Ha van valami, ami mindenkit zavar, akkor az az eldobott szemét, szennyezi az élő- és a vizuális környezetet, sőt, akár veszélyes is lehet. Mindenkit, kivéve persze azokat, akik szemetelnek. A többség, akik szép, rendezett, élhető környezetet szeretnének egy ideje azonban nem mennek el szó nélkül a gyönyörű hazai tájakat elcsúfító kupacok mellett, hiszen adott a Jövő-Öko-Nemzedéke Alapítvány (JÖN), akik néhány hónapja már blokklánc támogatással is harcolnak a szemetekkel.
Szebenyi Péterrel, a JÖN kuratóriumi elnökével beszélgettünk.
Péter nevéhez nem csak a JÖN, hanem a Hulladékvadász.hu is kötődik, évek óta szerveznek szemétszedéseket országszerte, a járvány előtt nem volt ritka, hogy egyszerre akár három, más-más településen lévő helyszínen dolgoztak, csapatonként 20-30, vagy akár 50 ember részvételével.
Az önkéntesek, pontosabban: JÖNkéntesek jellemzően a szombat délutánt szánják arra, hogy egy kicsit -vagy sokkal- szebbé varázsolják a környezetüket, az alapítvány kesztyűket, zsákokat biztosít a munkához.
A legfontosabb persze az összegyűjtött hulladék elszállítása, miután a csapat végighaladt az előre megtervezett útvonalon, a zsákokat elvitetik, a szponzoráció általában egy-egy magyar cégtől származik, de előfordul, hogy egy nagyobb cég a saját telephelyét varázsolja újjá a JÖN segítségével.
Az egyik eddigi legnagyobb sikerű akciójuk során a Duna pesti partját, egészen pontosan a belvárosi szakaszt tisztították meg az évtizedek alatt összegyűlt szeméttől:
Szebenyi nem mellesleg úttörőként megteremtette itthon a környezetvédelmi influenszer műfaját, lassan, de biztosan növekvő követőbázisának az otthoni növénytermesztéstől kezdve a hulladékmentes háztartásig számos témában ad tanácsot a közösségi médiában, főként a YouTube felületén.
Szebenyi Péter
Az alapítvány meghonosította a “plogging” műfaját is Magyarországon, a jogging, vagyis kocogás, és a picking, vagyis szedés szavak összetételéből született kifejezés Svédországból származik, ahogy a neve is sejteti: az önkéntesek kocogni mennek, ha meglátnak egy eldobott szemetet, egy pillanatra megállnak és zsákba teszik.
Egy eldobott kartondoboz = 1 token?
Egy közeli baj- és munkatárs, Kertész Balázs évek óta foglalkozik hobbiként kriptopénzekkel, az ő fejéből pattant ki az ötlet, miszerint kéne egy jól kitalált ökoszisztéma, és egy token, ami az ökoszisztéma védelmében segíthet. így született meg a Zeewa rendszere.
Eredetileg az Ethereum platformján indult, azóta a Gochainre áttért ZWA token célja, hogy ösztönzőként, és egyfajta belső elszámolási egységként segítsen a szemétszedési akciókban, az igazán ötletes modell egyik pillére az, hogy az önkéntesek tokeneket kaphatnak a részvételért, így egészen új “értelmet”, legalábbis formát ölt a bányászat.
A cél továbbra is az illegális hulladéklerakatok felszámolása, most már azonban túlmutatva Magyarország határain, nemzetközi ambíciókkal, ennek megfelelően angol nyelvű bemutatkozóval futnak neki a problémának.
A felhasználóknak a szemétszedési akciókban való részvételen túl más lehetősége is van a hozzájárulásra, kézenfekvő a bejelentés eszköze, ha találunk a közelünkben egy szemétdombot, akkor könnyedén elkészíthetünk egy riportot, amiért szintén tokenekkel jutalmaz a rendszer.
A Zeewa token, és a forint között 1,18-as szorzóval számolhatunk, egy ZWA 1 forinttal egyenértékű, 0,18 forint pedig az alapítvány, és a Zeewa támogatására megy.
Előre meghatározott készlettel rendelkező tokenről van szó nyolcszáz millió létezik, minden ZWA token mögött a támogatásokból befolyt fiat pénz áll, nem kerülhet ki a teljes készletből token úgy, hogy ne lenne meg a fedezete.
Rátérve a gyakorlati részletekre, egy szemétszedési akció egyenlege, vagyis az arányok így oszlanak meg, ha például százezer forint a teljes takarítás költsége, akkor:
- 80 000 az elszállítás,
- 10 000 a zsákok, kesztyűk költsége,
- 10 000 forintnyi token pedig a résztvevők jutalmazása.
Természetesen van lehetőség a tokenjeink “forintosítására”, hiszen az egyik hazai váltó, a CoinCash együttműködő partnerként vesz részt a Zeewa munkájában. A munkát nem mellesleg számos fiat pénzzel lehet támogatni, a rendszer automatikusan Zeewa tokenekre váltja az adományokat.
Miután megtörtént egy helyszín bejelentése, megvolt a felmérés is, a Zeewa rendszere okosszerződéseken keresztül vonja be az összes érintett felet, a hulladék elszállítását végző céget, az illetékes hatóságot egyaránt. Ezt követően megkezdődik a helyszín tisztítása, amihez főként a közösségi médiában toboroznak humán erőforrást.
Természetesen arra is van lehetőségünk, hogy tokeneket vásároljunk, ez is az adományozás egy formája, a token nem szerepel kriptopénztőzsdéken. Az Ethereumról azért váltottak a Gochainre, mert ez a platform zöldebb, gyorsabb, mint az -egyelőre- Proof-of-Work konszenzus mechanizmussal működő nagy elődök.
A Zeewa rendszere év elején indult, óriási érdeklődés mellett, azonban ahogy szinte mindenbe, a koronavírus-járvány ebbe is beleszólt, a szemétszedés közösségi tevékenység, így egy ideig szüneteltetik az akciót, azonban a háttérmunka most sem áll meg. Már több, mint ezer bejelentés érkezett, ezek megoldásához összesen 46 091 000 tokennyi tőke szükséges.
Mi nagyon sok sikert kívánunk a JÖN alapítványnynak, a Hulladékvadász stábjának, és persze a Zeewa rendszerének is, be fogunk számolni a fejleményekről!
