Kína egy ideje a „blokklánc igen, a Bitcoin nem” tábort erősíti, amit időnként több politikus, szakértő és mint a legutóbb, maga Hszi-Csin ping is megerősít. 2017-ben a kínaiak egy átfogó tiltást éltek át, ami mindent magával vitt, aminek köze volt a kriptóhoz: helyi kriptotőzsdékre csaptak le a hatóságot és az ICO-kat büntethetővé tették.
2018-ban aztán egy átfogóbb szabályozást fogadtak el, ami főleg a blokkláncokra kötött szolgáltatásokkal volt elfoglalva és gyakorlatilag minden felelősséget azok nyakába varrt. Jó példa erre a tavaly kínai vakcina-botrány, aminek piszkos részleteit az Ethereum blokkláncon örökítették meg. Mivel ezek csak egy blockchain explorer-el láthatóak, az adott explorer gazdája büntethetővé vált, hiszen a cenzúra által nem kívánatos tartalmakat jelenített meg.
[banner id=”69210″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A tavalyi évben már egyszer megszólalt Hszi-Csin ping a blokklánccal kapcsolatban, akkor úttörő technológiának nevezte azt. A legtöbb véleményvezér ekkor már azon az állásponton volt, hogy Kína egyszerűen kontrollálni akarja a blokkláncokat, és az azon keresztül átszűrődő információkat, ahogyan az internettel is teszi.
A főtitkár múlt heti megszólalása viszont nem várt hullámokat vert: 42%-ot emelkedett a bitcoin árfolyama, miután Hszi-Csin ping arról beszélt, hogy: „egyre több ország verseng a vele [blokkláncokkal] elérhető előnyök megszerzéséért és bár Kína erős alapokkal vághat neki a küzdelemnek, fel kell gyorsítania a fejlődést és aktívan ösztönöznie kell a blokklánc integrációját a gazdasági és társadalmi folyamatokba.”
Bár a sajtó ennek a kijelentésnek tudta be, a kapcsolat a bitcoin áremelkedése és a főtitkár beszéde között nem egészen egyértelmű. Hiszen a blokkláncok fő értéke (na jó, a spekuláción kívül) a depolitizált, központi döntések nélkül működő, kontrollálhatatlan digitális pénzekben áll. Kína első embere pedig épp ezt a technológiát méltatta.
Simán elképzelhető, hogy sem a befektetők, sem kínai magas rangú politikusok nem tudnak ténylegesen különbséget tenni a kettő között. Azt is el tudom képzelni, hogy Hszi-Csin ping még aznap egy átlagos gazdasággal kapcsolatos rendezvényen is megjelent és ott is teljes meggyőződéssel méltatta az aktuális új technológiákat.
A főtitkár ugyanebben a beszédében például az AI-t is megemlítette, mint forradalmi újítás, amire érdemes építeni – ezt már egyébként nagyon sokszor megtette. Kína és az AI kapcsolatáról viszont mostanában nem tud más eszünkbe jutni, mint a mindent figyelő, minden adatot rögzítő és mindent tudó állam képe. Odaát már nagy sikerrel tesztelik.
Az, hogy a kínai államgépezet szereti az AI-t és ezzel összefonódó big datát, de tiltja a kriptopénzeket, nem más, mint a „blokklánc igen, a Bitcoin nem” filozófia gyakorlati megvalósulása, ahogy az Peter Thiel állította. A készülő digitális valutájuk pedig méginkább ráerősít majd erre. Emiatt még az is lehet, hogy számukra nem olyan nagy baj az, ha tévedésből mások összemossák a kettőt.