Ha úgy hozza a helyzet, az államok már az ókor óta szívesen nyúlnak a forgalomban lévő pénz mennyiségének növeléséhez, ami rövid távon ugyan megoldást jelenthet anyagi problémáikra, ezzel egy időben azonban el is értékteleníti a már közkézen forgó valuták értékét. A Bitcoin ezzel szemben véges darabszámmal rendelkezik, amit esendő emberek helyett egy algoritmus felügyel.
A Bitcoin programja úgy van megírva, hogy a rendszer nagyjából 10 percenként hozzon létre egy új blokkot. Az első bányászok, az ebben való részvételért 50 BTC jutalmat kaptak, egészen 2012 november 28-ig, az első felezésig, amikor ez 25 BTC-re csökkent. A következő ilyen eseményre 4 évvel később, 2016 július 9-én került sor és azóta, blokkonként már 12.5 BTC-ből kell fenntartható módon biztosítaniuk a hálózat működését. Ez a korszak pedig előreláthatólag 2020 május 25-ig fog tartani, mikortól is ugyanezt már 6.25 BTC-ből kell majd kigazdálkodniuk.
Ha visszatekintünk az első két felezés időpontjára, azt tapasztalhatjuk, hogy nagyjából egy évvel ezek bekövetkezte előtt érték el mélypontjukat a korábbi negatív trendek. 2011-ben néhány héttel korábban, 2015-ben pedig néhány héttel később történt meg a végső elrugaszkodás, mely végül a következő exponenciális növekedésekhez vezetett.
A következő felezés kapcsán nem csak a korábban tapasztaltak miatt remélhetjük az árfolyamok emelkedését. Ha figyelembe vesszük azt is, hogy a Wall Street-en egyre többen szeretnék bevezetni saját, bitcoin alapú pénzügyi terméküket, akkor az ezen törekvések hatására fellendülő kereslet és az új bitcoinok hirtelen felére csökkenő keletkezési rátája egymást erősítve vezethet egy újabb, az árfolyam emelkedésével járó időszakhoz.
Ha addigra a befektetői bizalmat, a már évek óta halogatott törvényi keretek megalkotásával is sikerülne megerősíteni, akkor minden korábbinál erősebb alapokra támaszkodva tehetnénk próbát, egy újabb csúcs elérésére.