Érdekes megfigyelésről számoltak be a Whalepool nemzetközi kereskedői közösség elemzői. A csoport tagjai egy tőzsdei forgalmat ellenőrző szkriptet készítettek, ami a megrendelőkönyvekben (Order Book) található vételi és eladási ajánlatokat hasonlítja össze, a tőzsdék által lejelentett ügyletekkel (Trade History).
1. Order Book, 2. Trade History
A program azt vizsgálja, hogy a váltókon valóban az aktuálisan elérhető legjobb vételi vagy eladási árakon teljesülnek-e a megbízások, vagy az ezek közötti sávban, amit szaknyelven spread-nek (árrés) neveznek. Amennyiben a Trade Historyban feltüntetett ügyletek jelentős része a spread sávban kerül végrehajtásra, az vagy azt jelenti, hogy a tőzsde a saját maga számára kereskedik és olyan ügyleteket hajt végre, ami a hétköznapi felhasználók számára nem lehetséges, vagy azt, hogy hamisítja a saját forgalmi adatait és valójában nem is létező ügyleteket nyomtat magának.
[banner id=”82524″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
- A fenti képen a legalacsonyabb vételi árfolyam: $6835.91
- A legalacsonyabb eladási árfolyam: $6835.52
- A spread: $6835.91 – $6835.52 = $0.39.
Ha az adott időpillanatban ebben a $0.39-es köztes sávban kerülne végrehajtásra egy ügylet, az kétes kereskedelmi tevékenység gyanúját vetné fel.
A csoport által pár napja már futtatott szkript az eddig vizsgált tőzsdék közül a talán kevésbé ismert Bilaxy és a Binance esetében rögzített kiugróan magas, a spread sávban végrehajtott kereskedési tevékenységet. Míg a Bilaxy esetében a hamisítás teljesen nyilvánvaló, a Binance-nél meglehet az esélye annak, hogy a tőzsde által küldött adatok tökéletlensége okoz mérési pontatlanságokat, az adott pillanatban végrehajtott tranzakciók és a spread összevetéséhez ugyanis miliszekundumnál is gyakoribb mintavételezésre lenne szükség, amire a Binance nem ad lehetőséget.
Így hamisítja meg statisztikáit a napi több milliárdos forgalmat lejelentő Bilaxy
Ami viszont biztosnak tűnik, hogy más ismertebb váltók, például a Coinbase, a Bitstamp, az FTX és a Kraken is valós kereskedési tevékenységet folytat, legalábbis a teljes volumenükhöz képest elhanyagolhatóan alacsony a spread-ben végrehajtott tradejeik száma, amit akár időnként jelentkező mikro lagok is okozhatnak. A szintén vizsgált Bitfinex lehetőséget teremt az úgynevezett rejtett ügyletek (Hidden Orders) végrehajtására is, ami némi felárért cserébe láthatatlanná teszi a feladott vételi vagy eladási ajánlatokat, így azt nem lehet megállapítani, hogy a tőzsde a spread sávban kereskedik-e, vagy éppen egy feladott Hidden Ordert hajt-e végre.
Aki maga is kipróbálná a Whalepool programját, itt töltheti le az ehhez szükséges (Python) fájlokat. Ha szeretnétek többet is megtudni a tőzsdei kereskedési forgalmak hamisításáról, ovassátok el kapcsolódó anyagunkat: