Öt évvel ezelőtt indult el az Ethereum blokklánc. A DAO-hacktől kezdve, az ICO buborékon át, a mostani DeFi őrületig sok mindent felidézhetnénk az elmúlt évek történéseiből. Ha nem is minden részletre kiterjedően, de erre fogunk most kísérletet tenni.
Az Ethereum neve szinte már egybeforrt az ‘okos szerződés’ kifejezéssel, ami tovább bővítette a blokklánc alapú rendszerek lehetséges felhasználásának módjait. Az okos szerződések lehetővé teszik, hogy előre meghatározott feltételeknek megfelelően kerüljenek végrehajtásra bizonyos műveletek. Az adott megállapodás résztvevőinek nem kell attól tartaniuk, hogy egy másik fél esetleg megpróbálja átverni őket, mert az okos szerződések végrehajtását nem a jog, vagy az egymásba vetett bizalom, hanem a kód garantálja.
[banner id=”74689″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
Habár az okos szerződéseket alapvetően a Bitcoin is támogatja, ezen funkciói kevésbbé kidolgozottak, így az Ethereum ebből a szempontból már az indulásától kezdve határozottan meg tudta különböztetni magát a nagy elődtől.
Vitalik Buterin
Az Ethereum egyik, de a mai napig talán legismertebb arca és egyben társalapítója Vitalik Buterin. A most 26 éves srác 2011-óta ismert alakja a nemzetközi kriptós közösségnek, egyike volt egy azóta is működő online újság, a Bitcoin Magazine alapítóinak. 2013-ban ő tett javaslatot egy új kriptopénz, az Ethereum létrehozására, ami a Bitcoinnal szemben már nem annyira az értéktovábbítást, hanem a blokkláncban rejlő más lehetőségeket, például a decentralizált döntéshozatalt helyezte előtrébe.
Javaslata számos tapasztalt fejlesztő figyelmét felkeltette, akik végül beálltak a project mögé. Közülük ma már többen is más blokklánc projekteken dolgoznak, többek között Charles Hoskinson is, akit a legtöbben jelenleg a Cardano vezetőjeként ismernek.
A szerveződő csapat 2014-ben munkához is látott, a mozgalmat összefogó Ethereum Alapítványt 2014 júliusában, a svájci Zug városában jegyeztették be. Ezt szinte azonnal egy ICO követte, ahol az Ethereum fejlesztésének támogatásához kérték a kriptós közösség segítségét.
Aki részt vett ebben az aukcióban, 1 bitcoinért 2000 ethereumot vásárolhatott magának. A bitcoin árfolyama akkoriban 300 és 600 dollár között ingadozott, így a korai befektetőknek még a legrosszabb esetben is csak 30 centet kellett fizetniük 1 ETH-ért. Ez mai árfolyamon számolva több, mint ezerszeres megtérülést jelentene.
A fejlesztés tehát kezdetét vehette, az Ethereum Frontier (Határvonal) névre hallgató béta hálózata pedig végül öt évvel ezelőtt, 2015. július 30-án, az Ethereum genezis blokkjának kibányászásával indulhatott el.
Vitalik és a Frontier
Alig egy hónappal a Frontier indulása után rendezték meg az Augur ICO-ját is, amivel ez lett az első, kifejezetten Ethereumra épülő projekt. Szintén 2015-ben született meg az ERC-20 token standard, ami egységesítette az Ethereumon létrehozható tokenek alapfunkcióit, de a Dai stabil coin megszületését megapalozó MakerDAO indulására is ebben az évben került sor.
2016 márciusára az Ethereum kilépett a béta állapotból, a fő hálózat első változata a Homestead (Tanya) elnevezést kapta. Ezt követően áprilisban indult el a mai napig is emlegetett DAO, aminek feltörése kis híján haza is vágta az egész Ethereumot. Az ezzel kapcsolatos részleteket az alábbi cikkünkben foglaltuk össze:
Az 50 millió dolláros hacket követően két részre szakadt a közösség. A támadás következményeit vállalók Ethereum Classic, míg az azt semmisé tevő hard forkot támogatók Ethereum név alatt folytatták tovább. A DAO körüli incidens az egész 2016-os évre rányomta a bélyegét, legalábbis ami az ETH árfolyamát illette.
[banner id=”77416″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
2017-ben aztán felgyorsultak az események. A Bitcoin népszerűségének növekedésével az Ethereumra is egyre több figyelem irányult. Azok a befektetők, akik úgy érezték, hogy lemaradtak a BTC-ről, befektethettek az Ethereumon egyre másra induló, az égről a csillagokat is leígérő ICO-kba. A statisztikák szerint 2017-ben 476 ICO-ba mintegy 9 milliárd dollárnyi befektetői pénz vándorolt, aminek nagy része ethereum tokenek formájában történt meg, ami az egekig (7 dollárról 1400 dollárig) lökte az ETH árfolyamát.
2017-es ICO-k
A befektetési mánia csúcsán sok elemző azt hitte, hogy az ethereum a bitcoint is letaszíthatja majd a trónjáról (flippening), ám erre végül nem került sor. Az ICO buborék csak 2018 második felében durrant ki. Habár a 2017-es bika piac csúcsát követően szabadesésben kezdett zuhanni szinte minden kriptovaluta árfolyama, 2018-ban mégis ötször annyi ICO-ra került sor, mint egy évvel korábban.
A Bitcoin és az Ethereum dominanciája 2017 nyarán valóban megközelítették egymást
Az ICO-k szervezői eközben szépen lassan elkezdték értékesíteni a befektetőktől szerzett ethereum tokenjeiket. Voltak, akik az így szerzett bevételeiket tényleg valamilyen fejlesztés finanszírozására fordították, de szép számmal akadtak olyanok is, akik egyszerűen csak leléptek a pénzzel. Akárhogy is, a folyamat eredményeként az ethereum árfolyama a 2018 januári 1400 dollárról, az év végére 80 dollárra esett vissza
Az Ethereum körül kialakult mánia arra is rávilágított, hogy a fejlesztőknek még számos komoly technikai problémára kell megoldást találniuk. 2017 őszén egy Ethereumra épülő játék (CryptoKitties) teljesen használhatatlanná tette a hálózatot. A tranzakciók lelassultak és csak irreálisan magas összegekért lehetett utalásokat végrehajtani a blokkláncon. A skálázódást ezt követően több hard forkkal próbálták meg elősegíteni, Vitalik pedig bemutatta a folyamatot ugyancsak támogató, Proof-of-Stake rendszerre való átállást javasló tervezetét.
Mivel ennek kidolgozása és az egymást követő hard forkok (Byzantium, Constantinople, St. Petersburg, Istanbul) végrehajtása is sok előkészítést igényelt, 2018 végére, részben talán az ETH árfolyamának esése miatt is, de a közösség némiképp szkeptikussá vált az Ethereum jövőjét illetően.
A 2019-es évben, az ICO-k helyét átvették a tőzsdék által szervezett IEO-k, azzal pedig, hogy a rivaldafény másfelé irányult, egy csendesebb, építkezős szakasz következett, aminek jelszava a HODL-ra hajazó BUIDL lett (az angol építeni szóból). Ennek gyümölcsét az elmúlt hónapokban arathatták le azok, akik odafigyeltek az ez idő tájt kiadott fejlesztői jelentésekre. Több DeFi ágazatban dolgozó csapat munkája is éppen a mostani tavaszi/nyári időszakra érett be, ami az általuk kibocsátott tokenek parabolikus emelkedéséhez vezetett.
[banner id=”90909″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]
A figyelem azonban mintha kezdene ismét visszatérni az Ethereumra. Már csak napok választanak el minket a blokklánc új verziójának végső tesztelésének megkezdésétől, amit 3 hónap múlva az Ethereum 2.0 indulása követhet.
Amiről talán még részletesebben szólhattunk volna, az az Ethereum stabil coinok működésében betöltött szerepe, hiszen ezek többségét ma már szintén ezen a blokkláncon keresztül küldözgetik egymásnak a traderek és a tőzsdék.
Számos siker és számtalan kudarc tarkítja az Ethereum elmúlt öt évét, a megszerzett sebek azonban erősebbé tették a blokkláncot és a mögé felsorakozó közösséget. Habár ezek a tapasztalatok önmagukban még nem jelentenek garanciát a végső sikerre, a kihívások legyőzésével az Ethereumnak minden esélye meglehet arra, hogy rátaláljon a szélesebb körű elterjedés felé vezető útra.
[banner id=”77461″ caption_position=”bottom” theme=”default_style” height=”auto” width=”auto” show_caption=”1″ show_cta_button=”1″ use_image_tag=”1″]