A piac eddigi borongós hangulata letargiába csapott át, az élet azonban nem áll meg, a kriptopénzek jövőjében továbbra is okkal hihetünk. Az egyik központi kérdés, ami újra és újra visszatér, az a szabályozás. Rengeteg bizonytalanság, fél- és fals információ kering a hazai közösségben erről. Éppen ezért felkértük a Blockchain Hungary első emberét, Kalocsai Kornélt, hogy tegyen rendet a fejekben, vele készítettünk interjút.
Csapjunk a közepébe, minek, miként tekinti a magyar állam a kriptopénzeket?
Ez egy összetett kérdés, de röviden: nincs egyértelmű állásfoglalás az ügyben. Azt kell, hogy mondjam, hogy még az sem egyértelmű, hogy kihez, melyik szakterülethez tartozik a kriptopénzek kérdése. Bár lehet, hogy meglepő, amit mondok, de ez a sok lehetséges rossz közül talán a legjobb helyzet.
Akik a témával foglalkoztak az az NGM (most jelenleg PM), a NAV és az MNB, mivel működött / működik egy ilyen témájú munkacsoport, melynek egy ideig én is voltam a vezetője. Azért ezzel a körrel jött létre, mert talán ezeknek a szereplőknek van legtöbb köze a kriptopénzekhez.
A NAV-hoz fordulnak konkrét adózási, elszámolási kérdésekkel a legtöbben, a PM-hez tartozik az adó mellett a pénzügyi szabályozási terület, amely a pénzügyi szolgáltatók működését teszi egy keretrendszerbe. Ezen szolgáltatók felügyeletét pedig az MNB látja el.
Ha részletesen nézzük: a PM-ben a Pénzügyi Szabályozásért felelős Államtitkárság az egyik szereplő, az új vezetője nem mellesleg a Deloitte felsővezetéséből érkezett és vélhetően ismeri a kriptopénzek területét.
Ők azért érdekesek, mert minden országban vita van arról, hogy hová sorolják a kriptopénzeket: amennyiben ezek pénzügyi eszközök, akkor pénzügyi szabályozás alá kell, hogy tartozzon. Például az USA-ban a SEC (U.S. Securities and Exchange Comission -szerk.), kb. az ottani tőzsdefelügyelet, nagyon erősen vizsgálja, hogy melyik token lesz security, azaz melyik hajlik már a pénzügyi szabályozás hatáskörébe.
Az említett Államtitkárságról azt kell tudnunk, hogy jogszabály alkotóról van szó, ez fontos ahhoz, hogy értsük a jelentőségét. Emellett azt is tisztán kell látnunk, hogy az egész hazai pénzvilágot az EU-s szabályrendszer határozza meg, ezt a csatlakozásunkkor vállaltuk, ez az EU tagság velejárója.
A pénzügyi rendszerünk igazodik az EU pénzügyi rendszeréhez, annak ellenére is, hogy nem vagyunk az eurozóna tagjai. Ennek megfelelően például a pénzmosás elleni irányelv ránk is vonatkozik, ami azért érdekes, mert a 2018. évi módosításaiban már kifejezetten megemlíti a kriptopénzeket (értelemszerűen pénzmosási fókusszal).
Magyarországnak egy éve van, hogy beépítse ezt a saját szabályozásába. Egyelőre az államtitkárság álláspontja, a nyáron megjelent közlemény alapján is, hogy várjuk meg, amíg más országban vagy EUs szinten kiforrja magát a szabályozás, akkor majd ahhoz igazodunk mi is.
Magyarszág követő stratégiát folytat.
Említetted, hogy a Nemzeti Bank is résztvevő volt. Nekik mi a szerepük?
A Magyar Nemzeti Bank több szempontból is érdekes szereplő. Egyrészt a monetáris politika irányításáért felel, ez a klasszikus jegybanki funkció. Másrészt a pénzügyi szervezetek jogszabályoknak való megfelelését ellenőrzi, tartatja be (ez a korábbi PSZÁF).
Mind a két szakterület egybehangzó véleménye, hogy a kripotpénzek nem felelnek meg a pénz definíciójának, ragaszkodnak ahhoz, amit a közgazdaságtan mond, éppen ezért nem tekintik pénznek, sem pénzügyi eszköznek.
A legfőbb érv, hogy nem tudnak beleszólni a kriptopénzek kibocsátásába, nem tudnak élni a monetáris politika eszközeivel, azaz egyszerűen nem tudják szabályozni azt, hiszen nem ők a kibocsátók, hanem ezt egy automatizmus végzi.
Klasszikus értelemben a pénzforgalmat például a kamatszintekkel is tudják szabályozni, ha magas a kamat, akkor az emberek nem veszik ki a pénzüket a bankokból, inkább hagyják ott kamatozzon. Persze ha az emberek nem veszik ki a pénzüket, akkor az nem mozog a gazdaságban, nem fektetik be, ez nem egészséges. Ha ezt a működést nem ők irányítják, akkor nem tudnak beavatkozni a gazdasági folyamatokba.
Ennek ellenére fontosnak tartják a témával való foglalkozást, beszélnek róla: eddigi bármelyik szintjével beszéltem az MNB-nek, mindenki támogatólag viszonyult a kriptopénzekhez, egyre többen látják az értékét (az innovációt, nem a pénzügyi értelemben vett értékét -szerk.), Innovation Lab néven indítottak is házon belüli kezdeményezést, sőt a blokkláncot is vizsgálják, hogy hogyan tudná az MNB használni.
Egyébként pedig a felügyeletért felelős szakterület a Pénzügyminisztérium által kiadott szabályokat tartja és tartatja be. A minisztérium határozza meg a fő csapásirányokat, de az MNB-nek a részletszabályokban van mozgástere.
Ezzel ők támogatólag élnek is, nemsokára élesítik azt a “homokozót” un. sandbox-ot, amelyben kísérleti jelleggel tesztelnek innovatív cégeket, annak érdekében hogy a szabályozást hogyan lenne érdemes módosítani a homokozóban szerzett tapasztalatok alapján.
Egyébként az MNB szemszögéből a magyar piacon minden rendben van, nincs itt semmi baj. Pedig sajnos elég sok van: például ha a magyar bankok meglátják, hogy egy kriptopénzekhez kötődő cégről van szó, akkor nem engedik annak a bankszámlanyitást. Mondjuk egy-két ország kivételével ez minden országban így van.
Ez persze ellentmondásos, egy kriptopénzekkel foglalkozó cégnek miért is kellene bankszámlaszám, de sokszor egyszerűen például a cég működtetése érdekében szükség van rá.
Például a kriptopénz váltók sincsenek itthon szabályozva. Ha te fognád magad és nyitnál egy klasszikus, fiat pénzváltót, akkor azt engedélyeztetned kell, kötelezettségek vannak az MNB felé. A kirptopénz váltók kapcsán bejelentési kötelezettség van, de a forgalomról nem kell jelentéseket készíteni. Szerencsére ezt viszont a NAV figyeli, de szebb lenne ha hasonlóan működnének mint a klasszikus pénzváltók.
Összességében az állami szervek tudják, hogy kriptopénz létezik, a hozzáférhető hivatalos kommunikáció viszont azt sugallja, hogy egy hatalmas scam az egész. A háttérben viszont sok szereplő pozitívan tekint rájuk, tudják, hogy ez a jövő.
A magyar államnak nincs definíciója arra, hogy mi a kriptopénz.
Valamiféle értéket hordoz, ezt tudják, de ez nincs kimondva. A közigazgatás jellemzően úgy működik, hogy akkor definiál valamit, ha az jogszabályba van foglalva, ha az állam rendelkezik róla.
De mi a helyzet a NAV-al, mit kell tudnunk az adózásról?
Na itt már komplexebb a helyzet. A PM Adóügyekért felelős államtitkársága is támogatóan áll a kriptopénzekhez, de egyelőre nem tudják megfogni ezt a kérdést. A NAV-nak 3-4 állásfoglalása is van a kriptopénzekről, de definíció náluk sincs. Úgy gondolom, hogy ez a kérdés nem is prioritás, annyi minden más adózási kérdés merül fel, azokra fókuszálnak.
A NAV állásfoglalások alapján az adókulcs a kriptopénz eladás kapcsán egyértelműnek tűnhet: önálló tevékenységből származó jövedelemnek számít, ez 15% + EHO. Ez összességében akár 34-35% is lehet.
De sajnos nem tiszta az egész, ha például adott egy kriptopénz portfólió, az egyikkel nyertünk, a másikon vesztettünk, akkor kérdés, hogy hogyan történjen a bejelentés: egyenleget számoljunk, vagy csak a profit alapján adózzunk, vagy szembe tudunk-e állítani költségeket, stb. Egyedi megoldások vannak, beírják valahogy, aztán vagy jó lesz, vagy nem a NAV-nak. És most nem is beszélek a kriptopénzek bányászatáról, azzal kapcsolatban még több kérdés merül fel.
Sokan vannak, akik tiszta környezetet és alacsony adókulcsot szeretnének, akkor leadóznák.
A Blockchain Budapest konferencián tartott előadásodban sokszor emlegetted Máltát, mitől lettek sikeresek ebben az iparban?
Amikor repülővel mész Máltára, akkor az ablakból láthatod az egész szigetet, olyan “kicsi”. Nagyon szép és kellemes, de csak a turizmus van és kb. semmi más. Ezt ők is pontosan tudják, emiatt kerestek egy kiutat, a digitalizációban látták meg a lehetőséget. Több technológiát is kiemeltek, de legjobban a blokkláncot, úgy is hívják magukat hogy a Blokklánc Sziget.
A máltai miniszterelnök elkötelezett a kriptopénzek mellett, még az ENSZ közgyűlésén is felszólalt a témában. Más országokhoz képest jóval komplexebb megközelítést választottak, összetettebb a megoldásuk, mint bárhol máshol.
Fogtak egy üres lapot és függetlenül minden törvénytől, szabályozástól kitalálták, hogy hogyan viszonyuljanak a kriptopénzekhez. Írtak három törvényt, az a három bástya, ami felépíti a rendszerüket.
Például Svájcban a meglévő törvényeket és szabályokat módosították csupán. Málta nagyot húzott ezzel, melynek azonnali eredménye volt, hogy a Bincance hozzájuk költözött, a hivatalos székhelyüket helyezték át Máltára.
Málta követendő példa sok ország, így Magyarország számára is. Ezért mondtam, hogy a jelenlegi helyzet most számunkra a legjobb, mert a kriptopénzek nem lettek beleerőltetve a pénzügyi szabályozásba és így legalább van lehetőségünk arra, amit szeretnék, hogy egy új törvénycsomag jöjjön létre itthon is a blokklánc ökoszisztéma támogatása érdekében.
Nemrég rendeztek egy konferenciát, pontosabban kapásból négyet egymás mellett Máltán, 8500 ember vett részt.
Zárásként térjünk vissza egy kicsit Magyarországra, pontosan kin múlik a szabályozás kérdésköre?
Több területet érint. A fenti szereplőkön túlmenően érintett az Innovációs és Technológiai Minisztérium, ők foglalkoznak a magyar gazdaság stratégiai, valamint a technológiához kapcsolódó kérdésekkel is. Az Igazságügyi Minisztérium pedig a cégalapítás és az okosszerződések kérdéskörében illetékes. Végül pedig érintett a Belügyminisztérium, hozzájuk tartoznak a adatvédelmi és biztonsági kérdések valamint az e-közigazgatás.
A Blockchain Magyarország Egyesülettet többek között pont azzal a céllal hívtam életre, hogy egy olyan szabályozási környezet jöjjön létre, amely kiemeli Magyarországot a blockchain világ elitjei közé és amely eredményeként megfordul a trend: nem külföldön alapítanak a magyar projektek céget, hanem más országokból is ide hozzák a cégeket, ezáltal a jövedelemeket.
Blockchain Magyarország Egyesület magyarországi összefogást sürget, ennek érdekében lehet hozzájuk csatlakozni
Az hogy a sok érintett közigazgatási szereplővel egyeztetni lehessen, összefogásra van szükség a magyar blockchain ökoszisztémában: mindenkinek a legjobb tudását kell adni ahhoz, hogy elérjük az említett célt. Ehhez ad platformot az Egyesület. Szerencsére egyre többen vagyunk már, akik értik ezt a közös célt, több szakmai szereplővel együttműködünk és az elképzelésem az összefogásról lépésről lépésre, de úgy látom hogy jó irányba halad.
Ezt a folyamatot nemzetközi szakmai szervezetekben már rendelkezésre álló tudással is támogatni tudom, több blockchain szervezetnek is a magyarországi képviselője vagyok és tagjai vagyunk ilyen hálózatoknak is.
Mindenki, aki a magyar blockchain ökoszisztéma érdekében részt szeretne venni az összefogásban, vegye fel velünk a kapcsolatot illetve jelentkezzen hozzánk tagnak: blockchainhungary.org
