Alig néhány óra múlva áll az amerikai szenátus bankokat felügyelő bizottsága elé David Marcus, a Facebook Libra projekt vezetője. A korábban a PayPal igazgatói posztját is betöltő menedzser célja, hogy meggyőzze a jelenlévőket arról, hogy a vállalat által tervezett “kriptopénz” semmilyen formában nem jelent veszélyt az országra nézve.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Az eseményre azután kerülhet sor, hogy a közösségi oldal valuta kibocsátási tervének bejelentését követően, a kriptopénzek témaköre iránt évek óta teljesen közönyös honatyák egyik pillanatról a másikra aktivizálták magukat és felszólították a Facebookot, hogy függessze fel a Libra fejlesztését addig, amíg annak működését a képviselők jobban megérthetik.
David Marcus
David Marcus-nak a mai megbeszélésen jól meg kell majd válogatnia a szavait, hiszen sok politikus és a média is várhatóan majd egy-két kiragadott kulcsmondat alapján fogja megítélni a Librát és/vagy tehet majd javaslatot, egy kriptopénzekkel kapcsolatos törvény meghozatalára. Helyzetét az sem teszi egyszerűvé, hogy egy 62 éves átlagéletkorral rendelkező, a régi rendszerben befolyást szerző emberekből álló felügyelettel kell majd szembenéznie, köztük a bankok által legtöbb pénzzel támogatott Jon Tester szenátorral.
Jon Tester
A korábbi hasonló témájú megbeszéléseket felidézve, nagy valószínűséggel olyan elméleti kérdések fognak majd elhangzani, amelyekre nem lehet helyes választ adni és tekintettel arra, hogy Facebook Librával kapcsolatos tervei, egyelőre még tényleg csak tervek, konkrét adatok, valamint való életből vett példák híján, egyedül a kérdésfeltevők szándékától függ majd, hogy milyen irányba viszik a beszélgetés fonalát.
A hétvégén egyébként egy olyan amerikai törvénytervezet is napvilágot látott, aminek értelmében a nagy tech cégek befolyását úgy korlátoznák, hogy eltiltanák őket attól, hogy valamilyen formában beléphessenek a pénzpiacokra.
“Egy óriási platform(*) ne hozhasson létre, vagy vegyen részt olyan digitális eszközök üzemeltetésében, amik az értéktovábbítás-, vagy az értéktárolás eszközeként használhatóak.” – áll a javaslatban.
(*) óriás platform: 25 milliárd dollárnál nagyobb bevétellel rendelkező vállalat.
Aki olvasott vagy látott már sci-fit, esetleg játszott ilyen témájú játékokkal, abban a Facebook Libra kapcsán már alighanem felderengett egy olyan lehetséges jövő képe, amiben a világot az egyre csak a profitot hajszoló, a hatalmukkal gátlástalanul visszaélő mamutvállalatok irányítják. A fenti törvény így akár sokakban szimpátiát is ébreszthet. Ám a valóságban már korántsem olyan könnyű meghatározni azt, hogy mit is jelent a tech cég fogalma.
- Az Egyesült Államok egyik legismertebb bankja a Goldman Sachs, nem is olyan régen még több fejlesztőt foglalkoztatott, mint maga a Facebook.
- Ugyancsak az Egyesül Államok legnagyobb bankja, a JPMorgan az igazgató saját elmondása alapján, 50 000 fős fejlesztői gárdát tart fent különböző területek, például a mesterséges intelligenciák tanulmányozására és fejlesztésére.
Akkor most ki is itt a tech cég?
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A digitális eszközök és pénzek meghatározása ugyancsak nehézkes lehet, hiszen például az Amazon, a Starbucks vagy éppen egy repülő társaság hűségpont rendszerére is könnyen rásüthető, hogy értékkel rendelkezik és ezért törvénysérő. A cél nyilván nem az ezek ellen való fellépés lenne, de a jog nyelvére lefordítani mindezt már problémás lehet.
A törvényhozók nyilván veszélyeztetve érzik a pénz felügyelete kapcsán eddig gyakorolt monopolhelyzetüket, a versenytársak megjelenése ugyanis az emberek számára választási lehetőséget jelent, ami könnyen kihúzhatja a jelenleg hatalmon lévő érdekeltségi körök lába alól a szőnyeget. A Facebook és más vállalatok elleni fellépés (például a Google is saját kriptopénz kibocsátást tervezi), viszont már komoly versenyhátrányt is okozhatnak, az ország legnagyobb vállalatainak globális terjeszkedése során, amin végső soron ugyancsak ugyanezen körök érdekeltségeinek árthat.
Mindezek függvényében érdekes lesz majd figyelemmel kísérni a meghallgatást, ami magyar idő szerint délután négy órakor (ET 10:00) veszi majd kezdetét. Az eseményt élő videó formájában ezen a linken keresztül lehet majd megtekinteni. Az elhangzottakról természetesen mi is beszámolunk majd.