Egy hónap telt el az Ethereum 2.0 első fázisának indulása óta. A Beacon Chain bizonyos szemszögből nézve még nem több egy zombi hálózatnal, hiszen a stake-elésen kívül másra még nem ad lehetőséget, ugyanakkor a benne rejlő lehetőségek miatt már így is sokan elkötelezték magukat a jövője iránt.
A hivatalos statisztikák szerint az elmúlt hetekben közel 2.4 millió ethereumot (a teljes mennyiség (~2%-át) helyeztek letétbe a hálózaton. Ezt a nagyjából 2 milliárd dollárt, 4647 egyéni befektető (wallet cím) dobta össze (ami fejenként átlagosan 430 000 dollárt jelent). Az indulás óta a stake-elés funkció jól működik, ezzel kapcsolatban eddig egyetlen hibát sem jelentettek a résztvevők.
Az idei évben alapvetően három fontos területen léphet előre az Ethereum blokklánc:
Először is megkezdődhet az ETH 1 és ETH 2 blokkláncok összeolvadása. Ennek jelenleg legvalószínűbb formája az lesz, hogy az okos szerződések működését felügyelő és végrehajtó rendszert (Ethereum Virtual Machine), egy az egyben átemelik a 2.0-ba, aminek sikere esetén a működésben semmilyen változást nem fognak észre venni sem a fejlesztők, sem pedig a felhasználók. Ezt követően kezdődhet meg a proof-of-work típusú bányászat fokozatos lekapcsolása és a stake-elésre történő teljes átállás. Bár a PoW leállása sokáig csak egy távoli és megfoghatatlan célnak tűnt, az első ezt szimuláló teszt hálózat heteken belül elindulhat.
A második fontos irány – és talán erre várnak a legtöbben – a skálázódás terén hozhat fejlődést. A gyorsabb és olcsóbb tranzakciók eljövetelét a sharding bevezetése teheti lehetővé.
A sharding (partícionálás) során a Ethereum blokkláncát kisebb egységekre osztják. Míg jelenleg az összes node megkapja a hálózaton végbement valamennyi tranzakcióról szóló összes feljegyzést, a sharding használatával már csak egy előre kijelölt, kisebb egység utalásainak feldolgozásáért lesznek felelősek. Ez a munkamegosztás elméletileg jelentős, akár százszoros teljesítménynövekedést is eredményezhet.
Amik mindezt kiegészíthetik, azok a rulluppok, amikről ősszel Vitalik Buterin is hosszasan értekezett. Ezek olyan Ethereumra épülő kiegészítő megoldásokat jelentenek, amelyekkel szintén csökkenthető a fő láncra nehezedő terhelés. Ezek egyikének közelgő indulásáról nemrégiben mi is beszámoltunk
A harmadik fontos terület a felhasználóbarát light kliensek fejlesztése lesz. Hogy mi is az a kliens? Például az a böngésző, amin ezt a bejegyzést olvasod, egy kliens programnak tekinthető. A segítségével csatlakozni tudsz különböző oldalakhoz, szolgáltatásokhoz és kommunikálhatsz másokkal is, akik szintén egy klienssel (böngészővel) csatlakoznak az internetre.
Az ethereumnál alapesetben egy node futtatására lenne szükségünk és a nap 24 órájában online kellene maradnunk, hogy a blokklánccal folyamatosan szinkronizálva képesek lehessünk a fenti tevékenységek végrehajtására. Egy light kliens az ezzel kapcsolatos terheket veszi le a felhasználók válláról és teszi lehetővé, hogy akár egy egyszerű mobil appal is hozzáférhessenek a különböző decentralizált szolgáltatásokhoz.
Hogy a fenti célok elérése pontosan milyen határidőkön belül valósulhat meg, az a következő hetekben tisztázódhat. Prioritást elsősorban a skálázódás fejlesztése élvez, így jövő ilyenkorra talán már búcsút inthetünk a több tíz dolláros ERC20 tranzakciós díjaknak.
CME: a bitcoin után az ethereumot is felveszi kínálatába a világ legnagyobb határidős tőzsdéje
