Tegnap más hírek, többek között az IEO-król szóló összefoglalónk vette át a napi, elméleti, főként pszichológiai tippek rovatunk helyét, ma azonban már nincs megállás, ismét jelentkezünk! A mai hármas csomagban főként az emberek egymásra való – negatív – hatását, és a csoportdinamikát mutatjuk be, bizony a kereskedés során is nagy jelentősége van ennek.
Egy bolond százat csinál
Annak a valószínűsége, hogy az egyén magáévá tesz egy elképzelést, vagy egy gondolatot, véleményt egyenes arányban áll azzal, hogy hány másik, a környezetében lévő ember osztja azt az elképzelést, gondolatot, véleményt. Ennek következtében minél több ember hisz valamiben – még akkor is, ha az egy téves hiedelem -, annál valószínűbb, hogy újabb emberek is elfogadják az adott gondolatot.
A kereskedők esetében gyakori, hogy különböző group chat-ekben vesznek részt, könnyen úgy gondolhatják, hogy az ott elhangzottak megállják a helyüket, éppen ezért fontos, hogy olyan felületekhez csatlakozzunk, amikben profik adják a signal tppeket.
Csordaszellem
Az emberek ösztönösen csoportokba verődnek, különösen akkor, amikor rosszul mennek a dolgok. Ilyenkor az egyén hajlamos arra, hogy egy csoporthoz csatlakozzon, és egyszerűen lemásolja a csoport többi tagjának viselkedését, hiszen “ennyi ember nem tévedhet”, legalábbis ez a pszichés üzenet, ami automatikusan megjelenik bennünk.
A kereskedés során ennek a pszichológiai jelenségnek két – nagyon – káros hatása lehet. Az egyik az, hogy pontosan így alakulnak ki a buborékok, egyre többen másolják mások – hibás – kereskedési, vagy befektetési döntéseit, anélkül, hogy saját maguk utánajárnának, vagy ellenőriznék annak helyességét.
A másik káros hatás az lehet, hogy ha az emberek nem értik egy piaci folyamat, vagy egy adott trade lényegét, akkor “csordába verődve” előállhatnak egy – hamis – magyarázattal, vagy egész egyszerűen elfogadhatják mások kényelmes magyarázatát, miszerint a piac már csak ilyen “furcsa” és “kiszámíthatatlan”.
Struccpolitika
Ahogy az élet szinte minden területén, úgy a kereskedés során is elő-elő fordul, hogy egész egyszerűen a homokba dugjuk a fejünket, nem akarjuk elfogadni, hogy bizony rossz irányba mennek a dolgok. Egy általános, és érzékletes példa a struccpolitikára a dohányosok reakciója arra, hogy a dohányzás káros: egész egyszerűen nem törődnek vele, elfordítják a fejüket, ha ez szóba kerül.
A kereskedés során gyakori, hogy egy vesztes trade-et új pozíciókkal bővítenek a kereskedők, egész egyszerűen azért, mert nem hajlandóak elfogadni, hogy bizony nem megy, amit elképzeltek. Egy másik, gyakori reakció kereskedőktől, hogy tágítják a stop-loss beállításukat, vagy úgy ahogy van le is veszik, hiszen azt hiszik, hogy majd csak jobbra fordulnak a dolgok, nem hajlandóak szembe nézni azzal, hogy rossz döntést hoztak, és rossz, legalábbis számukra kedvezőtlen irányba megy a piac.
