A véges készlet előnyei és a monetáris politika értékei, a decentralizáció szabadsága és a központi bank biztonsága, érvek, ellenérvek tucatjait kiabálja egymás felé a két tábor, az úgynevezett “coinerek” és a “noicoinerek”. Mindenkinek van válasza mindenre és mindennek az ellenkezőjére, csípőből tüzel mindenki, akár hisz a kriptopénzekben, akár nem.
Talán az egyetlen gondolat, ami mindkét fél fejében egyezik, az az, hogy a blokklánc óriási értéket, komoly változást hoz a világba, az elmúlt évtizedek legfontosabb újdonságáról van szó.
Ha kellően sokat gondolkodunk valamin, sorra vesszük az összes felmerülő szempontot, meghallgatunk minden érvet, elolvasunk szinte mindent, amit csak elolvashatunk az adott kérdésben, akkor egy idő után úgy érezhetjük, elveszítettük a tájékozódási pontjainkat.
Mindenkinek igaza van valamiben, még véletlenül sem fekete-fehér az egész, összetett és sokrétű, nehezen átlátható. Éppen ezért felmerül a kérdés, hogy ha adott egy csoportnyi ember, mindannyian jól értik a klasszikus pénzrendszerek és a kriptopénzek esszenciáját is, miért húznak egyesek ide, mások pedig oda?
A válasz könnyen lehet, hogy a személyiségekben keresendő, egyszerűen vannak olyanok, akik szinte ösztönösen vonzódnak az újdonságokhoz, mások pedig a jól megszokott, biztosan működő megoldásokra szavaznak. Járt utat járatlanért ne hagyj el, ez az egyik első bölcselet, amit gyerekkorunkban megtanítanak mindannyiunknak.
Talán az evolúcióban keresendő a magyarázat, mindkét “személyiségtípus”, ha úgy tetszik belső késztetés szükséges, elengedhetetlen volt az őseink túléléséhez. Azok, akik mindig ragaszkodtak a jól bevált megoldásokhoz biztosították a hétköznapok zavartalanságát, adott volt a vadászat és a gyűjtögetés jól megszokott menete, semmilyen fölösleges kockázatot nem vállaltak.
A másik “típus”, az újdonságkeresők viszont valamilyen okból mindig keresték azokat a megoldásokat, amikre korábban még nem gondoltak mások, elhagyták a járt utat, vagy valamiféle értékkel, például egy új terméssel vagy zsákmánnyal tértek vissza, vagy odavesztek.
Rájuk is szükség volt, hiszen kockázatos munkájuknak köszönhetően bővült a csoport tudása, tapasztalata, eszközei, egy idő után a rendelkezésre álló technológiák sora. Nincs minőségi különbség a két típus között, mindkettő elengedhetetlen, ez így volt régen, jó eséllyel így van mind a mai napig. Végezetül szavazzunk!
Betöltés ...
