A kínai bányász óriás Bitmain, a most debütáló S19-es bányagépe kapcsán foglalta össze termékcsaládjának történetét, ami a témához kevésbé értők számára is segíthet kontextusba helyezni azt, hogy az elmúlt 10 év során honnan hová jutottunk el.
[banner id=”74689″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A Bitcoin 2009-es indulását követő első évben, a bányászat még csak néhány kocka hobbija volt. Akkoriban még egy hagyományos otthoni számítógép teljesítménye is elegendő volt ahhoz, hogy valaki megszerezze az 50 BTC-s blokkjutalmakat, bár ez még a legjobb esetben is csak néhány dollárnyi pluszjövedelmet jelenthetett a számukra. Mára ugyanez a tevékenység egy komoly beruházásokat igénylő, de évente ötmilliárd dolláros bevételt termelő iparággá fejlődött
A bányászattal kapcsolatos első komolyabb áttörésre 2010 októberében került sor, amikor elérhetővé vált egy videókártyákkal történő bányászatot is lehetővé tevő program. Habár a hash rate növekedésnek indult, hamar világossá vált, hogy a GPU-k állandó működtetése rendkívül energiaigényes és túl sokba kerül ahhoz, hogy otthoni környezetben, a lakossági villamos árak megfizetése mellett nyereségessé válhasson.
Bányászat FPGA-kal
2011 júniusában jelentek meg az első FPGA-k, amik olyan speciális áramkörök voltak, amiket egyedileg lehetett bitcoin bányászatára programozni. Ezek már sokkal hatékonyabban működtek elődeiknél, fogyasztásuk ugyanakkora teljesítmény mellett a grafikus kártyák harmada volt. Hátrányukat a nagyobb tömegben való alkalmazásuk jelentette, ezeket ugyanis mind egyesével kellett finomhangolni az elvégzendő feladataik elvégzésére. Végül ez ágyazott meg a kifejezetten bányászat céljából létrehozott speciális egységek, az ASIC-ok megszületésének.
A Bitmain 2013 novemberében mutatta be első bitcoin bányagépét, az Antminer S1-et, aminek teljesítménye 180 GH/s volt, ezt pedig néhány hónappal később már az 1TH/s sebességű S2-es modell követte.
___
A bányagépek számítási kapacitását, vagyis hogy másodpercenként hány műveletet képesek elvégezni, hash-ben mérik.
- 1 kH/s is 1,000 hash per másodperc
- 1 MH/s is 1,000,000 (egymillió) hash per másodperc
- 1 GH/s is 1,000,000,000 (egymilliárd) hash per másodperc
- 1 TH/s is 1,000,000,000,000 (ezermilliárd) hash per másodperc
___
2014-ben egészen az S5-ös modellig jutott az Antminerek számozása, miközben a Bitmain létrehozta saját bányászközösségét, az AntPool-t is. Egy évvel később ugyancsak nekik köszönhetően indult el a BTC.com blockchain explorer oldal, aminek ügyvezetői 2016-ban szintén elindították saját bányász pooljukat. A BTC.com és az Antpool azóta is a vezető bányászkonzorciumok közé tartoznak.
A szintén 2016-ban debütáló S9-es bányagépek sebessége már jócskán 10 TH/s fölé kúszott, amihez képest már egy nagyságrenddel nagyobb teljesítményre lesznek képesek az éppen most forgalomba kerülő S19-esek, amik másodpercenként már 100 TH-el tudják fejteni a satoshikat.
Hogy ez pontosan mit is jelent a riválisok termékeivel összehasonlítva:
- Antminer S19 Pro, 110 TH/s, 3250 W, ár: $2,900
- Whatsminer M30S++, 112TH/s, 3472 W, ár: $1,800
- Hummer Miner H9 Pro, 84TH/s, 3360 W, ár: $1,600
- Canaan Avalon 1166, 68 TH/s, 3196 W, ár: $?
- INNOSILICON T3+, 67 TH/s, 3300 W, ár: $2,000
A F2Pool adatai szerint jelenleg legprofitábilisabban üzemeltethető bitcoin bányagépek
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A Bitmain egyébként már nem csak a kriptopénzek bányászatában érdekelt. Egy napokban megjelent beszámoló szerint a cég által gépi tanulásra és mesterséges intelligenciák fejlesztésére gyártott hardverei (Sophon BM1680) 300 millió dolláros bevételt hoztak számukra az év első négy hónapja során.