A bányászatról, az adatvédelemről és a Facebook hamarosan debütáló kriptopénzéről mondta el véleményét egy adatkezeléssel foglalkozó szakember.
[banner id=”38123″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Mondanál néhány szót magadról és arról, hogy miként kerültél kapcsolatba a kriptopénzekkel?
2014 körül ismerkedtem meg velük, amikor az apám meggyőzőtt arról, hogy érdemes lenne foglalkoznom a témával. Ő mindig is megszállotja volt az új technológiáknak és amellett hogy vett pár BTC-t, még a bányászatba is belekóstolt, amihez később én is csatlakoztam. Videókártyákat használunk és többnyire shitcoinokat bányászunk, amiket igyekszünk gyorsan BTC-re váltani, bár akad pár amiben én hosszabb távon is látok fantáziát.
Például januári indulása óta bányászok BEAM-et, ami egy részben anonimitásra fókuszáló kriptopénz. Több befektető is támogatta őket, amiből 2-5 éven keresztül biztosított lehet a fejlesztés. Egyelőre nem is adom el a kibányászott coinjaimat, kivárom hogy hová fut majd ki a dolog.
Beam wallet
Van egy könnyen használható mobil tárcájuk is, amit nagyon fontosnak tartok. Szerintem sok bányászható pénzt azért nem tartanak meg az emberek, mert túl körülményes a tárolásuk és könnyebb őket eladni, mint konfigurálni a hozzájuk való tárcát.
Emiatt emelném eki gy másik bányászott kedvencemet is, a ZelCash-t (ZEL). Szerintem övék a legjobb tárca azok közül, amiket már volt alkalmam kipróbálni.
ZelCore wallet
A saját coinjukon kívül több mint 100 másik tárolására is képes és API-n keresztül lehet csatlakoztatni több nagy tőzsdéhez is (Binance, Bittrex, Kraken), szóval nagyon menő az egész.
ZelCore+
És a való életben mivel foglalkozol?
Egy adatkezeléssel és adattárolással foglalkozó cégnél dolgozom. Globális szinten a 10 legnagyobb ilyen szolgáltató közé tartozunk.
Adatkezeléssel foglalkozol, ugyanakkor anonimitást lehetővé tevő kriptopénzeket bányászol. Ebben nincs ellentmondás?
Éppen ellenkezőleg. Napi szinten szembesülök azzal, hogy gyakorlatilag a világ összes cége adatokat gyűjt rólunk. Vannak akik azért teszik ezt, hogy jobb szolgáltatásokat tudjanak biztosítani, mások viszont egyszerűen csak eladják ezeket az információkat.
Sajnos még a szabályok szerint játszó cégek sem fordítanak kellő figyelmet az adatbázisaik védelmére. Ezekhez sok esetben már egy email cím feltörésével is hozzá lehet férni, amit ráadásul több, nagy adattömegek kezeléséhez nem értő ember is használhat napi szinten.
Ha jól emlékszem nemrégiben lépett életbe az ezzel kapcsolatos nemzetközi szabályozás.
Szerencsére a személyes adatok védelmének fontossága egyre hangsúlyosabb téma, ezt igazolja a GDPR megszavazása is.
A GDPR a General Data Protection Regulation kezdőbetűiből képzett mozaikszó, magyarul általános adatvédelmi rendelet. 2018 májusától lépett életbe az EU 28 tagállamában, így Magyarországon is.
A GDPR bevezetésével, a magánszemélyek nagyobb betekintést és jogokat
kaptak az adataik kezelésével kapcsolatban, ezzel párhuzamosan pedig a cégek ez irányú
kötelezettségei is növekedtek. a mulasztásokat minden eddiginél nagyobb
pénzbüntetéssel sújtják.
A NAIH (Nemzeti Adatvédelmi Hivatal) akár 20 millió euróig (6 milliárd Ft) terjedő büntetést is kiszabhat azokra, akik nem tartják be az adatvédelmi szabályokat.
De nem kellett hozzá sok idő, hogy a világ egyik legnagyobb adatbányász oldala, a Facebook megtalálja a kibúvót a törvény korlátozásai alól. Ehhez a kiskaput az általuk kifejlesztett kriptopénz a Globalcoin fogja biztosítani.
A Facebook üzleti modellje az, hogy minden létező információt begyűjt a felhasználóiról. Mesélek egy történetet arról, hogy ezeket miként használják fel.
[banner id=”38127″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Egy ausztrál sminktermékeket forgalmazó vállalkozás vezetője beperelte a Facebookot, miután egy üzleti tárgyaláson vett részt a vállalat képviselőivel. A Facebook marketingesei úgy próbálták meggyőzni őt a közös együttműködésről, hogy bemutattak neki egy anyagot, ami egy hozzájuk hasonló, amerikai sminkes céggel közös reklámkampányukról szólt.
Ebben 12-14 éves lányok voltak a célpontok, akiknek a feed-jét elárasztották sikeres nőkről szóló képekkel és hírekkel. Ezután megfigyelték az erre adott reakcióikat és akikről úgy ítélték meg, hogy önértékelési problémákkal küszködnek, olyan reklámokkal kezdték el célozni, melyekben a szépséget és sminktermékeket mint a magabiztossághoz vezető utat mutatták be.
A kampány kiemelkedően magas, 60%-os siker rátával ért véget és ugyanezt a módszert ajánlották volna fel az ausztrál ügyfelüknek is, aki azonban etikátlannak tartotta az eljárást és beperelte a Facebookot. Az ügy vége egy peren kívüli megállapodás lett, amiben az ausztrál ügyféllel aláírattak egy olyan papírt, hogy a nyilvánosság előtt sohasem beszél többet az esetről és beperelték az erről beszámoló újságot is, akinek tanú híján immár bizonyítéka sem volt, ezért helyreigazítást kellett közzétennie.
És arra, hogy mi történhet akkor, ha nem is személyes adatok, hanem látszólag senkit sem érdeklő információk kerülnek ki a netre? Jó példa erre a Strava fitness alkalmazás esete.
A Strava folyamatosan nyomonkövette felhasználóinak tartózkodási helyét, amit egy online térképen jelenített meg. Később azonban kiderült, hogy a térképen a semmi közepén kirajzolódó alakzatok titkos katonai bázisokat fedtek fel Afrikában, a Közel-Keleten és a sarkkörön. Az ezt használó katonák napi mozgását rögzítő appban a támaszpontok teljes tervrajza kivehetővé vált. Szóval tényleg oda kell figyelni arra, hogy pontosan kinek és milyen adatokat osztunk meg magunkról.
A GDPR célja részben a fentiekhez hasonló esetek megakadályozása lenne, a Facebook azonban megtalálta a megoldást arra, hogy miként juthatna hozzá ismét a számára létfontosságú felhasználói adatokhoz.
Az európai törvények jelenleg nem teszik lehetővé a felhasználói adatok automatikus rögzítését és szabályozzák azok tárolásának körülményeit és maximális időtartamát is. A személyes adatok védelmét biztosító jog azonban alacsonyabb prioritású, mint az adótörvények. A Facebook a Globalcoin használatát csak azok számára fogja elérhetővé tenni, akik elfogadják az oldal felhasználási feltételeit, tehát hozzájárulnak személyes adataik és az oldalon végzett tevékenységeik rögzítéséhez.
Amint valaki elkezdi használni ezt a kriptopénzt, az egy pénzügyi tranzakciót fog végrehajtani. Mivel az adótörvények miatt az ezekről szóló adatokat a legtöbb országban legalább 10 évig meg kell őrizni, a Facebookot innentől kezdve törvény fogja kötelezni arra, hogy NE törölhesse le a felhasználóinak adatait.
Ázsiában már meghódították a piacot a közösségi alkalmazásokba épített fizetési alkalmazások, így a Globalcoin sikere is garantált lehet, amivel rengeteg új felhasználót és a korábban elpártoltak jelentős részét is visszacsábíthatja magához az oldal.
Szerencsére vannak olyan törekvések is, amelyek a személyes adatok védelmét helyeznék előtérbe. Ilyen például a Microsoft által nemrégiben bejelentett ION is, aminek tesztelését egyébként éppen a Facebook utasította el.