A Kripto Akadémia is az első budapesti Tezos meetup meghívottai között volt, a Gellért fürdő elhagyatott részén kialakított, remek hangulatú Pagony adott otthont az eseménynek. Találkoztunk Ryan Lackey-vel, a Tezos security advisorával, vele beszélgettünk.
[banner id=”53193″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Az interjú meghallgatható angolul, illetve alább olvasható magyarul.
Kérlek foglald össze néhány mondatban, hogy miről szól a Tezos, úgy, mintha egy nyolcévesnek magyaráznád el!
A tezos egy blokklánc rendszer, mint a Bitcoin, és az Ethereum. Egyedi, mert on-chain-governance-t tesz lehetővé, ha az emberek meg szeretnének valósítani egy új fejlesztést, akkor összejönnek, és szavaznak, nincs szükség fork-ra, a rendszeren belül dönthetnek az emberek az újdonságokról.
Az alapján szavaznak, hogy mennyi “vagyonnal” rendelkeznek, hogy hány XTZ-t birtokolnak. Ezt egyszer már meg is tettük sikeresen, ha jól emlékszem az emberek 80%-a szavazott, rendben ment.
Mire szólt a javaslat – amiről dönteni kellett – fejlesztésre?
A javaslat az egyik feltételre irányult, ami alapján a hálózat működik. Korábban tízezer XTZ-re volt szükség, hogy validáló csomópontot tarthasson fenn valaki, ezt vittük le nyolcezerre. On-chain governance-t tesz lehetővé a rendszer, az okosszerződéseknek is nagy jelentősége van.
Mit értesz azon, hogy on-chain governance?
A token tulajdonosok szavazhatnak a tokent illető módosításokról. Az olyan rendszerekkel, mint a Bitcoin az a baj, hogy nagyon nehéz módosításokat végrehajtani, éppen ezért vannak ezek a fork-ok, mint például a Bitcoin Cash.
Az Ethereum valamelyest hatékonyabb, mert ott jobb a kommunikáció a résztvevők között, a céges rendszerekben egy embernek kell döntenie a fejlesztésekről. Itt egy teljesen decentralizált rendszerről van szó, jelenleg 500 validátorunk van, az EOS-nak például 21 van, a Cosmos-nak azt hiszem 100.
Minél több a validátor, annál nehezebb koordinálni az embereket és elérni, hogy megállapodjanak valamiben.
Szóval szükség van egy szavazási procedúrára.
Hogyan bizonyosodtok meg arról, hogy a szavazásra jogosultak “kvalifikálnak” arra, hogy jó döntést hozzanak?
Azt a problémát nem oldottuk meg, hogy az emberek rossz döntést is hozhatnak.
De az alapján súlyozzuk a szavazatokat, hogy kinek mennyi XTZ-je van. Ha egy XTZ-d van akkor egy szavazatod van, ha egymillió, akkor egymillió. Tehát a súlyozás úgy van kialakítva, hogy minél több XTZ-vel rendelkezel, annál többet veszíthetsz, ha rossz döntés születik.
Úgy értem, hogy az informatikai, blokklánc, általános piacismereti tudásuk megvan-e a szavazásban résztvevőknek?
Erre nincs lehetőség. A szavazás technikájára fókuszálunk. Vannak fórumok, ahol az emberek megbeszélhetik, hogy mi lenne a jó döntés. Egyelőre nagyon egyszerű kérdésekben kellett dönteni. Három hónapos folyamat egy szavazás, úgy gondoljuk, hogy ennyi idő alatt kibukna, ha baj van a felvetéssel.
Kérlek beszélj a Tezos use-case-ekről általában!
Stake-base, és őszintén szólva nehezen fejleszthető rendszerről van szó, nehéz programozni, nehéz nyelv. Security tokenekre fókuszálunk. Egy thaiföldi projekttel kezdtünk, ingatlanokról volt szó, néhány épület tulajdonrészeinek töredékét lehetett megvásárolni.
Aztán ezt megcsináltuk Brazíliában is, most az Egyesült Királyságban csinálunk hasonlót. A lényeg mindig az, hogy valaki fog valamit, és tokenizálja. Az okosszerződéseknek nagy jelentősége van, senkinek sem szeretne egy programozási hibát, amikor több százmillió dollár értékű ingatlanokról van szó.
Ez a célunk, erre fókuszálunk.
Gyakorlatilag bármit képesek vagytok tokenizálni, műkincseket, földterületeket is akár?
Műkincseket, földterületet, whisky-t, autót. Elsősorban pénzügyi eszközökről, és ingatlanról van szó. Az ügyfél igényétől függ, sokat teszünk azért, hogy a lehető legegyszerűbb legyen valaminek a tokenizációja. Sokszor olyanokat várunk, akiknek nincs informatikai háttere.
Tegyük fel, hogy ez az étterem az enyém, győzz meg arról, hogy érdemes tokenizálnom!
Elsősorban azért, mert sokkal nagyobb számú embertől vonhatsz be tőkét. Akik nem idevalósiak, azoknak nem lesz lehetőségük befektetni, ráadásul egyetlen étteremnek nincs lehetősége arra, hogy tőzsdére menjen.
Sokkal inkább tokenizálható amúgy például egy Airbnb lakás, vagy egy autó. A tokenizáció érdekes azoknak is, akik már birtokolnak kriptopénzeket, és azoknak is, akiknek ez a terület túlságosan volatilis.
A barátaimtól, családtagoktól is kérhetek tőkét, ez önmagában nem volt meggyőző a példa kapcsán.
Itt – Budapesten – valószínűleg nem jelentős invesztíció egy ilyen hely, de ha például Manhattan-be mész, ott millió dolláros költsége van egy ilyen hely megnyitásának. Nem mindenkinek vannak olyan barátai, akiktől millió dollárokat lehet kérni, ezért jó a tokenizáció, szétoszthatjuk a kockázatot is.
Egy másik példa, ha már működő vállalkozásod van, és tőkét akarsz bevonni azért, hogy a gyerekeid egyetemre mehessenek. Erre is jó megoldás a tokenizáció.
Az étterem lehet, hogy nem volt jó példa, tudnál mondani valami mást, például mi a helyzet a cégek tokenizációjával?
Ha egy KKV-t tokenizálsz, akkor a döntéshozatalt blokkláncra lehet vinni, transzparensebb lesz az egész. Ez különösen olyan helyeken fontos, ahol a jogrendszer kevésbé megbízható. Elkerülhetőek például a sikkasztások is, a rendszer fenntartása pedig mindenképpen olcsóbb.
Mielőtt rátérnénk a piac egészére, van még valami, amit el szeretnél mondani a Tezos-ról?
2017 óta létezünk, akkor volt az ICO. 2018 júniusban indult a testnet, szeptemberben a mainnet. Több száz validátorral dolgozunk azóta, kíváncsian várjuk, hogy miket építenek az emberek a blokkláncon.
Milyennek látod a teljes kriptopénz piacot tíz-tizenöt év távlatában?
Szerintem a kriptopénz piac közel kerül majd ahhoz, hogy a teljes pénzvilággá változzon.
A blokkláncra fognak kerülni a létező rendszerek, és eszközök, könnyen, egyszerűen. Könnyebb lesz a rendszerek közötti munka a blokkláncon. Bár sokáig tartott, hogy eljussunk az első száz, vagy kétszázmilliárd dollárig, de billiók, sőt százbilliók kerülnek majd a területre tíz éven belül.
Nagyon izgalmas lesz, most még csak egy százalékánál járunk a folyamatnak.
Külön szoktad választani a kriptopénz piacot a blokklánc ipartól, vagy úgy gondolod, hogy ez értelmetlen?
Szerintem még túl korai, hogy arról beszéljünk, hogy valami külön van-e, vagy egyben. Emlékszem, 2012-2014 körül a Bitcoin hálózatán akartunk “colored coins” néven csinálni egy projektet, bitcoin, és más eszközök együtt, kérdés, hogy kriptopénz volt-e, vagy egy blokklánc projekt.
Korai még arról beszélni, hogy mi lesz siekres tíz év múlva, de nagyon izgalmas időszak lesz a technológia számára.
Mik a kedvenc kriptopénz projektjeid, természetesen a Tezoson kívül?
Természetesen a Tezos, de nekem a privacy a legfontosabb, Zcash, Monero. Ezért is kezdtem el a kilencvenes években kriptopénzekről foglalkozni. Ez érdekel igazán. A Zcash pionír ezen a területen, de nem a legfejlettebb, ami a blokkláncot illeti.
Mit gondolsz a value-chain blokkláncokról, illetve nem látod úgy, hogy egy kicsit néha túl-hype-olt a blokklánc?
De, vannak túlhype-olt blokklánc ötletek, de mindenképp értékteremtő technológia. A supply chain-ben is van logika. De persze a killer-app az a kriptopénz a blokklánc számára.
A kriptopénz jelenti a killer-app-ot most, de vajon lesz jobb alkalmazási módja a blokkláncnak?
Értéktárolás, és tulajdonjog, ez a kettő, amiben a legtöbb értéket tudja teremteni a blokklánc. De ez a kettő összefügg egymással, méghozzá szorosan.
Hol látod a BTC árát 10-15 év múlva?
Fogalmam sincs, nyilván nem lesz nulla. Sok kriptopénz biztos sikeres lesz, lehet, hogy a bitcoin elavulttá válik, mert nem tart lépést a világgal. Szerintem a bitcoin nem lesz a tranzakciók eszköze a jövőben, de építhetnek a rendszerre mások.