi 600-hoz.
A CEO szerint kifejezetten aggályos az a tény is, hogy az oknyomozó újságírók nem jelezték se feléjük, se a hatóságok felé, hogy gyanús ügyleteket találtak. A vizsgált tranzakciók között lehetett olyan, amely tőzsdei vagy más hackekből származott, ebben az esetben a visszatartott információval kárt okozhattak.
Az eredeti WSJ cikk mellesleg azt is megemlíti, hogy a vizsgált két évben amerikai bankokon keresztül a fentieknél 1,97 ezer milliárd dollárral (!) több pénzt mostak tisztára.