Ismét jelentkezünk napi tippek rovatunkkal, feltett szándékunk, hogy a kereskedés pszichológiájának mind az “ötven árnyalatát” bemutassuk, reméljük mai epizódunk is hasznosnak bizonyul olvasóink számára! Ma ismét a kereskedés során meghatározó érzelmek, azon belül is a két legfontosabb, a félelem, és a kapzsiság kerül terítékre, azonban egy lépéssel tovább megyünk.
Árnyalni fogjuk ezt a két érzelmet, legalábbis bemutatjuk a lehetséges “altípusaikat”, illetve potenciális következményeiket.
[banner id=”67225″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Félelem
A félelem egyfajta biztonsági mechanizmus, ahogy minden más érzelem, érzés, ez is az evolúció során jelent meg a tudatunkban. Hasznosnak hasznos az életünk során, a kereskedési munkánk kapcsán viszont könnyen előfordulhat, hogy inkább hátráltat, mintsem segítene. Az FXCM remek anyaga szerint két típusát, pontosabban “tárgyát” különböztethetjük meg a félelemnek:
- A kudarctól való félelem
Természetesnek tűnik, és valóban az is: azért félünk a kudarctól, mert jól tudjuk, hogy ha kudarcot vallunk, akkor a környezetünk, és mi magunk is megkérdőjelezzük a saját értékünket, a teljesítőképességünket, ha úgy tetszik a “hasznosságunkat”. Arról nem is beszélve, hogy a tőkénk elvesztésétől is félünk, méghozzá jogosan, hiszen a megélhetésünk kerülhet kockára, ha elveszítjük.
A kereskedési munkánk kapcsán könnyen lehet, hogy nem teszünk meg bizonyos lépéseket, egész egyszerűen a fenti okokból, ahogy az élet más területein is, a kereskedés során is megbéníthat a félelem. Ez ellen tudatosan kell tennünk, nem engedhetjük meg magunknak, hogy egyáltalán ne cselekedjünk a kudarctól való félelem miatt.
- A sikertől való félelem
A sikertől való félelem már egy jóval nehezebben értelmezhető, összetett pszichológiai jelenség. Sok oka lehet, felmerülhet például a kereskedőben, hogy ha sikeressé válik, akkor a környezete folyamatos, újabb és újabb sikereket vár majd tőle, ennek a nyomásnak pedig nem biztos, hogy meg tud felelni, így jobb, ha a biztos sikertelenség állapotában marad.
Ehhez kapcsolódik az angolban csak “self-sabotage”-ként ismert jelenség, magyarul talán: “önszabotázs”, ennek során önmagunknak ártunk, olyan lépéseket teszünk, amikkel hátráltatjuk saját magunkat.
Továbbá felmerülhet az úgynevezett “donáció a piacnak”, ennek során szinte önként adjuk fel tőkénket a piac számára, ismét egy nehezen értelmezhető, ám a maga módján logikus pszichológiai jelenség.
A kereskedés sok stresszel járhat, a kereskedési munkától, a kereskedés kellemetlen élményétől való félelem vezethet ahhoz, hogy az egyén inkább szándékosan kudarcot vall, árt saját magának, azért, hogy bizonyítsa önmagának, és a külvilágnak, ez neki nem megy, valami mással kell foglalkoznia.
Vegyük észre magunkon a sikertől való félelem, és az önszabotázs jeleit, ha ezeket tapasztaljuk, akkor tartsunk önvizsgálatot, igyekezzünk feltárni, hogy valóban szeretnénk-e kereskedővé válni. Ha a válasz az, hogy nem, akkor rengeteg veszteséget spórolhatunk meg magunknak, jobb, ha el sem kezdünk kereskedni.
Kapzsiság
Ez az érzelem már sokszor előkerült sorozatunk korábbi anyagaiban, szintén meghatározó, nagy jelentőségű, egyben rendkívül veszélyes a kereskedés során. Nem mindegy azonban, hogy pontosan “mire vesz rá” minket a kapzsiság, ha tisztában vagyunk a lehetséges következményeivel, akkor könnyebben azonosíthatjuk:
- Overtrading
Magyarul talán: “túlkereskedés”, a jelenség során szinte esztelenül, gondolkodás, mérlegelés nélkül kereskedünk, semmibe véve az eredetileg kitűzütt stratégiánkat, és a saját magunk számára felállított szabályokat. Olyasmit teszünk a piacon, ami határozottan kívül esik a stratégiánkon, megpróbálunk lecsapni minden kínálkozó lehetőségre bármiféle szabály, vagy önfegyelem nélkül.
- Agresszív kockázatvállalás
A kapzsiságunk kielégítése érdekében könnyen eshetünk abba a hiába, hogy tovább nyújtózkodunk, mint a takarónk ér, az erőforrásainkon túlmutató, azokat teljes mértékben kimerítő kockázatvállalásról van szó. Mondanunk sem kell: óriási hibát követünk el, a kudarc pedig szinte borítékolható.
- A nyereség-veszteség meghatározására való képtelenség
Minden egyes trade előtt tudnunk kell meghatározni, hogy mit értékelünk nyereségként, és mit veszteségként, ha erre nem vagyunk képesek, akkor alapvetően hibás a kereskedési munkánk. A kapzsiság “elhomályosítja” a gondolkodásmódunkat, hiszen irreális profitszinteket lőhetünk be, a veszteségeink realizálását pedig “elhalasztjuk”, nem vesszük figyelembe, hiszen csak a nyereségek azonnali jutalmára fókuszálunk.
Ez ahhoz vezethet, hogy vesztes pozíciókban maradunk, a nyereségeinket pedig nem becsüljük meg, vagy el sem érjük.
Ha nem tanuljuk meg menedzselni a kapzsiságunkat, akkor könnyen eljuthatunk a sorozatunk korábbi anyagaiban már említett eufória, és a túlzott önbizalom állapotába, ezek pedig további hibákhoz vezetnek. Képesnek kell lennünk arra, hogy felfedezzük önmagunkon a fenti pszichológiai jelenségeket, akár a félelem, akár a kapzsiság “altípusairól”, vagy következményeiről van szó.