Sokan még mind a mai napig úgy gondolják, hogy a Bitcoin egy anonim fizetési rendszer, bár egyre többen vannak, akik sietve hozzáteszik: valójában fél-anonim, elegánsabb kifejezéssel élve: pseudonym. Tény, és való, Satoshi alkotása anonimnak indult, azonban a rendszer terjedése, és sikere, illetve egy egyre fontosabb új terület, az igazságügyi blokklánc véget vetett a névtelenségnek.
[banner id=”53193″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A Bitcoin korai éveiben jó oka volt a darknet felhasználóknak arra, hogy az akkor még alig ismert kriptopénz ellenében adják-vegyék portékáikat: biztosak lehettek abban, hogy sosem kerül napvilágra a személyazonosságuk.
A Bitcoin pseudonym, azaz fél-anonim, hiszen azt nem tudhatjuk, hogy ki áll egy Bitcoin tárca mögött, viszont ha kiderült az illető személyazonossága, akkor onnantól kezdve minden tőle indult – vagy hozzá érkezett – tranzakció azonosítóható.
Tíz év elteltével azonban a hatóságok is kellően felkészültek, megtanulták a “kriptopénz-leckét”, már távolról sem ismeretlen a blokklánc fogalma, sőt, előszeretettel használják, és “használtatják” a bűnözőkkel, hiszen kifejezetten segíti a munkájukat.
Ma már viszonylag egyszerű összekapcsolni egy személyazonosságot egy Bitcoin tárcával, sőt, az is könnyedén kideríthető, hogy pontosan milyen “útvonalat” jártak be a kérdéses kriptopénzek, és mire lettek felhasználva. Önálló iparág épült ki igazságügyi blokklánc elnevezéssel, ezek a cégek szinte bárkinek segítséget nyújtanak egy-egy tárca, vagy kriptopénz összeg részleteinek feltárásában, a kérdés csak az, hogy mennyire mély a zsebünk.
Az ügyfelek között az USA-ban a hárombetűs állami szervek szinte mindegyike szerepel, az IRS, DEA, FBI, ICE, és SEC felsorolásban jelen van az adóhatóság, a pénzügyi- és tőzsdefelügyelet, a filmekből jól ismert, államközi bűnüldözőszerv, a drogokra, és fegyverekre specializálódott ügynökség, de még a bevándorlási hivatal is.
KYC – minden jó, és minden rossz forrása
Az úgyevezett Know-Your-Customer megközelítés hamar megjelent a kriptopénztőzsdéken, a cél roppant egyszerű: (pontosan) tudni, hogy kik is az ügyfeleik.
Egyúttal pofonegyszerű megoldást nyújtott a blokkláncon történő tranzakciók mögötti személyek azonosítására, hiszen ha adott a “forrás”, vagyis az eslődleges vásárlás, ami egy kriptopénztőszdén történik, akkor egy blockexplorer segítségével követhetjük a “pénz útját”, tudván azt is, hogy kit kell felelősségre vonni, ha valamilyen illegális tevékenységben vesz részt az adott összeg.
Az egyik első szolgáltató az igazságügyi blokklánc területén a 2014-ben még ingyenes, mára már kőkemény üzletté változott BlockSeer, az eredeti cél szerint azt ellenőrizhettük, hogy egy kriptopénztőzsdén vásárolt bitcoin összeg eljutott-e valamelyik online kaszinóba.
A bűnüldözés valóban nemes, és üdvözlendő cél, a helyzet viszont az, hogy a KYC-nak köszönhetően a kriptopénzek területén dolgozó cégek ugyanúgy számos érzékeny adatunkhoz juthatnak hozzá, mint a Cambridge Analytica botrány kapcsán nemrég kellemetlen helyzetbe került Facebook.
Sőt, míg a Facebook-al fotóinkat, kedvenc filmünk címét, és a leggyakrabban hallgatott zenéket osztjuk meg, addig egy KYC azonosítás során meg kell adnunk a hivatalos okmányunkon szereplő összes adatot, köztük a címünket, pontos – és valós – születési dátumunkat, az adott okmány azonosítószámáról nem is beszélve.
Úgy tűnik, hogy a bűnüldözés – akarva-akaratlanul – kéz a kézben jár a személyes adataink biztonságának feladásával.
Satoshi is ezért bújkál?
Könnyen lehet, hogy Satoshi, vagy a Satoshi tárcáihoz hozzáférő személyek azért nem kezdtek még semmit az alkotó bitcoin vagyonával, mert jól tudják: hamar óriási figyelmet kaphatna, ha valami történik ezekkel a tárcákkal.
Gondoljuk a Whale Alert Twitter csatornára, pillanatok alatt jelzik, ha felbukkan egy-egy komolyabb pénzmozgás, ha pedig eljut egy KYC-val rendelkező kriptopénztőzsdére, vagy váltóra egy összeg, akkor máris adott legalább egy személy, aki köthető a kérdéses tárca kezelőjéhez.
Túl a tőzsdéken
Azon is rég túlestünk már, hogy csak a KYC-t alkalmazó kriptopénztőzsdék jegyeztek fel rólunk szinte mindent, hiszen a kriptopénz ATM-ek is azonosítást kérnek, vagy ha a mozgatott összeg kicsi, és nincs szükség azonosításra, akkor is adott az eszközben rejlő kamera.
A kötelező, és megkerülhetetlen azonosítást kérő szolgáltatások száma csak nő, a Bitcoin legfeljebb életútjának első néhány évében volt anonim, később legjobb esetben is pseudonym, mára meg már szinte teljesen elvesztette anonimitását, annak minden előnyével, és hátrányával együtt.