Király Júlia közgazdász, a közgazdaság-tudományok kandidátusa, címzetes egyetemi tanár, 2007 és 2013 között a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. A Fazekas Mihály Gimnáziumból a mai Corvinus Egyetemre – akkori nevén: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem – vezetett az útja, később itt doktorált, majd 1989-ben a Magyar Tudományos Akadémián Kandidátusi fokozatot szerzett.
[banner id=”53199″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Volt Surányi György, korábbi MNB elnök tanácsadója, illetve a kilencvenes évek elején a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője is. A Postabank, és a Takarékpénztár elnökeként is dolgozott, sőt, a Postabank privatizációja az irányítása alatt zajlott. Igazgatósági tagként vett részt különböző kereskedelmi bankok munkájában, köztük a K&H, az Eximbank, és a Magyar Hitelbank.
A Facebook tervezett kriptopénzéről, a Libra-ról beszélgettünk.
Ha most az MNB alelnöki székében ülne, és valamelyik vezető lapot megnyitva azt olvasná, hogy a Facebook saját pénzt indít, mi lenne az első gondolata?
Érdekes kísérlet. Valószínűleg, egyelőre nagyobb a füstje, mint a lángja. A különböző jegybankok különbözően reagáltak: a Bundesbank mintha kicsit túlreagálta volna, az EKB kellően mértéktartó volt.
Ebben a fázisban én személy szerint bármilyen bankrendszerre vagy monetáris politikára gyakorolt káros hatásnak az esélyét nagyon kicsinek tartom (ezért is tartom a Bundesbank károgását korainak és feleslegesnek).
A Libra valószínűleg a Facebook elterjedtsége miatt sikeresebb lesz, mint az eddigi kriptopénzek. De a Facebook egyszerre teher is, hiszen a pénz alapvetően a bizalmon múlik, és a Facebook az elmúlt időkben nem növelte a bizalmat (lásd különböző adatvédelmi ügyek).
Jelenthet valós “veszélyt” bármely állam saját, fiat pénzére a Libra megjelenése?
Egyelőre egyáltalán nem.
Pontosabban attól függ, hogy milyen az adott állam állampolgárainak a bizalma a saját pénzrendszerükben. A „dollarizáció” avagy az „euroizáció” azokra az országokra jellemző, amelyeknek a saját állama, saját monetáris rendszere nem igazán növelte a bizalmat.
Ismétcsak, a kulcsszó a bizalom.
Elképzelhetőnek tartja, hogy a Libra valóban az első globális pénzzé változzon, amit a bolygó szinte minden szegletében ismernek, és használnak, legalábbis ott, ahol a Facebook már jelen van?
Azon fogyasztók esetében, akik a fejlett világban bankkapcsolattal (bankszámla, bankkártya) rendelkeznek és már most aktívan online shoppolnak, de főleg belföldi fizetési műveleteket végezve, stb., ez a kezdeményezés nagyon kevés érdemi hozzáadott értéket nyújt.
Ez a fejlett világ fogyasztóinak a 70-80 %-a. Ebben a körben én nem várok érdemi hatást.
Ahol a legnagyobb elsőkörös hatása lehet, az azon rétegek akiknek rendszeresen nemzetközi fizetéseket kell végezniük, leginkább a külföldön dolgozó vendégmunkások/migránsok hazautalásai, kisebb részben egyéb eurozónán, Európán kívülre menő fizetések stb. amit most nagyrészt a Western Union / Moneygram kisebb részben pedig a PayPal fednek le.
Ezeknek a szolgáltatóknak kell tartaniuk egy esetleges jelentősebb kiszorítási hatástól. Szerintem ilyen fizetési helyzetekben lehet ennek érdemi használata. Itt a versenyt az árak és kényelem fogják eldönteni a szolgáltatók között.
Ha a Facebook érdemben alájuk tud menni árban/költségekben, akkor itt lehet piaci átrendeződés és akkor terjedhet a Libra. A dollár egyébként még mindig pont olyan globális pénz, mint amilyet a kérdésében leír.
Miért szorítaná ki a Libra?
Hogy látja, ha megjelenik a határozott szándék egy adott országban, vagy országok közösségében, például az Európai Unióban a Libra korlátozására, akkor milyen eszközeik lehetnek?
Amit idáig megértettem, ez Európában e-pénznek fog minősülni és így már a jelenlegi rendszerben is a kibocsátó pénzügyi felügyelet alá fog tartozni. Minden olyan károgás is korai, hogy újra kell szabályozni mindent, stb.
Nem kell.
A nagy kérdés persze az lesz, hogy hogyan tudnak hatékonyan az érvényes AML – KYC (pénzmosási, ügyfélmegismerési) szabályoknak majd megfelelni, de nyilván menni fog, de az már kapásból mérsékelni fogja, hogy mennyire lesz kényelmes a fogyasztó számára.
Kanyarodjunk el a Libra-tól, beszéljünk általában a kriptopénzekről. Mikor találkozott először a bitcoinnal?
Nem sokkal megjelenése után.
Mi volt az első benyomása?
Számomra a bitcoin lényege a blockchain, ami iszonyú izgalmas. Egyből eszembe jutott, amit anno még pénzelméletből olvastam: ha létre lehet hozni egy tökéletes hitelrendszert, ahol mindenki tartozása mindenkivel szemben számon tartható, akkor megszűnik a pénz egyik legfontosabb funkciója, hogy forgalmi eszköz.
Én inkább ezt a tökéletes útfüggőséget értékeltem a bitcoinba, de amit a bányászatról olvastam arról nekem csak a buborék jutott eszembe, ami be is jött. Nagyra nőtt majd kipukkadt.
Ön szerint feladata a Nemzeti Banknak, és áltlában az államnak, hogy foglalkozzon a kriptopénzekkel?
Persze. Foglalkoznak is. De nem önmagában a krptopénz az érdekes, hanem az e-pénz. Például, hogy a mai technika mellett megvalósítható, hogy a jegybankok vezessék mindenki számláját és akkor semmi szükség készpénzre és banki pénzteremtésre. Ezek izgalmas kérdések.
El tudja képzelni, hogy a kriptopénzek valóban a hétköznapi gazdaság fizetőeszközévé váljanak?
Az e-pénzekről persze. Aztán hogy a végén ezek pont „kriptopénzek” lesznek-e az más kérdés. A jegybankok monetáris politikáját – amelyek már réges-régen nem pénzmennyiséggel hanem kamatokkal szabályoznak – önmagában ez nem fogja módosítani. A többit meglátjuk.
Borítóképünkön látható fotó a hvg.hu tulajdona.