A kriptopénz projekt alapítók felelősségéről

spot_img

Nincs könnyű helyzetben az Ethereum társalapítója, a globális kriptopénz közösség egyik meghatározó alakja, Vitalik Buterin. Az idén januárban elért all-time-high (ATH) árához képest több mint kilencven százalékot esett az ethereum ára, ennek megfelelően Buterin 460 000 000 dollárt vesztett vagyonából.

Így tárcája már “csupán” 40 000 000 dollárnyi ETH-t tartalmaz, a közösség viszont “segít” a “bajban”. Ugyanis nem egy, nem két felhasználó sietett Vitalik segítségére az internet népéből, csípős (vagy annak szánt) kommentekkel üzenve. Hiába, az emberek már csak olyanok, hogy örömmel élcelődnek a tehetősek balszerencséjén.

“Szegény ember már csak 40 000 000 dollárt ér 🙁 Hol tudnék adakozni?”

Mások tiszteletük fejezték ki, mondván, hogy nagy dolog, hogy még mindig kitart az alapító. Sokan felháborodtak az utóbbi gondolatot olvasva, szerintük egy milliomosnak nem nagy dolog kitartani, az igazi “erős kéz” az, amelyik óriási veszteségben van, mégsem kapitulál a letargikus piacon.

Egy másik, érdekes szempontot is felvet Buterin esete, hiszen mint kiderült, a készletének egy részét éppen az ATH idején adta el. Hasonlóan járt el Charlie Lee, a Litecoin alapítója, a 2017-es nagy bullrun közepette vált meg az összes litecointól, amit birtokolt. Állítása szerint pusztán azért, hogy tweetjei mögött senki se feltételezhessen árfolyammanipulációs szándékot.

Buterin és Lee esete is rávilágít arra, hogy egy kriptopénz projekt vezetőinek mennyire óvatosnak kell lenniük, ha a készleteikről van szó. Egy kriptopénz alapítója értelemszerűen bálna is egyszermélyben, hiszen ki indítana úgy egy saját kriptopénzt, hogy saját magának nem biztosít jelentős mennyiséget? Ennek kapcsán is van kivétel, de erről majd máskor. Ha egy alapító hirtelen elad, vagy csupán felröppen a hír, hogy eladásra készül, annak a következő hatásai lehetnek:

  • Ha valóban eladásra kerül egy jelentős mennyiség (tipikusan több milliónyi az adott kriptopénzből), az óhatatlanul letöri az árfolyamot.

 

  • A projekt követői és “szimpatizánsai”, a befektetők, érdeklődők kapnak egy hihetetlenül rossz üzenetet, az emberek egyből arra gondolnak, hogy ha az alapító is elad, akkor annak nyilván jó oka van, menekülnöm kell nekem is.

 

  • Túl az adott projekten az egész piac kap egy újabb stigmát (mintha nem lenne így is épp elég), hiszen gondoljunk bele, hogyan nézne ki a “klasszikus” üzleti életben, ha egy cég alapítója, vezetője hirtelen eladná részvényei, nem túl bizalomgerjesztő, ugye?

 

  • A befektetők kilépésén túl rosszul hathat a hír a bányászokra is, amennyiben proof-of-work modellről van szó, hiszen nem csupán a zuhanó árfolyam, de az általános bizalomvesztés is kártékonyan hat az esszenciális jelentőségű bányászokra.

 

  • Előbbiből egyenesen következhet extrém esetben, hogy a bányászok – legalábbis egy részük – elpártolnak a projekttől, ha nincsenek bányászok, – legalábbis kevesebben vannak, mint korábban – akkor lelassul a hálózat.

 

  • Ha lelassul a hálózat, az újabb bizalom- és arcvesztéshez vezet, mondanunk sem kell, ez sem tesz túl jót az egész munkának.

 

  • Ha lelassult a hálózat és az általános megítélés is jelentősen romlott, akkor nem nehéz kitalálni, hogy mi lesz a következő lépés: az árfolyam tovább zuhan.

Jól látszik, a lista egy kaszkádszerű, öngerjesztő folyamatot indít be, ez könnyen “ördögi körré” változhat, amiből szabadulni ha nem is lehetetlen, de akár évekkel visszavetheti az adott kriptopénz fejlődésést.

spot_img
spot_img
spot_img
spot_img