A világ egyik legnagyobb és az USA domináns bankja, a Bank of America nem először nyújt be szabadalmat, melyben a blokklánc használatáról tesz említés, az egyik új anyagukban hatvanszor szerepel a kifejezés. A linken látható a teljes anyag, egy meglehetősen száraz dokumentum, a lényeg azonban az, hogy hogyan fogja a patinás pénzügyi intézmény a bankautomatáiban használni az új technológiát.
Ne szaladjunk előre, még nem arról van szó, hogy kriptopénzeket tennének elérhetővé nagyszámú köztéri gépükben, “csupán” a bitcoin és társai lelkét jelentő technológiát alkalmazzák, meghatározott célokra. A gépekben kezelt készpénz ki- és bevételéről van szó, nem kell szakértőnek lennünk ahhoz, hogy átlássuk: az ATM-ek, a készpénz körforgás logisztikája összetett folyamat, mely ráadásul számos biztonsági intézkedést is megkövetel.
Engedély nélküli tőzsdén tartod a kriptód?
Július 1. óta EGT-ben csak MiCA-engedéllyel lehet kiszolgálni az európai ügyfeleket. Az OKX megszerzett minden engedélyt – és aki most költözik át, akár 8% bónuszt kap az új befizetésére!
[Váltok szabályozott tőzsdére →]
[banner id=”26348″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A készpénzt számolni, szállítani és nyomonkövetni kell, ezekben a folyamatokban teremthet értéket a blokklánc. A biztonság, a jogosulatlan hozzáférés elkerülése mellett kulcs kérdés a készpénz menedzsmentjének időigénye, egy ekkora szervezet életében fontos, hogy a lehető legrövidebb időt töltsék a munkatársak egy adott folyamattal.
Arról nem is beszélve, hogy az egyes tranzakciókat (nem személy és személy közötti tranzakciókról van szó, mint a kriptopénzek esetében) is fontos rögzíteni és visszakereshetővé tenni. Például egy adott ügyfél készpénz felvételének pontos összegét, helyét, időpontját és egyéb paramétereit is érdemes blokkláncon tárolni a vitás esetek elkerülése és a biztonság érdekében.
Eddig 53 szabadalmi igényt nyújtott be a Bank of America, melyekben említést tesznek a blokkláncról. Ezzel közelednek az IBM és az Alibaba teljesítéményéhez, ők 89 és 90 olyan szabadalmat adtak be a vonatkozó hivataloknak, melyekben az új technológiát kívánják használni valamilyen formában.